A Magyar szórvány napjáról emlékeztek meg a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén. A parlament megtárgyalta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely két nógrádi településnek, Somoskőnek és Somoskőújfalunak a hazatért falu címet adományozza.
Balla Mihály és Becsó Zsolt közösen jegyzett határozati javaslata Somoskő és Somoskőújfalu 1924-es Magyarországhoz való visszacsatolására emlékezik, és a két Nógrád megyei településnek a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozza.
A trianoni békediktátum a tényleges etnikai viszonyokat, az önrendelkezési jogot, az anyaországnál maradt települések gazdaságföldrajzi és konkrét gazdasági érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyva Somoskőt és Somoskőújfalut - sok száz társukkal együtt - Csehszlovákiának ítélte. Azonban Csehszlovákia mindössze négy évig tudta magáénak a két települést, ugyanis a Népszövetség 1923-as döntése értelmében 1924. február 15-én a két falu ismét Magyarország része lett.
A döntésben nagy szerepet játszott Krepuska Géza, a településen birtokokkal rendelkező fül-orr-gégész professzor, aki a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angol tisztjét megoperálta és kikezelte betegségéből, majd rábeszélte, hogy az Antant-bizottság tagjai szálljanak ki a két településre. Végül az angol tiszt közbenjárására egy hosszú jogi procedúra eredményeképpen, Somoskő és Somoskőújfalu visszakerült Magyarországhoz, Somoskő vára azonban továbbra is a csehszlovák (jelenleg szlovák) oldalon maradt.