Állatkísérletekkel állapították meg német tudósok.
A kutatók egérnőstényeket fertőztek meg különböző influenzavírusokkal. Két vírustörzs esetében változásokat tapasztaltak a hippocampus, a halántéklebeny mélyén elhelyezkedő agyterület szerkezetében és működésében, ami a fertőzés után egy hónappal is fennállt - idézte a medicalexpress.com a Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt.
Noha az influenzát felső légúti betegségnek tekintik, egyes esetekben idegi tünetek is kapcsolódnak hozzá. Az influenza agyműködésre gyakorolt hosszú távú hatásait még nem tanulmányozták.
Martin Korte német neurológus, a Braunschweigi Egyetem tudósa és kutatócsoportja három különböző influenzavírus - H1N1, H3N2, H7N7 - hatásait tanulmányozta egereken.
A háromból kettő, a H3N2 és a H7N7 memóriazavart okozott, és a hippocampus neuronjainak szerkezeti változásait is összefüggésbe hozták velük.
A fertőzés hosszú időre aktiválta az immunsejteket a hippocampusban, valamint megváltoztatta a depresszióval, az autizmussal, a skizofréniával és más idegrendszeri zavarokkal kapcsolatos gének kifejeződését.
Az eredmények azt sugallják, hogy egyes influenzatörzsek veszélyeztethetik az agy egészséges működését.
A Puskás Arénához már hét év után nemzeti szintű katarzisok kapcsolódnak, de az összes épületünk tele van történetekkel. Az épített örökség és az ember különleges kapcsolatára épül a KÉSZ Csoport Épített Történetek című platformja, amelynek első vodcastja kiváló ráhangolás a BL-döntőre.