A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén közvetlen védbiztonságot veszélyeztető hiányosság nincs, a közelmúlt fejlesztéseinek és az egyre hatékonyabb fenntartási munkálatoknak köszönhetően mind az ár- és belvízvédelmi művek, mind a vízpótló- és vízszétosztó létesítmények állapota tovább javult az elmúlt egy évben – hangzott el az őszi felülvizsgálatok tapasztalatait kiértékelő értekezleten.
A november 15-én, Szolnokon megrendezett eseményen dr. Bozó Andrea, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatalának vezetője mondott köszöntőt.
A vizek kártételei elleni védekezésről és a vízkár-elhárítási művek felülvizsgálatáról szóló jogszabályok értelmében a vízügyi igazgatóságok minden évben szeptember és november között végzik el a vízkár-elhárítási létesítményeik szemléjét. Ennek során kiemelt figyelmet fordítanak a védelmi művek, műtárgyak, létesítmények állapotára, ide értve az elektromos és gépészeti berendezések üzemképességét is. Bár a KÖTIVIZIG felkészülése a vízkár-elhárítási feladatokra folyamatos, az őszi felülvizsgálatok alkalmat teremtenek az elmúlt időszakban elvégzett feladatok elemzésére, a továbbiakban szükséges intézkedések meghatározására, valamint a rekonstrukciós és fejlesztési igények felmérésére is.
A kiértékelő értekezleten az igazgatóság felkért szakemberei rövid előadások keretében vázolták fel az idén elvégzett munkát és beszámoltak az őszi felülvizsgálatok tapasztalatairól. Az elhangzottakból kiderült, hogy a KÖTIVIZIG működési területén közvetlen védbiztonságot veszélyeztető hiányosság nincs, az árvízvédelmi fővédvonalak karbantartottak, az őrtelepek, szertárak rendezettek, az őrszemélyzet felkészültsége megfelelő, az árvízi tározók megfelelő állapotban vannak, a műtárgyak üzemképesek, a szivattyútelepek feladatuk ellátására alkalmasak. Az árvizes szakemberek természetesen továbbra is figyelemmel kísérik – időszakonként mozgásvizsgálatot is végeznek – azokon a helyeken, amelyek már hosszabb ideje veszélyforrást jelentenek, és helyreállításuk sürgető.
Problémaként számoltak be arról, hogy a töltéskoronán, rámpákon a növekvő gépjárműforgalom okozta károsodás jelentős, a töltéskorona burkolatok állapota fokozatosan romlik, gyakoriak a repedések, süllyedések. A gyom- és cserjefertőzöttség több helyen erős, a rézsűburkolatok állapota ugyancsak romlik. A nyárigátak elhanyagoltak, már nem töltik be funkciójukat.
A belvízvédelmi létesítmények, köztük a szivattyútelepek állapota összességében javult. A vízkormányzó műtárgyak kétharmada felel meg a követelményeknek, következésképpen még mindig jelentős a felújítandó műtárgyak száma. A települések vízkár-elhárítási létesítményeinek őszi felülvizsgálata is maradéktalanul megtörtént a KÖTIVIZIG Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyei területén.
Országosan jelentős a KÖTIVIZIG szerepe a mezőgazdasági vízszolgáltatásban, miután az igazgatóság működési területén belül található az országosan öntözésre engedélyezett terület negyede, a rizsterület közel kétharmada és a halastavak 15 százaléka. A támogatott főműves vízszolgáltatás keretében idén szeptemberig országosan 118 millió köbmétert tett ki a mezőgazdaság célokra ténylegesen kiadott vízmennyiség, s ennek 36 százaléka a KÖTIVIZIG „érdeme”. Jelenleg az üzemelő öntözőrendszerek hatásterülete térségünkben meghaladja a kétszázezer hektárt. Szintén kiemelendő fegyvertény, hogy az igazgatóság a nyáron elrendelt tartósan vízhiányos időszakban is maradéktalanul ki tudta elégíteni a mezőgazdasági vízigényeket, s az előrelátóan megtett intézkedések eredményeként vízkorlátozás elrendelésére nem volt szükség.
A szakmai előadásokat követően Lovas Attila igazgató és Horváth Lajos műszaki igazgató-helyettes értékelték a védképesség javítása érdekében ebben az évben elvégzett munkát, majd ismertették a KÖTIVIZIG előtt álló rövid távú feladatokat, valamint a jövő évre vonatkozó intézkedési tervet.
Egy építőipari szolgáltatónak vagy beszállítónak ma már nem feltétlenül elég azt megmutatnia, mit tud szállítani, milyen határidővel és mennyiért. Egyre fontosabb az is, mit tud elmondani – és igazolni – saját működéséről. Így válik jobban értelmezhetővé a környezeti, társadalmi és vállalat irányítási pillér. A fogalom kilépett a nagyvállalati jelentések világából és kezd megjelenni az ellátási lánc mindennapjaiban is. A változást már a gépbérleti piac szereplői is érzékelik.