Nógrádikum lett Szécsény vára

Szécsény vára a magyar és európai történelem egyik legfontosabb emléke, hiszen évtizedekig ez az erődítmény volt a magyar végvárrendszer központja, innen irányították a török elleni védekezést elődeink. Bátran kijelenthetjük Szécsény nélkül, az európai kultúra lehet megsemmisült volna. A vár kertjében állt Rákóczi fejedelem híres ORSZÁGSÁTRA, ahol 1705-ben, a szécsényi országgyűlésen, a magyar rendek vezérlő fejedelmükké választották II. Rákóczi Ferencet. A vár nemcsak történelmi múltja miatt érdemli meg a köz figyelmét, hanem a környezet páratlan szépsége miatt is. A várban elhelyezkedő Ferences kolostor komolyságát, monumentalitását, kecsesen ellenpontozza a várkert finom, költői szépsége. Szécsényt 1334-ben Károly Róbert ruházta fel ugyanazokkal a jogokkal, amelyeket Buda polgárai korábban megkaptak, így ezt követően Tamás vajda várfalakat építhetett a település köré. A királyi oklevél birtokában a falakat tornyokkal és bástyákkal is megerősíthették. A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkal erősített várból máig fennmaradt a gyönyörű északnyugati bástya, melynek teraszáról messze, egészen a Tátráig elláthat a szemlélődő.

Ma is látogatható a félelmet árasztó 10 méter átmérőjű északkeleti tömlöcbástya is, valamint a 2012-ben felújított déli és a keleti városfal, melyeket egy csodálatos rondella köt össze.