Az elmúlt négy év munkájának értékelése után a küldöttgyűlés megválasztotta a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezető testületeit és tisztségviselőit. Elnöknek újabb 4 esztendőre dr. Tordai Pétert választották.
A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara salgótarjáni székházában tartották a szervezet tisztújító és az előző négy esztendő munkáját értékelő küldöttgyűlését.
A legutóbbi, 2012. október 8-i választás óta 42 tagú küldöttgyűlés és 14 tagú elnökség irányította a kamara tevékenységét. Bár Nógrád megye gazdasága még mindig nem heverte ki a többszöri válság által okozott megrázkódtatásokat, a gazdasághoz ezer szállal kötődő kamara taglétszáma az elmúlt időszakban stabilizálódott, és egyre többen vettek részt aktívan a szervezet munkájában.
A közel 400 fős önkéntes kamarai taglétszám mellett a kötelező regisztrációs rendszer bevezetéséből adódóan a kamarai szolgáltatások egy részét több mint 10 ezer, a megyében regisztrált székhelyű vállalkozásra is kiterjesztették, folyamatosan bővítve az ingyenesen hozzáférhető szolgáltatások körét.
Mint az értékelés során elhangzott: a kamara tevékenysége sokrétű és több pilléren nyugszik. Munkájuk jelentős hányadát az elmúlt években a szakképzéssel kapcsolatos feladatok határozták meg. A szakképzéssel foglalkozó munkatársak kiemelt feladata volt a gyakorlati szakképzést folytató szervezetek nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a tanulószerződések és együttműködési megállapodások megkötésének elősegítése és ellenőrzése is.
Az üzleti környezet folyamatos változása az elmúlt négy évben nemcsak a szakképzés megújítását, hanem a kamara gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel kapcsolatos teendőit is átalakította. Az információs technológiai forradalom felerősítette a kamarai hálózatépítést, a partnerkapcsolatok bővítését, a helyi vállalkozók közötti együttműködés újszerű formáinak a megerősítését. E folyamat keretében Nógrád megye vállalkozóinak hatékony képviselete érdekében részt vettek az Európai Uniós forrásokat megalapozó Regionális Innovációs Stratégia, valamint a megyei és helyi területfejlesztési koncepciók megalkotásában.
Az elmúlt 4 évben a gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel összefüggő programok és rendezvények mellett a vállalkozókat érintő aktuális napi témákban is több fórumot, előadást és tájékoztatót szerveztek. Mint megfogalmazták: tették ezt azért, mert a kamara fontos feladata a megyei vállalkozások rendszeres és folyamatos tájékoztatása a működésükhöz szükséges jogszabályi feltételek változásairól, új törvényi rendelkezésekről.
A programok és rendezvények keretében több is szerves részét képezte a kamara külgazdasági tevékenységének, melynek célja az export ösztönzése révén a megyei vállalkozások külpiaci pozíciószerzésének elősegítése. Ennek keretében az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek piacfeltáró kiutazó üzleti delegációk és külföldi vásári részvétel szervezésére.
A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több évtizedes kapcsolatot ápol a környező országok kamaráival, elsősorban a szlovák kamarákkal. Ők végzik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlovák Tagozatának szervezési, koordinációs feladatait, hiszen a tagozat székhelye a salgótarjáni székházban működik. A jó együttműködést több sikeres nemzetközi és határ menti pályázat megvalósítása fémjelzi.
Az üzleti élet szereplőinek piaci stabilitását a kamara a rendelkezésére álló pénzügyi lehetőségek biztosításával igyekszik segíteni. Erre szolgálnak a Széchenyi Kártya program hitelfajtái. Közreműködésükkel az elmúlt négy évben 475 vállalkozás jutott közel 2,9 milliárd Ft hitelhez.
A kamarai szolgáltatások sokszínűségét mutatja a békéltető testület és a teljesítésigazolási szakértői szervezet működtetése, a speciális, a külkereskedelemhez kapcsolódó „Original” származási bizonyítványok hitelesítése. A tagság számára igényelhető a kamarában igényelhető cégkivonatok és a közbeszerzési eljárásokhoz szükséges igazolások egy része is.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.