Ember Csaba elmondta: 40 magyar, japán, svájci és szlovák hallgató vett részt a muzsikustáborban, a foglalkozások egyéni órabeosztás szerint folytak, előzetesen egyeztetve. Két alkalommal Eckhardt Gábor zongoraművész vezetésével szakmai beszélgetéseket is tartottak gyakorlásról, színpadi megjelenésről, a muzsikus életmódról, a pedagógus és a hallgató etikus magatartásáról.

Hazánkban 27 ezer hektáron műkő halastavak ideális esetben mintegy 350 millió köbméter vizet képesek visszatartani, mely az idei évben az aszály ellenére is megközelíti a 300 millió köbmétert. Bár korábban a lehalászások során keletkező víz szinte kizárólag a csatornákba és a folyókba került, az elmúlt években azonban már több tógazdaságban is sikeresen elindult a víz tájba történő kivezetése.

A MA-HAL elnökségének és tagságának döntése értelmében ez a korábban már megkezdett, jól bevált gyakorlat most országos szintre lép. A cél az, hogy a halastavak vizének szinte teljes egésze a környező ökológiai rendszerek vízpótlását szolgálja, ami óriási segítség hazánknak a jelenlegi vízhiányos helyzetben.

A folyamat a területi vízügyi igazgatóságokkal és az OVF-fel szorosan egyeztetett, szigorú szakmai alapokon nyugvó, tudatosan koordinált tevékenység. A tógazdák és a vízügyi szakemberek közös munkája garantálja, hogy az intézkedés ne esetleges, laikus módon valósuljon meg, hanem a legmagasabb szakmai elvárásoknak megfelelően hazánk vízmegtartó képességének javítását és a környező ökológiai egyensúly fenntartását szolgálja.

A hazai akvakultúra ágazat ezen intézkedése is rámutat a termelők természeti erőforrások felelős hasznosításával előállított biztonságos élelmiszertermelés iránti elkötelezettségére.

A kormány egyelőre nem a program végleges tartalmáról, hanem az elkészítéséhez szükséges feladatokról döntött. A következő hónapokban a támogatási és finanszírozási konstrukció mellett a kapcsolódó adózási, építési és működtetési szabályokat is áttekintik. Az egyeztetésekbe az önkormányzatokat, a pénzügyi intézményeket, az ingatlanfejlesztőket és az építőipari szereplőket is bevonják.

Cél a lakásépítések élénkítése és a lakhatási válság kezelése

A program kidolgozását egyebek mellett a hazai lakásépítések alacsony száma indokolja. A miniszter által ismertetett adatok szerint 2025-ben egymillió lakosra 1256 átadott új lakás jutott Magyarországon. Ausztriában és Lengyelországban lakosságarányosan többször ennyi otthon épült, de Csehország és Románia mutatója is több mint kétszerese volt a magyar értéknek.

Az új lakások iránti igény elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, valamint az egyetemi és gazdasági központokban jelentős. A keresletet a kollégiumi férőhelyek hiánya is növeli, mivel az egyetemisták jelentős része a bérlakáspiacon keres lakhatást.

A Wekerle-program egyik legfontosabb eleme ezért a megfizethető bérlakások számának növelése és az intézményi bérlakásszektor kialakítása lehet. Ehhez a lakóingatlan-fejlesztések finanszírozását, kivitelezését és hosszú távú üzemeltetését meghatározó szabályok módosítására is szükség lehet.

A tervek alapján az állami és az önkormányzati szféra a jelenleginél aktívabb szerepet vállalhat a beruházásokban. A közszféra a szabályozási feladatok mellett finanszírozóként, telektulajdonosként, illetve egyes projektek együttműködő partnereként is megjelenhet.

A program teljes volumene akár a hárommilliárd eurót is megközelítheti

Az új bérlakások és kollégiumi férőhelyek építésére 550 millió euró áll rendelkezésre az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéből. Ez az összeg a beruházási költségek várhatóan 20 százalékát fedezné, a fennmaradó részt piaci finanszírozásból kellene biztosítani. A konstrukció így több mint kétmilliárd euró értékű ingatlanfejlesztést indíthat el. Az Európai Beruházási Bank társfinanszírozásával a program teljes volumene akár a hárommilliárd eurót is megközelítheti.

A projektek megvalósításába magánfejlesztők, intézményi befektetők, ingatlanalapok, projektcégek és nonprofit szervezetek egyaránt bekapcsolódhatnak. A kollégiumi beruházásokban az egyetemek is szerepet vállalhatnak.
Az állami vagy uniós támogatásért cserébe a fejlesztések egy meghatározott részét megfizethető lakhatási célra kellene felhasználni. A konstrukció részletes pénzügyi és műszaki feltételeit az év végéig dolgozzák ki.

Nem elszigetelt épületekben, hanem komplett városrészek fejlesztésében gondolkodnak

A támogatott fejlesztéseknél nem kizárólag a megépülő lakások száma lenne meghatározó. Vitézy kiemelte, a beruházásoknak megfelelő építészeti és városépítészeti minőséget, energiahatékony működést, valamint a mindennapi élethez szükséges közösségi és szolgáltatási infrastruktúrát is biztosítaniuk kell.

Kiemelt szempont lehet, hogy az új lakások és kollégiumok közösségi közlekedéssel jól megközelíthető területeken épüljenek meg. A program így önálló lakóépületek helyett közösségi terekkel, szolgáltatásokkal és megfelelő közlekedési kapcsolatokkal rendelkező városrészek kialakítását ösztönözné.

Budapesten és a vidéki városokban eltérő támogatási megoldásokra lehet szükség. A fővárosban a piaci lakásfejlesztések támogatás nélkül is megvalósulhatnak, ezért itt elsősorban a városépítészeti minőség javítása, a szükséges infrastruktúra kialakítása és a megfizethető lakások arányának biztosítása kerülhet előtérbe.

A vidéki egyetemi és gazdasági központokban ugyanakkor az alacsonyabb értékesítési árak miatt számos ingatlanfejlesztés piaci alapon nehezebben indítható el. Ezeken a helyszíneken a beruházások létrejöttét további pénzügyi ösztönzők segíthetik.

Barnamezős területeket kapcsolhatnak vissza a városszövetbe

Az új lakó- és kollégiumi fejlesztések elsődleges helyszínei Budapest, valamint a nagyobb vidéki városok barnamezős és alulhasznosított területei lehetnek. A program felhagyott ipari, vasúti és más városi területek újrahasznosítását ösztönözné.
A már kialakult városszöveten belüli építkezésekkel mérsékelhető a települések terjeszkedése, a zöldterületek további beépítése és az új közlekedési igények növekedése. A fejlesztések fontos műszaki követelménye lehet az energiahatékony kialakítás, valamint a közösségi közlekedéshez való megfelelő kapcsolódás.
A városrészek megvalósítása így a lakó- és kollégiumi épületek kivitelezésén túl út-, közmű- és közterület-fejlesztéseket, valamint közösségi és szolgáltatási funkciók kialakítását is szükségessé teheti.

Vegyes funkciójú városrész jöhet létre a Diákváros területén

A program egyik kiemelt helyszíne lehet a dél-pesti Diákváros területe. A fejlesztés korábban elkészült mestertervét áttekintik, majd ennek alapján folytathatják a beruházás előkészítését. Az érintett ingatlanok és tervanyagok a közlés szerint augusztus végére kerülhetnek a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz. Hozzátette: át kell nézni a régi terveket, de az alapvető cél az, hogy ott egy vegyes lakó és kollégiumi típusú fejlesztés induljon diákok, fiatal munkavállalók, hiányszakmákban dolgozók számára.

Harminchárom lakásfejlesztést tekintenek át

A Wekerle-program kidolgozásával párhuzamosan felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó 33 kiemelt lakásberuházást is. Az érintett projektek többsége Budapesten található. Vitézy Dávid elmondta, a kormány a "kiemelő rendeletek" felülvizsgálatára tesz javaslatot az Országgyűlésnek, ennek társadalmi egyeztetése is megindul. Felfüggesztik és felülvizsgálják december 31-ig az összes otthon startos kiemelő rendeletet, amíg a Wekerle-program kialakítása megtörténik - jelezte. Hozzátette, mindez 33 beruházást érint, többnyire Budapesten. A kormány arról is döntött, hogy több beruházás kiemelt státuszát is visszavonja, de olyanokét nem, ahol már építési engedélyt kapott a beruházás, mert akkor kártérítést kellene fizetni. 

A felfüggesztett projektek megvalósítását meghatározott feltételek teljesülésével és a helyi közösségek támogatásával folytathatják

A bejelentés után Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium  Építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára további részleteket közölt. Ő is kiemelte, hogy az építési engedéllyel bíró, illetve már építés alatt álló beruházások esetében az engedélyek természetesen megmaradnak, a szerzett jogok nem vesznek el. Hozzátette azt is, 

az engedéllyel még nem rendelkező, vagy az engedélyezési eljárás megkezdése előtt álló beruházások esetében akkor lesz lehetőség az engedélyek megszerzésére, ha az említett közlekedési, városépítészeti, megfizethetőségi és fenntarthatósági feltételrendszernek megfelelő paraméterekkel rendelkeznek és bírják a helyi önkormányzatok támogatását.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a felfüggesztett projektek esetében sem minden esetben az a cél, hogy azok ne folytatódhassanak, hanem az, hogy ahol a helyi közösségek érdekeivel ez összeegyeztethető, ott olyan irányba tereljék ezeket a beruházásokat, amely mindenki számára megfelelő, minőségi és fenntartható eredménnyel jár. Szemerey úgy fogalmazott: "kiemelt célunk az ingatlanpiac ösztönzése, a lakásépítések és a beruházások számára egy átlátható, kiszámítható és támogató jogi és szakpolitikai környezet megteremtése, megfelelő adópolitikai ösztönzőkkel és számos további intézkedéssel."

A salgótarjáni szakmai program részeként a szövetség jószolgálati nagykövetének, Boros Csabának, a Republic együttes frontemberének vezetésével a koncert ezt az életérzést közvetíti. A november végéig tartó kampány a szövetség és a tagszervezetek által szervezett szakmai programok, bemutatók, színházi előadás, kerekasztal beszélgetések a telefonos segítés eredményeire, a segélyhívó vonalak helyes használatára és az Alapítók által megfogalmazott célokra hívja fel a figyelmet,

Az ősegyházig nyúlik vissza a történet, hogy Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az ünnep meglétéről a 7. századtól tanúskodnak írásos emlékek, Mária mennybevitelét 847-ben IV. Leó pápa tette hivatalos ünneppé. Magyar elnevezése az 1446. évi Müncheni kódexben "Marianac fel menbe vetele" formában tűnik fel először.

Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária holttestét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok énekhang kíséretében a mennybe emelik.

Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját. Az államalapító király minden évben augusztus 15-re hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson. Élete vége felé, már betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, akit ezért neveznek Magyarország égi pártfogójának (Patrona Hungariae), s István 1038-ban ezen a napon halt meg. A felajánlás nyomán érvényesült a magyar közjogban a Regnum Marianum-eszme, amely szerint Magyarország Mária országa, így a magyar államiság a kezdetektől összefonódik a Mária-kultusszal. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre tartó zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.

Nagyboldogasszony napjához számos legenda és népszokás fűződik. Mindenekelőtt ilyen a Mária-virrasztás magyar hagyománya, amely azon a hiten alapul, hogy e napon a napfelkeltében meg lehet látni a "Napba öltözött asszonyt" (Mulier Amicta Sole), akiről az Újszövetség a Jelenések könyvének 12. fejezetében tudósít. A másik ismert hagyomány a virágokból összeállított Mária-koporsó készítése vagy a virágszentelés. A megszentelt illatos füveket és virágokat később vagy a halott koporsójába tették, hogy Máriához hasonlóan ő is dicsőségre jusson, vagy az épülő ház alapjába, másutt a csecsemő bölcsőjébe, a fiatal pár ágyába helyezték. Úgy tartják, hogy e nap időjárásából a termésre is következtetni lehet: ha a Nagyboldogasszony napja fénylik, jó lesz a bortermés.

A népi kalendáriumban a "két asszony köze", azaz az augusztus 15-i Nagyboldogasszony és a szeptember 8-i Kisboldogasszony napja közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly beléjük ne essen. A termékenységvarázsláshoz kapcsolódott, hogy ilyenkor "ültették a tyúkokat", hogy az összes tojásukat kiköltsék, és gyűjtötték a mészben sokáig elálló "két asszony közi" tojást.

A fejlesztések többsége néhány kilométeres útszakasz korszerűsítését foglalja magában. A miniszter hangsúlyozta: bár egy két-három kilométeres útfelújítás országos léptékben kisebb beruházásnak tűnhet, az érintett településeken élők számára jelentős változást hozhat, különösen ott, ahol évtizedek óta várnak az út rendbetételére.

A megújuló úthálózat 57 százalékát uniós forrásból korszerűsítik

A programban szereplő 210 projekt közül 114 a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, vagyis a TOP Plusz európai uniós forrásaiból valósul meg. Ezek összértéke mintegy 58,1 milliárd forint, a támogatásból pedig 324 kilométernyi utat újítanak fel.

Az uniós finanszírozással érintett szakaszok az idén megújuló úthálózat közel 57 százalékát teszik ki.

Vitézy Dávid szerint az adatok azt is jelzik, hogy az európai uniós forrásoknak meghatározó szerepük van a falvakat, kisvárosokat és térségi központokat összekötő utak korszerűsítésében.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében indul a legtöbb projekt

Az idei programban nincs olyan vármegye, ahol ne valósulna meg közúti beruházás. A legtöbb, összesen 23 projekt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében szerepel, Pest vármegyében 21, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 19 fejlesztést terveznek.

Heves vármegyében 18, Vas vármegyében 15, Nógrád vármegyében 13, Bács-Kiskun és Zala vármegyében 12-12, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig 11 projekt valósul meg. Baranya, Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom vármegyében egyaránt 9-9, Csongrád-Csanád és Veszprém vármegyében 8-8 beruházás szerepel a programban.

Békés vármegyében 7, Győr-Moson-Sopron vármegyében 6, Fejér vármegyében 5, Tolna vármegyében 4, Somogy vármegyében pedig 1 közúti fejlesztést hajtanak végre 2026-ban.

Nem csupán az aszfaltburkolatot cserélik ki

A legtöbb helyszínen a munkálatok nem merülnek ki a meglévő burkolat felújításában. A miniszteri tájékoztatás szerint számos útszakaszon teljes pályaszerkezeti megerősítést végeznek, ami az aszfaltrétegek alatt elhelyezkedő szerkezeti rétegeket is érinti. A komplex beavatkozások célja, hogy a korszerűsített utak hosszabb távon is tartósak és biztonságosak maradjanak.

Vitézy Dávid emlékeztetett arra, hogy 2024-ben a Magyar Közút a kezelésében lévő teljes közúthálózat mindössze 0,1 százalékát tudta teljes körűen felújítani. A tárca a mostani beruházásokat egy több évre előre tervezhető országos program első elemeinek szánja. A tervek szerint a hazai költségvetési és az európai uniós források együttes felhasználásával fokozatosan az ország teljes fő- és mellékúthálózatának állapotán javítanának.

Az épületek a teljes energiafelhasználás közel 40 százalékáért felelősek, ezen belül pedig az épületgépészeti rendszerek adják az épület energiaigényének jelentős részét, közel a felét.

„Az energiahatékonyságról sokszor hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint egy épületgépészeti beruházás költségéről, pedig valójában egy hosszú távú üzemeltetési döntésről is beszélünk. Nem az a kérdés, hogy mennyit tudunk megtakarítani egy szezon alatt, hanem hogy a következő húsz évben mennyivel használ kevesebb energiát az épület úgy, hogy közben a bent tartózkodók komfortja és a beltéri levegő minősége sem romlik” – emelte ki Csipszer Zoltán, a Lindab Kft. ügyvezetője.

A gyors intézkedések fontosak, de nem váltják ki a rendszerszintű gondolkodást

A nyári energetikai csúcsterhelések idején kézenfekvő lépésnek tűnik az irodai jelenlét csökkentése. A munkaidő korábbi órákra helyezése, a hibrid munkarend összehangolása, a ritkán használt irodaterületek lezárása, a díszvilágítás vagy a digitális kijelzők kikapcsolása mind olyan beavatkozás, amely gyorsan végrehajtható és rövid távon is érzékelhető eredményt hozhat.

Az irodaházak energiaigényének jelentős része azonban nem közvetlenül az ott dolgozók eszközeihez, hanem az épület működtetéséhez kapcsolódik. A hűtés, a szellőztetés, a légkezelés és az ezekhez kapcsolódó szabályozás akkor is fogyaszthat, amikor egy tárgyaló üres, egy szint csak részben használt, vagy az adott munkanapon a dolgozók többsége otthonról végzi a feladatait.

A hagyományos rendszerek sok esetben még úgy kezelik az épületet, mintha annak minden zónája folyamatosan azonos terhelést kapna.

Az energiamegtakarítás kulcsa: a tényleges használathoz igazított működés

A hagyományos rendszerek gyakran ugyanazzal a teljesítménnyel szellőztetik és hűtik az épületet akkor is, amikor például egy tárgyaló üres, vagy egy teljes irodaemeletet csak néhány munkatárs használ. Hibrid munkarend mellett ez jelentős energiapazarlást eredményezhet.  Erre a problémára kínál megoldást az igényvezérelt szellőztetés (Demand Controlled Ventilation, DCV), amely érzékelők segítségével folyamatosan figyeli a helyiségek használatát és a levegő minőségét, majd ehhez igazítja a szükséges légmennyiséget. Mindig csak annyi friss levegőt juttat a helyiségbe, amennyire az adott pillanatban valóban szükség van. Így egyszerre csökkenthető az energiafelhasználás és biztosítható az egészséges beltéri komfort.

Az igényekhez hangolt irodaház – akár 70 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet!

A Lindab németországi irodaházának felújításakor  németországi irodaházának felújításakor CO₂-érzékelőkkel vezérelt igényvezérelt szellőztetést alkalmaztak. A rendszer folyamatosan a tényleges kihasználtsághoz igazította a befújt levegő mennyiségét.

Az eredmény: közel 70 százalékos energiamegtakarítás a korábbi, állandó légmennyiségű működéshez képest, miközben a folyamatosan biztosított jó minőségű beltéri levegő növelte a komfortot. A munkavállalók beszámolói szerint pedig csökkent a betegszabadságok száma, és javult a teljesítményük.
A projekt megtérülését 4,5 évre kalkulálták. A tényleges megtakarítás természetesen minden épület esetében függ a kiinduló rendszertől, az üzemeltetéstől és a kihasználtságtól.

Komfortos hűtés kisebb légmennyiséggel

Az energiahatékonyság szempontjából egy másik jó megoldás lehet az aktív klímagerenda.

A mennyezetbe integrálható rendszer szellőztetés mellett hűtésre, és igény szerint fűtésre is alkalmas, miközben esztétikus megjelenésével illeszkedik a modern épületek enteriőrjébe.

Működésének alapja, hogy a hűtési energia jelentős részét nem levegő, hanem víz szállítja, amely lényegesen hatékonyabb hőhordozó. Ez nemcsak energiahatékonysági, hanem komfortszempontból is előnyös lehet, ugyanis a megfelelően tervezett rendszer csendes, huzatmentes működést és szabályozott belső klímát biztosíthat.

Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat alapján a klímagerendás technológia más légtechnikai rendszerekhez képest számottevő, 17–22 százalékos energiamegtakarítási potenciált mutathat. A pontos eredmény ugyanakkor mindig az épület adottságaitól, a kiinduló rendszer állapotától, a szabályozás minőségétől és nem utolsó sorban az üzemeltetési gyakorlattól függ.

A lakóépületekben is nagy lehetőség rejlik

Az energiahatékonyság kérdése nemcsak az irodaházakat és ipari épületeket érinti. A családi házakban és társasházakban is nagy potenciál rejlik a hővisszanyerős szellőztetés alkalmazásában. Magyarországon még mindig kevés lakossági beruházásnál jelenik meg alapvető épületgépészeti elemként a gépi szellőztetés és a hővisszanyerés. Pedig ezek a rendszerek hosszú távon nemcsak komfortnövelő, hanem gazdaságilag is megtérülő beruházást jelentenek.

A hővisszanyerős szellőztetés az elszívott, elhasznált levegő hőenergiáját visszanyeri, és ezt a hűtési/fűtési energiát átadja a befújt, friss levegőnek. Így minimális a hőveszteség, kevesebb energia szükséges a belső komfort fenntartásához, miközben a beltéri levegő minősége is javul.

A retrofit a következő évek egyik legfontosabb feladata

Az energiahatékonyság javításához nem minden esetben szükséges teljes épületgépészeti rendszercsere. A meglévő épületek jelentős részében fokozatos korszerűsítéssel is komoly eredmények érhetők el. Érzékelők telepítése, zónaszabályozás, változó légmennyiségű szabályozás korszerű ventilátorok, automatika fejlesztése vagy éppen a légcsatornák légtömörségének javítása mind hozzájárulhatnak az energiafelhasználás csökkentéséhez.

A légcsatorna-hálózat állapota különösen fontos, mert a szivárgások miatt a rendszer több levegőt mozgathat a szükségesnél, ami közvetlenül növeli a ventilátorok és a légkezelés energiaigényét. A légtömör rendszer ezért nem csupán kivitelezési részletkérdés, hanem hosszú távú üzemeltetési szempont is. Ebben kiemelt szerepet kap a légcsatorna rendszer minősége is. A Lindab Safe rendszer immár ötven éve bizonyítja, hogy a magas légtömörség nemcsak kisebb energiaveszteséget jelent, hanem kiszámíthatóbb működést, egyszerűbb beszabályozást és hosszabb távon stabilabb teljesítményt is.
A jövő energiahatékony épületei tehát nem attól lesznek fenntarthatóbbak, hogy kevesebbet használjuk őket, hanem attól, hogy csak ott és akkor használnak energiát, ahol és amikor arra valóban szükség van.

Megjegyezték, hogy a bajor, osztrák és szlovák állomásokon már tapasztalható kisebb vízszintemelkedés, amely immár Nagybajcsnál is érzékelhető. A Duna magyar szakaszán a jelenleginél pár deciméterrel magasabb vízállások alakulhatnak ki a következő napokban - tették hozzá.

A vízszintek emelkedése azonban a jelenlegi ismeretek szerint átmeneti lesz, újabb esők nélkül ugyanis a jövő hét közepén ismét csökkenhetnek a vízállások a Dunán - olvasható a közleményben.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzése alapján az országos tisztifőorvos az ország egész területére július 30-án elrendelt harmadfokú hőségriasztást augusztus 8-án 0:00 órától másodfokra mérsékelte, amely augusztus jövő kedd 24:00 óráig marad érvényben - írták.

A tájékoztatás szerint, az előttünk álló napokban ugyan enyhül a hőség, ám tartósan magas hőmérséklet továbbra is fokozott terhelést jelent a szervezet számára. Ezért fontos az alapvető óvintézkedések betartása, például a rendszeres folyadékpótlás.

A déli órákban - lehetőség szerint 11 és 15 óra között - továbbra is ajánlott kerülni a tartós napon tartózkodást és a megterhelő fizikai munkát. A szabadtéri sportolást, futást, kerékpározást vagy kirándulást célszerű a kora reggeli vagy az esti órákra időzíteni. Ha a mozgás során fejfájás, szédülés, gyengeség vagy rosszullét jelentkezik, azonnal szakítsuk meg a tevékenységet, húzódjunk árnyékos vagy hűvös helyre, és pótoljuk a folyadékot.

Felhívták a figyelmet arra, hogy továbbra is kiemelten kell figyelni az egyedül élő idősekre, gyermeket, idős vagy mozgásában korlátozott személyt, valamint háziállatot még néhány percre sem szabad parkoló gépjárműben hagyni. Az utastér rendkívül gyorsan életveszélyes hőmérsékletre forrósodhat fel. Ha valaki ilyen helyzetet észlel, haladéktalanul értesítse a 112-es segélyhívó számot - figyelmeztettek.

Napközben fontos a lakások árnyékolása, és lehetőség szerint csak az esti, éjszakai vagy kora hajnali órákban szellőztessünk. Aki otthonában nem tud megfelelő hőmérsékletet biztosítani, keressen fel légkondicionált közösségi helyiséget - sorolták.

A katasztrófavédelem weboldalán elérhető azon légkondicionált helyiségek listája, amelyeket bárki igénybe vehet - fűzték hozzá.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hőség miatt továbbra is fokozott a szabadtéri tüzek kialakulásának veszélye. Mindenkit arra kérnek, hogy kerülje a szabadtéri tűzgyújtást, ne dobjon el égő cigarettacsikket, és ne hagyjon a napon parkoló gépjárműben tűzveszélyes tárgyakat, például öngyújtót vagy aeroszolos palackot.

Több évszázados hagyományokra visszatekintő, katolikus egyházi felsőoktatási intézményként teológiai, egészségügyi, gazdasági és pedagógiai képzéseket kínálnak, és kiemelt figyelmet fordítanak a hallgatók személyes mentorálására, a gyakorlati tapasztalat megszerzésére, valamint a régió és a Kárpát-medence közösségeinek szolgálatára.

Egyetemük idén is meghirdette szakirányú továbbképzéseit és kiegészítő képzéseit. A következő tanávban induló programokra, így a szakirányú továbbképzésre, a pedagógus szakvizsgát adó továbbképzésre, valamint a kiegészítő képzésre felvett, alap, mester (főiskolai/egyetemi) diplomával rendelkező hallgatók, valamint a képzésben részt vevő oktatók jelentkezhetnek.

A képzések jelentkezési határideje: 2026. augusztus 15.

Így segítheti ön is a munkát

Ugyanakkor néhány állandó víz, így a változó vízállású Tisza-tó, valamint a holtágak még alacsony vízállás mellett is alkalmas helyek a csípőszúnyoglárvák fejlődésére. Ezek mellett a kertvárosias területeken érzékelhető jelentősebb szúnyogártalom, elsősorban az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte okoz problémát. Azt írták: a lakosság is sokat tehet a szúnyogártalom csökkentéséért. Ezek a fajok ugyanis a ház körüli apróbb vízmegállásokban, például eldugult ereszcsatornában, vödrökben, gyermekjátékokban összegyűlt vízben is képesek kifejlődni. Az aszályos időjárás ellenére folyamatosan terjednek és a meleg égövi eredetük miatt a hőséget is jól bírják. Az inváziós szúnyogfajok visszaszorítása és terjedésük megakadályozása érdekében célszerű felszámolni a ház körül pangó vizeket, valamint szúnyoghálóval lefedni az esővízgyűjtőket. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egy plakátot és egy tájékoztatót készített, amelyek az intézmény honlapján elérhetőek - olvasható az OKF közleményében.

A magyar és angol nyelven is elérhető TIMEA ingyenes és interaktív felületének köszönhetően bárki készíthet szemléletes térképeket a KSH honlapján szereplő mutatókból, amelyek a hozzájuk tartozó adatokkal együtt le is tölthetők. A térképes megjelenítés négy területi szinten - regionális, vármegyei, járási és települési bontásban - lehetséges, a közigazgatási határokat tartalmazó térképekhez pedig különböző alaptérképrétegek - például légifotó vagy OpenStreetMap (OSM) - és feliratok is társíthatók. A megjeleníthető és letölthető adatok döntő többsége 2012-től érhető el, a mutatók egységesen az utolsó elérhető év közigazgatási beosztásának megfelelően szerepelnek az alkalmazásban - ismertette a KSH.

A közleményben szerepel néhány szemléletes példa, amelyekkel rámutatnak arra, hogy egy-egy települési mutató értelmezéséhez mindig szükség van a helyi sajátosságok ismeretére is.

Például az ezer lakosra jutó személygépkocsik települési rangsorát a Pest vármegyei Csomád és Tésa, a Nógrád vármegyei Kutasó, valamint a Fejér vármegyei Felcsút vezeti. Ez azonban - mint megjegyezték - nem azt jelenti, hogy ezeken a településeken minden családra 30-40 autó jut, sokkal inkább az áll a háttérben, hogy az érintett településekre olyan, gépjárműflottákhoz kapcsolódó vállalkozásokat jegyeztek be, amelyeknél a nyilvántartott autók száma meghaladja a lakosságszámot.

A szervezet szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése a téli időszakban akár egymilliárd köbméter földgáz megtakarításához járulhatna hozzá.

Nyáron ugyanakkor a megfelelő hőszigetelésre és árnyékolásra épülő felújítások akár a felére is csökkenthetik az épületek hűtési energiaigényét.

A paksi erőmű teljesítményének akár a felét is meg lehetne takarítani

Kiemelik, a jól kialakított épületburok a nyári hőhullámokban legalább olyan fontos, mint télen. Nyáron ugyanis lassítja a külső hő bejutását, csökkenti a túlmelegedést, és hosszabb ideig megőrzi a kellemes belső hőmérsékletet.

A probléma jelentőségét egy szemléltető becsléssel is alátámasztják. Ebben opcionálisan mintegy 1,5-2 millió légkondicionálóval ellátott háztartással számolnak Magyarországon, amelyek átlagosan körülbelül 1 kW villamos teljesítményt vesznek fel hűtésre. Tekintve, hogy a jelenleg is uralkodó rendkívül forró időszakban ezek jelentős része egyszerre működik, az országos hőhullám csúcsidejében az együttes terhelés elérheti az 1 500-2 000 MW-ot. Ez nagyságrendileg a Paksi Atomerőmű mintegy 2 000 MW-os névleges teljesítményével vethető össze.

Kifejtésük szerint, ha a korszerűsítések a hűtési igényt 50 százalékkal mérsékelnék, a legmelegebb órákban akár 750 – 1000 MW-tal is csökkenhetne az ország villamosenergia-igénye. Ez a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének megközelítőleg 40-50 százalékával egyenértékű csúcsidei terheléscsökkenést jelentene.

Az ÉVOSZ becslése óvatosabb mint a Nemzetközi Energiaügynökségé

A közleményben jelzik: a benne szereplő értékek szemléltető ÉVOSZ-becslések, és nem elkülönített országos mérési eredmények. Hozzáteszik, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a megfelelő hőszigetelés és a külső árnyékolás együttes alkalmazása kedvező körülmények között akár 80 százalékkal is csökkentheti egy épület hűtési igényét.

Az ÉVOSZ ennél óvatosabb, 50 százalékos korszerűsítési potenciállal számol. Ez a megfelelő hőszigetelés mellett külső árnyékolást, légzárást, szellőztetést is feltételez.

Járjon akkor a klíma, amikor a napelemek termelnek – ehhez azonban termikus burok kell

Mindazonáltal rámutatnak, nemcsak az számít, mennyi áramot használunk fel hűtésre, hanem az is, hogy mikor. A magas napelemes termelésű nappali órákban az épületek előhűthetők. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha az épület megfelelő termikus burokkal rendelkezik: a jó hőszigetelés és az árnyékolás lassítja a visszamelegedést, így a napközben elért kellemes hőmérséklet a késő délutáni és esti órákban is tovább fenntartható. A rosszul szigetelt épület viszont gyorsan visszamelegszik, ezért este ismét nagy teljesítménnyel kell működtetni a klímaberendezést.

Okosmérőre épülő lakossági tarifa bevezetését szorgalmazzák

A jól szigetelt épület tehát lehetővé teszi, hogy a megmaradó fogyasztás egy része a napenergia-termelés szempontjából kedvezőbb nappali időszakra kerüljön. Emellett egy korszerűen felújított épület kisebb teljesítményű klímaberendezéssel is komfortosan hűthető, ami egyszerre csökkenti a beruházási és az üzemeltetési költségeket.

Az ÉVOSZ ezért indokoltnak tartja egy önkéntesen választható, okosmérőre épülő lakossági idősávos villamosenergia-tarifa bevezetésének vizsgálatát. A magas napelemes termelésű nappali időszakban kedvezőbb ár ösztönözhetné az előhűtést, míg az esti csúcsidőszak magasabb ára a fogyasztás időbeli áthelyezésére késztetne.

Hangsúlyozzák, egy ilyen tarifa a jól szigetelt épületekben működhet igazán hatékonyan. A fogyasztó alacsonyabb költséggel hűthetné le otthonát akkor, amikor bőséges a napenergia, az épület pedig estig megőrizhetné a kellemes hőmérsékletet.

A fejlesztésekben a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem is kapjon figyelmet!

Zárásként úgy összegeznek, mindez egyszerre csökkenthetné a háztartások költségeit, az esti rendszerterhelést és a villamosenergia-import iránti igényt, miközben javítaná a hazai napenergia felhasználását. Mindez jól összehangolható a rezsicsökkentés elveivel, adott esetben az idősávos tarifa a napközbeni órákban nagyobb kedvezményt biztosíthatna az esti fogyasztáshoz képest.

Szorgalmazzák, hogy felújítási programokban a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem, a hűtési energiaigény csökkentése és a csúcsterhelés mérséklése is kapjon figyelmet.

„A jó hőszigetelés ma már nem évszakfüggő előny, hanem egész éves energiabiztonság és klímavédelem” – áll a közleményben.

Szarka-Balogh Enikő közlése szerint a pénzt a nógrádi vármegyeszékhely önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz pályázatán nyerte el. A fejlesztések a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósultak meg.

Közölte, a beruházások célja az épületek energiaigényének és károsanyag-kibocsátásának csökkentése, valamint a megújuló energia részarányának növelése volt.

Az Egészségügyi-Szociális Központ nyílászáróit és portarészét felújították, hőszigetelték a homlokzatot és a padlásfödémet, valamint úgynevezett fotovillamos rendszert (csúcsteljesítményű napelemes rendszert) telepítettek, korszerűsítették az épület külső határoló szerkezeteit, és akadálymentesítettek.

A Városi Sportcsarnokban korábban végeztek energetikai fejlesztéseket. Most hőszigetelték a lapos tetőt, valamint az épület külső oldalát, lábazati víz- és hőszigetelést végeztek, kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a központi szellőző- és légkondicionáló rendszert, továbbá a fűtést, valamint itt is napelemes rendszert telepítettek.

A Salgótarjáni Táncházon a hőszigetelések és az akadálymentesítés mellett az azbesztmentesítésre vonatkozó feltételek alapján kicserélték a tetőt, és szintén csúcsteljesítményű napelemes rendszert szereltek fel.

Hangsúlyozzák, egy ilyen volumenű, több országot és pénzügyi szereplőt érintő fejlesztés finanszírozása és működése igen összetett. Az összegzésben a projekt legfontosabb tudnivalói mellett a finanszírozási, működési és gazdasági konstrukció legfontosabb összefüggéseit is bemutatják.

A két állami tulajdonú bank állami kezességvállalást kért a finanszírozáshoz

A beszámolóból kiderül, a projekt finanszírozását az EXIM Bank és a folyamatba bevont MFB közel tíz hónapos pénzügyi, jogi és kockázati átvilágítást követően hagyta jóvá.

A finanszírozási konstrukció megvalósításához a két állami tulajdonú bank állami kezességvállalást kért, amelyet a magyar állam biztosított számukra. „Ez a kezesség nem a Duna Aszfalt Zrt.-nek szólt, hanem a finanszírozó bankok számára jelentett biztosítékot a kötvénykibocsátás lebonyolításához” – hangsúlyozzák.

„A kezességvállalásról a magyar kormány és az illetékes állami szervek saját hatáskörben döntöttek; erre a Duna Groupnak sem ráhatása, sem döntési jogosultsága nem volt.”

Hozzáteszik, a kezességvállalás után a magyar állam kezességvállalási díjban részesül, amelyet a társaság fizet meg.

A kezesség nem a vállalat felelősségét váltja ki

Az írásban azt is kiemelik, hogy a finanszírozást nyújtó bankok a kölcsönt nem az afrikai projektcégnek, hanem a Duna Aszfalt Zrt.-nek biztosították, így a hitel visszafizetéséért elsődlegesen a Duna Aszfalt Zrt. felel saját vagyonával. Az állami kezesség kedvezményezettje nem a Duna Group, hanem a finanszírozó bankok.

Kifejtik, a kezesség kizárólag arra az esetre szolgál biztosítékul, ha a Duna Aszfalt Zrt. valamennyi rendelkezésére álló eszköze és vagyona ellenére sem tudná teljesíteni fizetési kötelezettségeit.

A kezesség tehát nem a vállalat felelősségét váltja ki, hanem a finanszírozó bankok kockázatát csökkenti.

A piaci átlagnál magasabb kamatbevételeket biztosít az államnak

A folytatásban arra is választ adnak, hogy miért éri meg a projekt finanszírozása a magyar államnak, és milyen hasznuk lesz ebből a magyar adófizetőknek. „A projekt finanszírozási konstrukciója több szempontból is előnyös a magyar állam és közvetve a magyar állampolgárok számára” – mutat rá az összegzés. Emlékeztetnek, az állami kezességvállalásért a Duna Aszfalt Zrt. kezességvállalási díjat fizet, amely közvetlen bevételt jelent az államnak.

Emellett a projekt finanszírozására kibocsátott kötvények a piaci átlagnál magasabb, jelentős kockázati felárat tartalmazó kamatozásúak. Mivel a kötvényeket magyar állami tulajdonú pénzintézetek jegyezték le, a kamatbevételek szintén az állami pénzügyi rendszerben jelennek meg. „Ez azt jelenti, hogy a konstrukció sikeres működése nemcsak a projekt megvalósítását szolgálja, hanem az állam számára is bevételt termel, amely közvetve a magyar közösséget és az adófizetőket is szolgálja” – fogalmaznak a közleményben.

A vállalatcsoport stabilitását több országban zajló projektek erősítik

Mindezeken túl arra is kitérnek, hogy a finanszírozás biztonságát tovább erősíti a Duna Group több lábon állása. A vállalatcsoport ugyanis nem egyetlen projektre épül: a Duna Aszfalt Zrt.-n keresztül a magyarországi mellett lengyel, cseh, szlovák és román leányvállalatok is végeznek kivitelezési tevékenységet, így a vállalatcsoport pénzügyi stabilitását több országban megvalósuló projektek és több piacon keletkező bevételek támasztják alá.

Ennek köszönhetően a finanszírozó bankok kockázata nem kizárólag az afrikai projekt eredményességétől függ.

Ehhez kapcsolódva hangsúlyozzák, hogy a társaság a kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó valamennyi kamat- és adósságszolgálati kötelezettségét eddig maradéktalanul teljesítette, és a jövőben is ennek megfelelően kíván eljárni.

Minél sikeresebb a projekt, annál gyorsabban csökken a kötelezettség

A továbbiakban a gazdasági modelljét is kifejtik a projektnek, amelyben 184 kilométernyi közút és egy határhíd épül meg. Leírják, a Duna Group bevétele a megépített infrastruktúra üzemeltetése során beszedett útdíjakból származik majd.

A finanszírozási konstrukció alapján ezek a bevételek elsődlegesen a kötvény előtörlesztésére szolgálnak, így a projekt eredményes működése közvetlenül hozzájárul a finanszírozás gyorsabb visszafizetéséhez és a futamidő rövidüléséhez. Minél sikeresebb a projekt működése, annál gyorsabban csökken a fennálló finanszírozási kötelezettség, ezzel együtt pedig a finanszírozó bankok kockázata is.

Sem afrikai útépítésekkel, sem hazai autópálya-fejlesztésekkel nem vethető össze

A beruházás költségét meghatározó tényezőkkel kapcsolatban kifejtik: a nemzetközi infrastruktúra-fejlesztési projektek költségeinek összehasonlítása kizárólag kilométerenkénti kivitelezési költség alapján nem ad valós képet.

Kiemelik, a Kasomeno–Mwenda projekt nem autópálya, hanem egy mintegy 184 kilométer hosszú, kétsávos közút megépítését és üzemeltetését foglalja magában, amelynek műszaki tartalma jelentősen eltér egy magyarországi autópálya-beruházástól. Az afrikai talaj- és geológiai adottságok eltérő műszaki megoldásokat tesznek szükségessé.

A beruházás része továbbá egy 362 méter hosszú határhíd, két korszerű egymegállásos határállomás, valamint az elektronikus útdíjfizetési és üzemeltetési infrastruktúra teljes kiépítése is. Ezért sem más afrikai, kizárólag útépítési elemeket tartalmazó projektek, sem hazai autópálya-fejlesztések kilométerköltségeivel nem végezhető szakmailag megalapozott összehasonlítás.

Hangsúlyozzák azt is, hogy a kivitelezési költségeket a piaci verseny határozta meg. A nemzetközi és helyi partnerek, valamint az alvállalkozók nyílt versenyeztetési eljárás keretében kerültek kiválasztásra, amelyben minden megfelelő piaci szereplő részt vehetett.

Ezt tartalmazza a projekt

Az összegzés végezetül a GED Africa projekt részleteit is ismerteti, amely a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Zambiai Köztársaság területén valósul meg. A beruházás részeként

• közel 184 kilométer hosszú közút,
• egy 362 méteres határhíd,
• két korszerű határállomás
• és a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra épül ki.

A hároméves kivitelezési szakaszt 22 év üzemeltetés és fenntartás követi

Az új útvonal mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a Haut-Katanga tartomány bányászati területe és a tanzániai Dar es Salaam kikötője közötti szállítási útvonalat, így jelentősen csökkenti a szállítási időt és a logisztikai költségeket. A két új, korszerű határállomás emellett jelentősen felgyorsítja a határátlépést a két ország között, tovább javítva a közlekedés és a kereskedelem hatékonyságát.

A projekt egy 25 éves PPP (Public–Private Partnership) konstrukcióban valósul meg. A 2024-ben megkezdett, hároméves kivitelezési szakaszt 22 év üzemeltetés és fenntartás követi. A beruházást a Duna Group szakmai irányítása mellett nemzetközi és helyi vállalkozók valósítják meg.

Számos nemzetközi vállalat választja ezt a projektstruktúrát

A projektet a Duna Group Mauritiuson bejegyzett projektcége, a GED Africa Ltd. valósítja meg. Mint írják, Mauritius az Afrikába irányuló nemzetközi beruházások egyik legfontosabb pénzügyi és üzleti központja. Számos nemzetközi vállalat választja ezt a struktúrát, mivel fejlett pénzügyi szolgáltatási környezetet biztosít, továbbá több afrikai országgal rendelkezik kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel, miközben Magyarországnak az érintett országokkal nincs ilyen megállapodása.

A társaságiadó-rendszereket vizsgáló nemzetközi rangsorban Mauritius 2024-ben a 15. helyen szerepelt, míg Svájc a 4., Magyarország pedig a 22. helyen állt. A 2025-ös rangsorban Mauritius a 16. helyre került, Magyarország a 21., Svájc pedig a 3. helyet foglalja el.

Pénteken Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Pest, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben a legmagasabb szintű, piros figyelmeztetést adta ki a HungaroMet, ezekben a vármegyékben 29 fok felett alakulhat a középhőmérséklet. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 25, máshol 27 fok felett lehet a középhőmérséklet.

Szombaton már Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Pest, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád mellett Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében is 29 fok felett alakulhat a középhőmérséklet, máshol narancs figyelmeztetés van érvényben, mert 27 fok felett alakul a középhőmérséklet.

Vasárnapra már Nógrád, Heves és Hajdú-Bihar vármegyére is a legmagasabb, piros figyelmeztetés van érvényben a magas középhőmérséklet miatt, ekkor már 12 vármegyében alakul 29 fok felett a napi középhőmérséklet.

Érezzük a bőrönkön a változásokat

A folyamat hátterében többek között a fosszilis energiahordozók használata, a túlzott energia- és nyersanyag-felhasználás, valamint a pazarló termelési és fogyasztási gyakorlatok állnak. Következményei Magyarországon is érzékelhetők az egyre súlyosabb aszályokban, a szélsőséges időjárási eseményekben, a vizes élőhelyek kiszáradásában és a biológiai sokféleség csökkenésében.

Van még erőforrás, amit nem használunk

„Hazánkban a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb kiaknázatlan potenciál jelenleg a szélenergiában rejlik. A korszerű szélturbinák a magyarországi szélviszonyok között is megbízhatóan, alacsony kibocsátással és kis költséggel termelhetnének nagy mennyiségű villamos energiát – ráadásul jól kiegészítik a napenergiát, különösen télen és éjszaka. Ennek a lehetőségnek a kiaknázása azonban hatalmas felelőséggel is jár, hiszen ahogy minden energiatermelő technológiának, úgy a szélenergiának is van környezeti terhelése. A szakértők és a döntéshozók közös felelősége, hogy ezt minimalizáljuk, és az új szélerőműveket a természeti, társadalmi és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve, jól megtervezett módon, az élővilág számára alacsony kockázatú területekre helyezzük el, hogy az általuk megtermelt energia ténylegesen csökkentse az ökolábnyomunkat és érdemben segítse későbbre tolni a túlfogyasztás napját” – mondta dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

Mit tehetünk...

A WWF Magyarország szerint az egyéni takarékosság mellett rendszerszintű változásokra is szükség van: javítani kell az energiahatékonyságot, csökkenteni kell a fosszilis energiaforrások használatát, és növelni kell a megújuló energia részarányát. A Global Footprint Network számításai alapján a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid-kibocsátás megfelezése önmagában csaknem három hónappal tolhatná későbbre a túlfogyasztás napját.

Fürjesi Csaba, az ArtColony Cered művészeti vezetője az MTI-nek elmondta, hogy az ArtComplexben 10:30-kor lesz kapunyitás, a Galéria ’23-ban pedig 11 órakor nyitják meg a V4-es nemzetközi képzőművészeti kiállítást. Mint kiemelte, ez egyszerre mutatja be a régió művészeti sokszínűségét és azt a különleges alkotói közeget, amely az elmúlt évtizedek során a térség meghatározó művészeti találkozóhelyévé emelte Ceredet.

A Visegrádi horizontok című tárlat nyolc lengyel, öt cseh, nyolc szlovák, és 12 magyar képzőművész alkotásait vonultatja fel, köztük Kun Cecília, Sánta László és Fürjesi Csaba munkáit, akik 1995-ben együtt hozták létre a nemzetközi művésztelepet.

A templomban kora délután mutatják be a Nemzetközi Szobrász Szimpózium résztvevőinek kiállítását. Az idei nyár tematikája a jelenlét volt, a művész személyes jelenléte a ceredi művészeti színtérben és a művészet jelenléte Cered faluban.

Az évek során volt már téma a nyárikonyha, a tisztaszoba, a hiánygeneráció vagy a tabu is - idézte fel Fürjesi Csaba.

A Múzeum1980-ban az állandó tárlat az időutazás élményét adja az érintetlenül hagyott egykori TSZ-elnöki és főkönyvelői szobákkal, a helyiségeket a TSZ-iroda eszközeivel, tárgyaival bővítették ki, így érezhető az egykoron térségi jelentőségű termelőszövetkezet 80-as, 90-es évekbeli hangulata.

A művésztelepen 15 órakor Petrovics Ferenc, Cered polgármestere és Fürjesi Csaba nyitja meg az ArtPikniket. Felhangzik a Ceredi Asszonykórus és a Künstlerdorf Neumarkt an der Raab Orchestra előadása, majd a kórusok közös produkciója is.

A kis színpadon délután az AdHoc Quartett lép fel, majd este meglepetésvendégekkel adnak koncertet. A rönkszínház színpadán mutatkozik be a Latte Maffiato Salon Jazz Band az esti Házastársas című színházi előadás előtt.

E programokkal párhuzamosan megnyitják Sánta László retrospektív kiállítását, Fröccs és a kortárs címmel pedig könnyed műelemzésre kalauzolják a látogatókat Nátyi Norbert vezetésével a galériában, a szobrászházban és a múzeumban. A kert és a terasz a gasztronómiának ad helyet, a nap házibulival zárul.

A közlemény szerint több gazdaságban idén is lehetőség nyílik Szedd magad! szüretre, így a családok közvetlenül a termelőktől is vásárolhatnak friss gyümölcsöt. Az országban a legjelentősebb termesztőkörzetek Csongrád-Csanád, Pest, Bács-Kiskun és Tolna vármegyében találhatók. Közölték, az időjárástól függően a magyar őszibarack szeptember elejéig vagy közepéig is elérhető lesz.

Az éves hazai termés jellemzően 10-20 ezer tonna

A világon évente mintegy 25 millió tonna őszibarack terem, Kína - csaknem 17 millió tonnával - messze a legnagyobb termelő. Európában évente mintegy 4 millió tonna terem, elsősorban Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Franciaországban.

Magyarországon mintegy 2400 hektáron termesztenek őszibarackot, míg az 1970-es években még közel 13 ezer hektáron. Napjainkban az éves termés jellemzően 10-20 ezer tonna, de kedvezőtlen évjáratokban jóval alacsonyabb is lehet, miközben a hazai fogyasztás kielégítéséhez évente a becslések szerint 10-15 ezer tonna import érkezik. A NAK megállapította: a hazai ültetvények jelentős része elöregedett, miközben az új telepítések üteme nem elegendő az állomány megújításához.

A mérések kezdete óta júniusban még soha nem regisztráltak ilyen magas napi átlagértéket, amiben a hónap végi extrém hőség mellett a Balaton alacsony vízállása is szerepet játszott. A júliusi változékony időjárás után a jövő héten várható kánikula hatására ismét jelentősen melegszik majd a Balaton vize - jelezték. Közölték azt is, a hivatalos vízhőmérséklet-mérés a Siófoki Viharjelző Obszervatórium előtt, mély vízben, egyméteres mélységben történik. A part közelében, a sekélyebb területeken ezért akár 1-2 fokkal magasabb is lehet a víz hőmérséklete.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastruktúrafejlesztési tervét jelentették be ezzel, ugyanis a visszaszerzett uniós források több, mint felét, 3550 milliárd forintot fordítanak 10 éves távlatban vasútfejlesztésre. Ez az osztrák vasútfejlesztés költségvetésével azonos mértékű ráfordítás.

Nehéz helyzetből indul a program

Az ország szinte minden fővonalát érintő beruházáscsomag részletes tájékoztatását a miniszter azzal nyitotta: ma évente 100 millió utazást bonyolít a vasúthálózat. Emellett az is átszik, ahol fejlesztés történik, kilő az utasszám.

43 év a járműkpark átlagéletkora, így egyik legfontosabb feladatként emelték ki ennek javítását:

„Az a cél, hogy 10 éven belül megfelezzük az átlagéletkort” – mondta Vitézy Dávid.

Ráadásul a legtöbb helyen az állomások vagy vonatok akadálymentessége sem megoldott. „Óriási feladatunk van abban, hogy mindenki számára elérhetővé tegyünk a vasutat” – tette hozzá.

Az állomások 33 százalékában nincs valós idejű utastájékoztatás, míg a pályahálózat 42%-án van érvényben érdemi sebességkorlátozás. Elképesztő vállalásokra van tehát szükség egy átfogó minőségemeléshez.

Ott avatkoznak be először, ahol a legtöbb késés keletkezik, majd a következő években lépnek előre a beruházásokkal is. Létrehozzák hamarosan az Országos Közlekedésszervezőt, digitalizálják a vasúti működést, új intercity flotta érkezhet majd az országba pár éven belül, idén elindítják a HÉV szerelvények és több motorvonat beszerzését is.

A kormány szándéka a vasútállomások kereskedelmi hasznosítása és bizonyos fejlesztésekhez a magántőke bevonása is, de minden esetben úgy, hogy az a közérdeket szolgálja.

Az útépítési prioritást a vasútra tolják át

Távlati képként mutatták be, hogy a teherforgalmat a közútról a vasútra kívánják terelni. „Ausztria – emlékeztetett Vitézy – minden erővel védi gyorsforgalmi útjait a kamionoktól, nekünk is át kell vennünk ezt a mintát.”

A Baross Tervben rögzítették a szándékot megyeszékhelyek közötti vasúti közlekedés versenyképessé tételére. . A cél az egésznapos kiszámítható, megbízható InterCity közlekedés, ami a megyeszékhelyek között óránként jár, ehhez gyorsabb fővonalakra és új generációs InterCity motorvonatokra lesz szükség. Hosszabb távú célként jelölték meg, hogy a fővonalakon garantálható legyen a legalább 100 km/óra állomástól állomásig számított átlagsebesség.

A program második pontja egy megbízható regionális hálózat kiépítése, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása is. Minden 500 fő feletti településen szeretnék elérni, hogy napi öt járat legyen elérhető, ehhez a jelenleginél sokkal szorosabban összehangolják majd a vonat- és buszközlekedést. „Ez a magyar vidék felzárkóztatása szempontjából is kulcsfontosságú feladat” – jegyezte meg a miniszter.

Újjáépítik a pécsi vasútvonalat, illetve a Debrecen-Nyíregyháza, valamint a Hatvan-Miskolc vonal is 160 km/órás pályává válhat; mindkettő 200 milliárd forint fölötti fejlesztéssel; kidolgozzák a Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tram-train koncepcióját; de 170 milliárd jut majd a Budapest-Szeged vonalra is.

A miniszter a következő évekre vonatkozó tervek közül elsőként a debreceni állomás átfogó fejlesztését emelte ki a buszpályaudvar integrációjával, vizsgálva a helyi a tram-train létrehozásának lehetőségét is.

Az agglomerációs térségek fejlesztésére eddig jóformán nem reagált a magyar közlekedéspolitika.  Ma Budapest körül 30 percenként közlekednek vonatok, ezt 15 percre emelnék, míg a nagyvárosoknál fél órára sűrítenék a járatokat.

Budapest kulcspozícióban

„A fővárosi agglomeráció autófüggőségét – hangsúlyozta – fel kell oldani, el kell kezdeni a központi régió fejlesztését.”

Amint arra felhívták a figyelmet: minden fővonal a fővárosba köt be, ahol azonban teljesen telítettek a vasúti kapacitások. Budapest vasúti kapacitása az egész országét befolyásolja: ha egy budapesti rendezőpályaudvaron történik probléma, az akár egy békéscsabai vonalon mutatkozó késésért is felelős lehet.

Kulcskérdés tehát az fővárosi fejlesztések előtérbe helyezése. Ezért korszerűsítik majd a Nyugati pályaudvart, építik meg a déli körvasút folytatásaként a Népligeti vasútállomást (ami az ország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja lesz) és újítják fel a Csepel-ráckevei, valamint szentendrei HÉV vonalakat, ahová új szerelvények is érkeznek majd.

Mivel kész tervek vannak hozzá, elkészülhet még a jelenlegi kormányzati ciklusban a 3-as metró meghosszsabbítása úgy 80 milliárd forintból, ősszel indul a budai fonódó folytatása és 2030-ig megépülhet a Bajcsy-Zsilinszky úti villamospálya is kb. 52 milliárd forintból.

Nekiállnak a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér városba való kötöttpályás bekötésének is. Ezt új vonalon képzelik el, amely Monortól vezet Budapestre. A 400 milliárd forintos tervezett költségvetésű fejlesztéstől azt várják, a jelenlegi monori vonal a teherszállításban hasznosul majd. E beruházást koncesszióban építené a kormány.

Messzire tekintve az országot szeretnék bekötni az európai gyorsvasút-hálózatba, így 2050-re el akarják érni, hogy Bécsbe és Pozsonyba kevesebb, mint kettő, Prágába 3,5, Varsóba pedig 5-6 óra alatt el lehessen jutni Budapestről.

-- Galériánkban több fejlesztés tervezete között is böngészhet -- 

Nemcsak a kérdőíven, hanem mailben is elküldhetik javaslataikat

"Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az emberek mit gondolnak a közlekedésbiztonság legfontosabb kérdéseiről" - fogalmazott a tárcavezető. A visszajelzéseket a kérdőív mellett a kozlekedesbiztonsag@kbm.gov.hu email címen is várják. A kérdőívben egyebek mellett az illegális utcai versenyzés visszaszorításáról, a kirívó gyorshajtás elleni fellépésről, a visszaeső szabályszegők szankcionálásáról, az átlagsebesség-mérés bevezetéséről, valamint az elektromos rollerek szabályozásáról kérik ki az emberek véleményét.

Jakus Julianna művelődésszervező, múzeumpedagógus, a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma munkatársa elmondta, hogy július 24-én, pénteken a Palóc Múzeum szabadtéri gyűjteményében a 30 éves "káponkánál" este kezdődik a Szent Anna ájtatosság, és a Kossuth-díjas népdalénekes, Szvorák Katalin A teremtés dicsérete című koncertje a Szandai Kövirózsák Hagyományőrző Asszonykórus közreműködésével.

Szent Anna, Szűz Mária anyja a palócok egyik legfontosabb védelmezője, a meddők, az áldott állapotban lévők és a női betegek oltalmazója - közölte Jakus Julianna.

Vasárnap 10 órakor indul el a palóc népviseletes menet a Palóc ligetbe. A szabadtéri Palóc Színpadon szentmisét tartanak, a közreműködők között lesz a balassagyarmati Szent Felicián Kórus Unterwéger J. Zsolt karnagy vezényletével és a Rimóci Rezesbanda.

Golyán Krisztina, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ intézményvezetője elmondta, hogy a szombaton a Jánossy Képtárban Jel-képző címmel 17 órakor Gyöngy Péter, a Makoldi Sándor Központ vezetője és Csach Gábor művészettörténész nyitja meg a Makoldi család kiállítását.

Koszorúzással tisztelegtek a vasutasok, vasútépítők előtt

A Nyugati pályaudvarról 180 évvel, 1846. július 15-én indult útjára az első menetrend szerinti gőzvontatású vasúti szerelvény Pest és Vác között, az emléktábla koszorúzásával a vasútépítők, az elődök és mindazok előtt tisztelegtek, akik munkájukkal hozzájárultak a magyar vasút fejlődéséhez, sikereihez. Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója az ünnepségen arról szólt, hogy az 1846-os vasút közlekedését jellemző előremutató szemlélettel kell tovább dolgozni, hogy a következő évtizedekben a magyar vasút aranykorát lehessen megvalósítani. Hegyi Zsolt beszámolt arról, hogy a 180. évfordulónak méltó emléket szeretnének állítani. Egyebek közt a 180 éves évfordulóra felmatricázott Vectron mozdonyt közlekedtetnek, emlékbélyegsorozatot készítettek, és elindítottak egy online játékot is.

Változások a MÁV vezérkarában

Az ünnepséget követően Vitézy Dávid az MTI kérdésére elmondta, hogy rövidesen kinevezik a MÁV új igazgatósági tagjait is. Az Országgyűlés várhatóan július 21-én elfogadja az országos közlekedésszervező és gördülőállomány-kezelő társaság létrehozására vonatkozó törvényjavaslatot. Ekkor foglalkoznak majd a személyi kérdésekkel, és ennek része lesz az új MÁV igazgatóság is - tette hozzá. Hangsúlyozta, addig sem lesz működési zavar, az igazgatóság új tagjainak kinevezéséig a jogköröket ő gyakorolja.

Új P+R parkolók és B+R kerékpártárolók segítik a közlekedőket.

Berettyóújfaluban megszépült az épület homlokzata, az utasok pedig mára tágasabb előcsarnokot, valamint egy új, hűtött-fűtött várótermet és teljesen korszerűsített, akadálymentes mosdókat vehetnek birtokba.

Demecserben a külső-belső felújítás mellett, bringatárolót és egy akadálymentes parkolót is kialakítottak. Az épület körüli burkolatot felújították, ezen belül akadálymentessé is tették a környezetet, taktilis burkolatokkal, rámpával.

A magyar tájfutó 22 másodpercre a győztestől és négy másodpercre a dobogótól a negyedik helyezést érte el, ami minden idők legjobb magyar férfi egyéni helyezése a felnőtt világbajnokságok történetében. 

Jó versenyt futott Jónás Ferenc is, aki 54 másodperc hátránnyal a 13. helyen végzett, korábbi világbajnokot is maga mögé utasítva. A számot a norvég Kasper Fosser nyerte, második a francia Vilhelm Gerove, harmadik a finn Tuomas Heikkila.

Csütörtökön a kieséses sprint selejtezőjével folytatódik a vb

A magyar szövetség honlapján Bujdosó Zoltán elmondta, hogy előre aláírta volna ezt az eredményt, ám picit bosszantja a hiba, amit a 15-ös pontnál elkövetett. Jó előjelnek tartja a kieséses szám előtt, hogy versenyben volt a legjobbakkal, és ez extra motivációt ad neki.

"Tudtam, ha összeáll egy jó futás, akkor az bármire elég lehet, de igazából csak arra akartam koncentrálni, hogy a saját futásom jó legyen, és majd meglátjuk, ez mire lesz elég" - fogalmazott a Tabáni Spartacus versenyzője.

A szerdai pihenőnap után csütörtökön a kieséses sprint selejtezőjével folytatódik a vb, amire szintén Sestri Ponentében kerül sor. A kieséses körök majd pénteken következnek immár a belvárosban.

Andó Ákos tájékoztatása szerint a három és fél hetes szabadtéri programsorozatot a Naftalin - avagy működik a kémia! című koncertszínházi előadás nyitja meg Bozó Andrea rendezésében július 20-án; Heltai Jenő darabja a Zenthe Színház saját premierje lesz.

A nyitó estén élőben játszik Salgótarjánban a Budapest Bár. Július 25-én Szarka Tamás adja elő legismertebb szerzeményeit zenekarával. Másnap az 1938-as New York-i hangulatot felidéző Amerikai komédia című szvingmusicalt láthatja a közönség.

A Pál utcai fiúk című Molnár Ferenc-regényből készült zenés játék augusztus 5-én kerül színpadra. Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián darabját a Pannon Várszínház mutatja be.

A Duna Aszfalt évtizedek óta az érdeklődés középpontjában áll. Mi előzte meg, hogy elvállalja az elsőszámú vezetői tisztséget?

Én Sátoraljaújhelyről származom, a családom elsőgenerációs értelmiségi tagjaként, mint egy korábbi interjúban is említettem, már hetedik osztályos koromban tudtam, hogy építőmérnök akarok lenni. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és elmondhatom, hogy az építőipar számos pozíciójához volt már szerencsém.

Lehettem például a KKK (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ) főigazgatója, ez egy helyettes-államtitkári pozíció lenne ma. Az az ismeret, amit az államigazgatás terén szereztem, rendkívül nagy segítség volt, amikor 2010 után visszakerültem a céges világba. Közismert, hogy keresem mindenkivel a jó együttműködéseket, illetve a legnehezebb feladatoknál is megtalálom a megoldásokat.

A felkérés után egy hét gondolkodási időt kértem. Átgondoltam előszőr is, hogy van-e bennem elég energia, hogy ennek a rendkívüli tempóban fejlődő csoportnak az elsőszámú vezetői tisztségét betöltsem. És azt is át kellett gondolnom, mint mindenkinek, aki vezetői tisztséget vállal, hogy ezt a 24 órás „hivatalt” magánszemélyként akarom-e? Miután alaposan átgondoltam és egyértelmű igen volt a válaszom, visszajeleztem a felkérésre!

Ki vezeti a cégcsoportot?

Az igazgatóság.

Milyen a munkakapcsolata a tulajdonossal?

A felkérést természetesen a tulajdonostól kaptam, azzal, hogy a tisztséggel a pénzügyi és a jogi felelősség az enyém. Szíjj László iparági tapasztalatára szeretnék építeni, hiszen mára – ha tetszik - az építőipar doyenje.

Csakúgy az igazgatóság tagjaira is rendkívül számítok, hiszen mindannyian minimum évtizedes tapasztalatok birtokosai a társaságnál. Nekem a tulajdonosokkal közösen meghatározott elvek mentén és célok felé kell a cégcsoportot irányítani.

Milyen területeket képviselnek az igazgatóság tagjai?

Az alapító nem tagja a tanácsnak. Az igazgatóságban a jogi, vállalkozás és kommunikáció, a gazdasági, vállalati integritás, a hazai kivitelezési és két fővel a nemzetközi területek felelősei foglalnak helyet.

Ez nem egy multinacionális vállalat szervezeti felépítésére hasonlít?

Én azért is vállaltam ezt a rendkívül megtisztelő tisztséget, mivel jól látható, hogy 2014 után, amint a jogi lehetőségek megnyíltak, egy európai nagyvállalati modellt alakított ki a tulajdonos. A Duna Group egy nemzetközi cégcsoport, ahol a Duna Aszfalt Zrt. a zászlóshajó. Kiegészülve a pénzügyi és befektetési csoporttal egy modern európai vállalkozási formációt adnak. Lehet, hogy hasonlít erre egy multinacionális vállalat szerkezete, ám a legfontosabb, hogy a fiatalok számára vonzó dinamikát sugalljunk, hiszen egy ilyen céghez kezdő mérnökként is szívesen jöttem volna, igazgatósági elnöknek pedig pláne!

Mindjárt az első napján szembesülhetett azzal, hogy hurrikán szerű kritikák jelennek meg  a társaság által kivitelezett mohácsi Duna-híd és az arra felhordó négysávos út projektje kapcsán. Mit mond erről?

Az ország egyik legnagyobb építőipari beruházását végző szervezet vezetőjeként természetesnek gondolom, hogy az új kormány új vezetői áttekintik a beruházásokat. Ha módosítani akarnak, mi nyitottak vagyunk az együttműködésre.

A kinevezéséhez mit szólt a szakma?

Egészen meglepő gratulációkat is fogadhattam. Jó jelnek tekintem, hogy száz százalékban pozitív üzeneteket kaptam. Azt gondolom, hogy ez nem elsősorban nekem, hanem a Duna Aszfalt Zrt. eddigi munkájának az elismerése is. Hiszen, ha az ismerőseim rossz tapasztalatot szereztek volna korábban a cégről, biztosan nem gratulálnak őszintén.

Mire számíthatnak Öntől a kollégái?

Négy éve erősítem a Duna Group csapatát. Azt gondolom, van annak jelentősége, hogy személyemben a tulajdonos egy tapasztalt mérnököt kért fel vezetőnek. Ez a társaság építeni akar.

A Duna Aszfalt Zrt. elismerten egy rendkívül dinamikus szervezet. A kollégáim arra számíthatnak tőlem, hogy az innováció fenntartását és a technológiai fegyelem további maradéktalan betartását várom. 

Tekintettel arra, hogy a hazai teher és személygépkocsi állomány mennyisége a következő tíz évben a szakértők szerint még jelentősen nőni fog Magyarországon, én az előttünk álló feladatok tengerét látom. Hiszen az országban mind a kötöttpályás, mind a közúti hálózatok fejlesztése és fenntartása terén rendkívüli a lemaradásunk.

Pásztor Ildikó elmondta: hagyományőrző csapatok, viselet- és fegyverbemutatók, ostromjáték, középkori forgatag, régi világzene és színpadi előadások várták a látogatókat. A történelmi hagyományőrzők bemutatója után ünnepi megemlékezés és zenés műsor következett solymászbemutatóval, bőrös kézműves foglalkozással, és lehetőség volt íjászkodásra is.

Délután a Sáferkútnál középkori forgatag, színdarab, mondák és legendák, zászlóforgatás, valamint Szondi legendáját és a korabeli életet bemutató jelenetek következtek.

"Meg fogunk ott jelenni, feltérképezzük, hogy mi a helyzet és utána az önkormányzatokkal közösen megpróbáljuk ezeket a telepeket minél hamarabb korszerű európai telepekké tenni" - jelentette ki Gajdos László.

A helyzetfelmérés lezárultával a szaktárca az önkormányzatokkal közösen dolgozza majd ki a szükséges fejlesztési irányokat.

A STRABAG központi roxit építőanyag-szervezete tizenkét országban, több mint 300 helyszínen működik, és a nemzetközi projektüzletágban is aktív. Körülbelül 3 000 munkatárs dolgozik többek között 116 betonkeverő üzemben, több mint 70 kőbányában, 17 homok- és kavicsbányában, valamint egy tucat bitumenemulziós és polimerrel módosított bitumen (PMB) gyárban, ahol évente mintegy 3 millió köbméter betont és 24 millió tonna követ és kavicsot állítanak elő. Leopold Leonhartsberger, a roxit gazdasági ágazatvezetője a változások okairól elmondta:

A palócság képviselői Magyarországról, a Felvidékről (Szlovákia), Kárpátaljáról (Ukrajna) és a Délvidékről (Szerbia) érkeznek, hogy együtt mutassák meg a palóc hagyományok élő világát, azt, hogy a palócság ma is élő, gazdag és értékteremtő közösség - hangsúlyozta Berze Mariann. Elmondta, hogy a somoskőújfalui Kakuk Lovasudvarban lesznek hagyományőrző bemutatók és lakodalmas felvonulás, kulturális műsorok, ismeretterjesztő előadások, kiállítások a jurtákban, népi játszóház és a kézműves vásár, de gasztronómiai élményekkel is várják a látogatókat.

Egy modern egészségügyi intézmény működésében a levegő minősége legalább olyan fontos, mint annak hőmérséklete.

A légtechnika szerepe messze túlmutat a kényelmi funkción: közvetlenül hat a betegek egészségére, biztonságára és komfortjára a lábadozás alatt, a dolgozók munkakörnyezetére, az energiafelhasználásra és az épületek hosszú távú fenntarthatóságára.

A kórház nem iroda és nem is lakóépület

A köztudatban gyakran elsőként a klíma jut eszünkbe, ha a levegő kerül szóba. Valójában azonban egy kórház működésének alapja egy összetett gépészeti és légtechnikai infrastruktúra, ahol mind a hűtés-fűtés, mind a megfelelő levegőminőség kiemelt szempont.
Egy irodában vagy otthon elsősorban a hőmérséklet és a komfortérzet optimalizálása a cél, az egészségügyben azonban a rendszer feladata ennél jóval összetettebb. Biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és minőségű, olykor steril levegőt, szabályozni kell a páratartalmat és a nyomásviszonyokat, szűrni kell a szennyeződéseket, valamint csökkenteni kell a fertőzéskockázatot. Ezek az egészségügyi intézményeknél kiemelt szerepet kapnak, és speciális megoldásokat igényelnek.

A légtechnika az egészségügyben ezért mindig rendszerszemléletű megközelítést kíván. A légcsatorna-hálózat, a légkezelés, a szabályozás, a szűrés, az akusztika és az energiahatékonyság együtt alkot működő egészet, amelyhez minőségi szellőztetési megoldásra van szükség.

A levegő minősége közvetlenül kapcsolódik a gyógyuláshoz

Az egészségügyi intézményekben a levegő nem csupán kényelmi tényező, hanem az ellátási környezet része. Egy rosszul szellőző betegszobában nő a diszkomfortérzet, a nem megfelelő légcsere pedig romló beltéri levegőminőséget eredményezhet. Mindez a gyógyulást is késleltetheti.
Az egészségügyi dolgozók esetében a komfort és a megfelelő levegőellátás a koncentrációra és a munkavégzés minőségére is hatással van. Különösen kritikus szerepet kapnak az olyan terek, mint a műtő vagy a műtő-előkészítő, ahol fokozott higiéniai követelmények érvényesülnek.

Nem minden helyiségnek ugyanazokra a megoldásokra van szüksége

Egy korszerű egészségügyi intézményen belül jelentősen eltérő igények jelennek meg a légtechnikai elvárások tekintetében.
A betegszobákban a komfort és a folyamatos légcsere dominál. A műtőkben a levegő tisztasága, az irányított légáramlás és a stabil környezet elsődleges. Az intenzív osztályokon a folyamatos, üzembiztos működés és a kontrollált környezet elengedhetetlen. A diagnosztikai helyiségek, a szakrendelők, valamint a csecsemő- és újszülöttosztályok szintén egyedi követelményeket támasztanak. Ezért a légtechnika tervezésénél nem elegendő egyetlen logikában gondolkodni: helyiségfunkcióra optimalizált megoldásokra van szükség.
A Lindab teljes körű légtechnikai megoldásai minden alkalmazási területre választ adnak, az egyedi elemektől a teljes rendszerekig. Több hazai kórház és egészségügyi intézmény felújítása során országszerte Lindab-megoldások kerültek beépítésre, hiszen a cég tanúsítványokkal és minősítésekkel rendelkező termékei tartós, megbízható rendszerelemeket kínálnak az egészségügyi intézmények felújításához. Legyen szó a betegszobák megfelelő szellőztetéséről vagy a tiszta terek kontrollált levegőellátásáról, a svéd vállalat a termékek mellett mérnöki támogatással is segíti a projekteket.

A korszerűsítés nemcsak teljesítményről, hanem működtethetőségről is szól

Az elavult légtechnikai rendszerek problémája gyakran nem látványos, mégis jelentős. Jellemző problémák lehetnek:

• csökkent teljesítmény;

• megnövekedett energiafelhasználás;

• nem megfelelő szűrési hatékonyság;

• szabályozási pontatlanság;

• magasabb zajterhelés;

• nehézkes karbantartás;

• váratlan leállások.

Az egészségügyi intézmények esetében az üzembiztonság különösen fontos, hiszen egy meghibásodás nem pusztán kényelmi kérdés.

Ezért a felújítás tervezése során több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik legfontosabb a megfelelő teljesítmény: ami a nyolcvanas–kilencvenes években még elegendő volt, a mai igényeknek már nem biztos, hogy megfelel. Ma korszerű technológiai megoldások állnak rendelkezésre mind a komplett rendszer, mind a levegőszűrés terén.
Szintén fontos szempont, amelyet már a tervezésnél mérlegelni kell, az energiahatékony üzemelés. Ha a rendszert az intézmény tényleges működésére szabják, jelentősen alacsonyabb üzemeltetési költség érhető el. Ezek mellett az egyszerű karbantarthatóság is lényeges, hiszen egy ilyen intézmény nem állhat meg, és a cél az, hogy a munkavégzés a lehető legrövidebb ideig zavarja az ott lábadozók és dolgozók mindennapjait.

A korszerű légtechnikai rendszerekben egyre nagyobb szerepet kap a szabályozhatóság és az igényalapú működés. A megfelelő vezérlés nemcsak energetikai oldalon jelent előnyt, hanem a tényleges használathoz igazított működést is támogatja.

A Lindab kínálatában a légcsatorna-rendszerektől és a szabályozóktól kezdve a légkezelési és beltéri komfortmegoldásokig akár egy teljes rendszer is elérhető.

Hőhullámok idején válik igazán láthatóvá a különbség

A nyári extrém hőmérsékletek egyre nagyobb terhelést jelentenek az egészségügyi infrastruktúrának. A régi épületállományban különösen fontos a megfelelő hűtési stratégia, az energiahatékony légcsere és a korszerű légkezelés összehangolása.
A cél nem csupán a hűvösebb belső tér biztosítása, hanem az is, hogy az intézmények szélsőséges időjárási körülmények között is biztonságosan és üzembiztosan működhessenek. A korszerű egészségügyi intézményekben a légtechnika nem háttérrendszer, hanem a minőségi betegellátás egyik alapfeltétele.

*https://www.magyarkozlony.hu/dokumentumok/0fea4f4426b980b6fa5ed1cda81e8312a1585154

Ez ma Magyarország legnagyobb beruházása, nagy kihívás és nagy megtiszteltetés, hogy ebben részt vehetek.

A legfontosabb és egyben legkomplexebb engedélyek egy atomerőmű építése során egyebek mellett a környezetvédelmi, a telephely- és a létesítési engedély, de az üzembe helyezésig még több ezer hatósági engedélyre van szükség az ezek mellett szinte eltörpülőtől kezdve az egészen összetettekig. A Paks II. Zrt. legfőbb partnere az engedélyeztetésben az Országos Atomenergia Hivatal, de számos más hatóság is bekapcsolódik a munkába, hiszen a majdani vasúti szállításhoz vagy éppen a dolgozókat ellátó konyha üzemeltetéséhez is kellenek engedélyek, ám ezek más és más illetékességi területet érintenek.

– Ezek közül számos már rendelkezésünkre áll, az említett komplex engedélyek mellett például megszereztük már az 5. blokki nukleáris sziget létesítményeinek az építési engedélyét, az 5. blokki talajszilárdítás, talajkiemelés használatbavételi engedélyét vagy éppen azét az irodaházét, ahol most is beszélgetünk – tájékoztatott dr. Szondi-Biczó Boglárka. Az Engedélyezési Osztály vele együtt nyolcfős szakembergárdája felel valamennyi hatósági engedélyeztetés lefolytatásáért, menedzseléséért. – Az elkészült tervek, dokumentációk alapján látjuk, milyen ütemezés szerint halad a beruházás. Erre tekintettel építjük fel az engedélyezési stratégiát: meghatározzuk, milyen eljárásokat, melyik hatóságnál hogyan, milyen ütemben kell elindítani, lefolytatni. A legfontosabb cél, hogy valamennyi engedély a szükséges időpillanatra rendelkezésre álljon – részletezte az osztályvezető.

A beruházás megvalósításához körülbelül húszezer engedélyre van szükség.

Az engedélyezési csapathoz tartozik a teljes hatósági kapcsolattartás. Hozzájuk érkeznek be a megkeresések, levelek, határozatok, ők küldik ki a válaszokat, reakciókat. – Közel kilencezres adatbázisunk van, ahol ezeket a dokumentációkat nyilvántartjuk. Ezek már most is össze vannak kötve a műszaki adatbázissal, de szeretnénk felhasználóbarátabb rendszert létrehozni: egy Power BI alapú elemző és adatvizualizációs platform segítségével biztosítunk egyszerű hozzáférést és adatkeresést minden kolléga számára – tájékoztatott dr. Szondi-Biczó Boglárka.  Elmondta, hogy a rendszer lehetővé teszi az adatkeresést nemcsak épületekre, berendezésekre, hanem egyes programelemekre is. Mint hozzáfűzte, a programelemek egy-egy összefüggő feladatcsoportot foglalnak magunkban, mint például a terület-előkészítés vagy az 5. blokki nukleáris sziget építése.

– Ha egy munkatársunk szeretné megnézni, hogy az 5. blokki nukleáris sziget kapcsán milyen engedélyeink vannak, ezeket mikor szereztük meg, meddig érvényesek, illetve milyen folyamatban lévő eljárások vannak és ezek az eljárások hol tartanak és mikorra várható az engedély megszerzése, elég rászűrnie az 5. blokki programelemre – vázolta. Az osztályvezető hozzáfűzte, hogy a szakterületüket illetően fontosnak tartja a transzparenciát és a hatékonyságot.

Nyíltan és őszintén kell kommunikálni mind a kollégákkal, mind a hatóságokkal.

– Természetesen szükség van a jogszabályok és a műszaki adatok maradéktalan ismeretére. A műszaki és jogszabályi követelmények közül pedig mindig meg kell találnunk a legoptimálisabb megoldást ahhoz, hogy az engedélyek mindegyike kellő időben rendelkezésünkre álljon – összegezte az engedélyezési tevékenység sikerének receptjét dr. Szondi-Biczó Boglárka.

Ne locsoljanak csapvízzel! 

Probléma jellemzően akkor van a vízellátásban, amikor a szolgáltatás kulcselemei meghibásodnak, ilyenkor a javítás ideje alatt akadozhat a szolgáltatás. Az ilyen havária helyzetek miatt lehet hosszabb-rövidebb ideig vízhiány, vízkorlátozás, ami a hőségben még nagyobb kihívást jelenthet - írták. A felhasználóktól azt kérik, hogy locsolásra ne csapvizet használjanak, hanem az otthoni fúrt kutakat, vagy az összegyűjtött esővizet, csökkentsék a növényzet locsolására használt ivóvíz mennyiségét és a locsolás gyakoriságát. Emellett mellőzzék az ivóvízzel történő pormentesítést, és a hőség idején az utak, járdák locsolását se csapvízzel oldják meg - közölte a Magyar Víziközmű Szövetség.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisa alapján készült OTP Termőföld Értéktérkép szerint a tranzakciószám 34,3 ezerre, az értékesített földek összterülete 38,6 ezer hektárra csökkent.

A hektáronkénti átlagár Hajdú-Biharban meghaladta 3,057 millió forintot, Nógrádban nem érte el az 1,4 millió forintot.

Az országos átlag 2,264 millió forint volt, az előző évinél 1,3 százalékkal magasabb. Zala megyében 21 százalékos volt az áremelkedés, Pest és Veszprém vármegyében 13-14 százalék. Művelési áganként vizsgálva a gyep és kert-gyümölcsös kategória értéke 6,5-7 százalékkal, az erdőterületeké 4,5 százalékkal, a szántóké 2,3 százalékkal nőtt, a szőlőké alig 1 százalékkal - írták.

A közlemény szerint termőföldvásárláshoz kedvezményes hitelprogramok csak korlátozottan érhetők el, a kínálat pedig szűkös, különösen a jobb földekből. Mérsékli a forgalmat az is, hogy a növénytermesztés jövedelmezősége az időjárási szélsőségek és a kedvezőtlen piaci okok miatt bizonytalan, és számolni kell a mezőgazdasági munkaerőhiánnyal is. A földpiaci adásvételek számát a gazdaságátadások elindulása is csökkenti, ezek ugyanis nem szerepelnek a hivatalos forgalmi statisztikákban. Ezekkel párhuzamosan az állami földértékesítések volumene is csökken - olvasható a közleményben.

A 2025-ös termőföldtérképet az otpbank.hu oldalon tették közzé.

a IV. kerületi Baross utca 39-43. szám alatti használaton kívüli iskolaépület átalakításával 26 bérlakást hoznak létre.

Lakhatási mintaprojekt valósul meg

Ahogy azt régebbi cikkünkben is megírtuk, a korábbi Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola épülete már 2007 óta áll üresen, állapota jelentősen leromlott. A beruházást a FORT-BAU Zrt. kivitelezi mintegy 1,3 milliárd forintból, a Nartarchitects építésziroda tervei szerint. Garzonok mellett helyt kapnak itt kétszobás lakások, és kialakítanak majd két 100 négyzetméternél is nagyobb lakást is a nagycsaládosoknak.

A beruházás hétfői bejárásán kiderült, a Demo Hub az AHA Budapest (Affordable Housing for All) nevű európai uniós támogatással megvalósuló lakhatási mintaprojekt része. Kimondott célja a megfizethető és energiahatékony szociális bérlakások biztosítása a lakhatási szegénységgel küzdők számára.

Korábbi sajtóhírek szerint a projekt sikere esetén példaként szolgálhat számos fővárosi tulajdonban lévő, használaton kívüli iskola hasznosítására.

Rászorultsági alapon lehet majd bérelni

Nagy Judit, a Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési és projektmenedzsment főosztályának vezetője elmondta: a beruházás 6,2 millió euróból valósul meg, ennek 80 százaléka uniós támogatás, a többit a fővárosi önkormányzat teszi hozzá önrészként.

A Demo Hubban kialakított 26 lakást szociális rászorultsági alapon lehet majd bérelni. A beruházás idén zárul, költözni a jövő év elején tudnak majd a lakók.

Az EU-ban sehol nem volt ennyire jelentős növekedés

Az eseményen Karácsony Gergely főpolgármester is részt vett. Felhívta rá a figyelmet, Budapesten nagyon súlyos lakhatási válság van. „Az ingatlanárakat tekintve az egész Európai Unióban nem volt még olyan jelentős növekedés az elmúlt időszakban, mint Budapesten" – fogalmazott. „Ez a projekt nem írja felül ezeket a válsághelyzeteket, de egy lehetséges teszt a tekintetben, hogyan lehetne szembenézni ezekkel a kihívásokkal, és a különböző szakmai szervezetekkel egy közös, érdemi stratégiát megalkotni” - hangsúlyozta a főpolgármester.

A Főpolgármesteri Hivatal arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Budapest forgalmas közterületein, valamint sűrűn lakott részein 300-500 méterenként elérhető ivókút, emellett különböző intézkedésekkel készülnek a fővárosi cégek és intézmények. Az ivókutak pontos helyét már a BudapestGO alkalmazásban és a budapest.hu oldalon is meg lehet nézni.

Hozzátették: Budapesti Közművek valamennyi érintett divíziója előkészíti a hőség idejére a védelmi feladatokat: az FKF a locsolójárműveket indít, a FŐKERT öntözési és árnyékolási programokat működtet, a FŐTÁV pedig felkészíti a távhűtési rendszereket a nyári terhelésre. A BKM mintegy 20 mosó-locsoló járművel végzi a közterületek hűtését.

Kitértek arra is, hogy a Budapesti Közlekedési Központ több pihenőidőt biztosít a járművezetőknek.

Szegeden, a Klauzál téren a Szegedi Vízmű Zrt. párakaput helyezett ki, a meglévők mellett a Móra Ferenc Múzeum előtti téren pedig egy újabb ivócsapot is felszereltek. A párakapu és az ivócsap a tervek szerint a nyár végéig működik. Emellett a cég honlapján felsorolta a hagyományos, kék színű nyomós kutak helyszíneit is, ezekből Szegeden 124, a szintén a vállalkozás szolgáltatási területéhez tartozó Algyőn pedig 26 található.

Székesfehérváron az önkormányzat tájékoztatása szerint a tavasztól őszig állandóan üzemelő 39 ivókút mellett a hőségriasztás idejére további öt helyszínen ivókutat üzemelnek be úgy, hogy ivásra alkalmas szerkezeteket szereltek fel az ott található tűzcsapokra. Felhívták a figyelmet, hogy a belvárosban több bevásárlóközpont és az autóbusz-pályaudvar váróterme klimatizált, ezek bárki által igénybe vehetők.

Pécsen az önkormányzat már napokkal ezelőtt egyeztetésre hívta az érintett városi cégek - így a városüzemeltetési feladatokat ellátó és a vízszolgáltató társaságok -, valamint az intézmények és partnercégek képviselőit a küszöbön álló hőségre való felkészülés jegyében. Ennek eredményeként a város közterületein minden eddiginél több ivóvízvételi lehetőséget kínálnak. A www.pecs.hu-n is megtalálható lista szerint összesen 44 ivókútnál és 5 csobogónál juthatnak ivóvízhez az emberek, akik számára tíz klimatizált épület is rendelkezésre áll.

A hőség elől menekülők és felfrissülésre vágyók számára a belvárosi sétálóutcák felett árnyékoló napvitorlákat feszítettek ki, rendszeresen fognak járni útlocsoló járművek, a városi vízszolgáltató Tettye Forrásház Zrt. hat helyszínen állított fel reggeltől estig üzemelő párakapukat, a közösségi közlekedési feladatokat ellátó Tüke Busz Zrt. pedig az összes klímás buszán működtetni fogja a légkondicionálókat, a megállókban pedig eltekint az elsőajtós felszállási szabály alkalmazásától - közölte a helyhatóság az MTI-vel.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere Facebook-oldalán arra kérte az embereket, hogy figyeljenek egymásra a közeledő nagy hőségben, emellett arról tájékoztatott, hogy a város több pontján párakapukat hoztak működésbe és a forgalmas helyszíneken, játszótereknél napvitorlákat feszítettek ki. A polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy a szokásos helyszíneken működő ivókutakat is beindították, míg Kaposváron összesen tizennégy klimatizált épület áll a hűsölni akarók rendelkezésére, ezek címei pedig megtalálhatók a https://somogy.katasztrofavedelem.hu címen, ahol számos praktikus információ is olvasható a hőség kapcsán.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ kiemelte, a hirtelen felmelegedés és a tartós hőség különösen megterhelheti a szervezetet, ezért fontos, hogy időben felkészüljünk a kánikulára, és fokozottan figyeljünk idős hozzátartozóinkra és a saját egészségünkre is.

A nagy melegben fontos a folyadékpótlás, mivel a hőségben a szervezet fokozottan veszít vizet és ásványi anyagokat; lehetőleg vizet vagy cukormentes italokat válasszunk, kerüljük a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, a zsíros ételek fogyasztását - emelték ki.
 

Hazai gyártókat és tudatos vásárlókat szeretnének összekapcsolni

A védjegyprogram féléves értékelése alkalmából háttérbeszélgetést tartottak a sajtó képviselői számára június 17-én, amelyen többek között megszólalt a tanúsító bizottság néhány tagja és a prémium termékeket gyártó cégek képviselői is.

A védjegyprogramot 2025. október 1-jén indította el az ÉVOSZ egy több mint másfél éves előkészítő munka eredményeként. Koji László, az ÉVOSZ elnöke kiemelte, a cél egy olyan közösség létrehozása, amely a prémium minőségű, Magyarországon gyártott építőanyagokat állítja reflektorfénybe.

Mint fogalmazott, a kezdeményezés egyszerre kívánja segíteni a fogyasztókat a minőségi választásban és ösztönözni a hazai termékek használatát.

Az elnök szerint az építőipar jelenlegi, mintegy 48 százalékos importkitettsége hosszabb távon akár 30–35 százalékra is mérsékelhető lenne, ha a hazai gyártású termékek nagyobb szerepet kapnának a piacon.

A tanúsítás nemcsak a termékre, hanem annak gyártójára is kiterjed. A bírálat során vizsgálják többek között a gyártó működését, minőségbiztosítási rendszerét, szakmai felkészültségét, valamint hosszú távú megbízhatóságát is.

A fenntarthatóság kiemelt szempont

A védjegy odaítélésénél a hagyományos műszaki megfelelőség mellett kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelmi szempontok.

A pályázatokat koordináló Báthy Zsombor projektmenedzser elmondta, hogy a 2025 októberében elindított Prémium Magyar Építőanyag védjegyet eddig kilenc, többségében magyar tulajdonú gyártó közel 50 terméke nyerte el. A minősített termékek széles kört fednek le, a szigetelőanyagoktól és falazóelemektől kezdve a tetőcserepekig.

A védjegyet olyan, jellemzően több éve sikeresen működő vállalatok szerezhetik meg, amelyek kiemelkedő minőséget képviselnek termékeikkel. A szakember hangsúlyozta, hogy a pályázati és minősítési folyamatban fontos szerepet töltenek be a külső szakmai partnerek is, mint az egykori ÉMI, mai nevén a Közlekedési és Beruházási Minisztérium {korábban Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM)} irányítása alatt álló Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (KTI), amely hozzájárul a védjegy hitelességének és szakmai megalapozottságának biztosításához.

Tisztul a piac

Barthel-Malik Adrienn, az ÉVOSZ Tanúsító Bizottságának tagja, a Market Építő Zrt. stratégiai szakembere szerint a program egyik legfontosabb hozadéka, hogy átláthatóbbá teszi a piacot.

Véleménye szerint a Prémium Magyar Építőanyag védjegy első fél éve várakozáson felül sikeres: már több mint 50 védjegyes termék csatlakozott a rendszerhez, és további kérelmek elbírálása zajlik. Ez azt mutatja, hogy az építőanyag-gyártók nyitottak a minőség és a fenntarthatóság objektív értékelésére.

A védjegyezési folyamat egyik legfontosabb hozadéka, hogy a gyártókat saját műszaki dokumentációjuk és minőségbiztosítási rendszerük felülvizsgálatára ösztönzi.

Az elbírálás során gyakran szükség van dokumentációs pontosításokra, ami hozzájárul a termékek és a gyártói folyamatok fejlesztéséhez.

A minőségi szempontok mellett kiemelt szerepet kap a környezeti teljesítmény értékelése is. A pályázóknak számot kell adniuk többek között termékeik környezeti hatásairól, valamint a gyártáshoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásról, ami erősíti az ágazat fenntarthatósági szemléletét.

A szakember szerint a védjegy másik jelentős eredménye, hogy elindított egy fontos szakmai és piaci párbeszédet az építőanyagok minőségéről és fenntarthatóságáról.

A kezdeményezés hosszú távon hozzájárulhat a piac tisztulásához, miközben megkönnyíti a vásárlók számára a megbízható termékek kiválasztását.

A tanúsító bizottság tapasztalatai alapján az eddigi pályázók alapvetően megfelelnek a követelményeknek, ugyanakkor a folyamat segít abban, hogy a minőségügyi és dokumentációs feladatok tudatosabbá, rutinszerűbbé váljanak. A védjegy így nemcsak elismerés, hanem folyamatos szakmai fejlődésre ösztönző eszköz is az építőanyag-gyártók számára.

Az állami beruházásoknál is nagyobb szerepet kaphatnak

Az ÉVOSZ egyik stratégiai célja, hogy a védjeggyel rendelkező termékek az állami építési beruházásokban is nagyobb szerepet kapjanak.

Koji László szerint az újonnan létrejött Közlekedési és Beruházási Minisztérium támogatja a programot, és vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közbeszerzések során a fenntarthatósági és minőségi szempontok között megjelenhessenek a védjegy által képviselt elvárások.

Az elnök hangsúlyozta, nem a piac korlátozása a cél, hanem olyan értékelési szempontok alkalmazása, amelyek előnyben részesítik a magas minőségű, fenntartható és ellenőrzött eredetű termékeket.

Következő cél a lakosság megszólítása

Az ÉVOSZ szerint a program első fél éve elsősorban a gyártók bevonásáról szólt. A következő időszak fő feladata már a lakossági és beruházói szemléletformálás lesz.

A szervezet marketingkampányt indít a védjegy ismertségének növelésére, és arra számít, hogy az otthonfelújítási és energiahatékonysági programok új lendületet adhatnak a minősített hazai építőanyagok iránti keresletnek.

A jelenlegi eredmények alapján az ÉVOSZ úgy látja, már elegendő számú minősített termék áll rendelkezésre ahhoz, hogy a védjegy valódi tájékozódási pontot jelentsen a szakmai és a lakossági vásárlók számára egyaránt.

Búza László, a minisztérium élelmiszergazdaságért, - forgalmazásért és műveltségért felelős államtitkára kiemelte, hogy a dinnyetermesztés komoly hagyományokkal rendelkezik Magyarországon, a termelők kemény munkájának és kitartásának köszönhetően több mint 120 tájfajta terem. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány célja, hogy Magyarországon tíz éven belül egyebek mellett egészségesebb és boldogabb emberek éljenek, amit ehhez az élelmiszergazdaság oldaláról hozzá kell tenni, az az agrártárca feladata.

A sajtóeseményen kiderült, a Lidl fontos célja, hogy minél több hazai termelővel és gyártóval működjön együtt, minél több magyar termék jusson el a vásárlókhoz. A "Lidl a magyar beszállítókért" program eredményeképpen már csaknem 500 magyar vállalkozással dolgoznak együtt, mintegy 6000 hazai árucikk található az áruházlánc kínálatában, így stabil piaci lehetőséget kínálnak a magyar cégeknek. A program külpiaci sikerét és a hazai termékek nemzetközi versenyképességét jelzi, hogy

míg az indulásakor 36 magyar beszállító terméke jutott el a külföldi Lidl-áruházakba, addig tavaly már 124 hazai vállalat összesen 671 terméke volt elérhető 28 Lidl-ország kínálatában, a teljes magyar export értéke pedig meghaladta a 161 milliárd forintot - közölte Szlavikovics Zita.

A közlemény szerint "nem kell többé rendszeresen a menetrendet böngészni, mert a buszok ütemesen járnak június 20-tól: Gyöngyös és a Mátra között munkanapokon 30-60 percenként, hétvégén pedig egész nap félóránként indulnak a járatok".

Kékestető Gyöngyösről (vagy mátraházai átszállással) legalább óránként, Galyatető és Mátraszentimre pedig Gyöngyös és Pásztó felől kétóránként - sőt, hétvégén Pásztó felől már óránként - elérhetővé válik - tették hozzá, azzal együtt, hogy sűrűbben járnak a buszok a Mátra keleti részén, így Parádsasvár, Parád és Recsk térségében is.

Közölték azt is, hogy Gyöngyösön új buszmegállót létesítettek közvetlenül a vasútállomásnál, így kényelmesebb lesz az átszállás.

A Budapestről óránként érkező Mátra InterRégiókhoz közvetlenül csatlakoznak a buszok: a fővárosból indulók egyetlen gyors gyöngyösi átszállással, óránként eljuthatnak Mátraházára, Kékestetőre, Galyatetőre vagy Parádra, s javították a vonatcsatlakozásokat Pásztón és Egerben is - írták.

A közlemény szerint hosszabb, közvetlen vonalakat hoztak létre, így június 20-tól rendszeres, egész napos kapcsolatot biztosítanak Salgótarján és Eger között (1 óra 50 perces menetidővel), új, kétóránként induló összeköttetés lesz a Salgótarján-Eger-Mezőkövesd-Miskolc tengelyen, és közvetlen járatokkal kötik össze Gyöngyöst Pétervásárával.

"Mátraháza, Parád, Recsk, Sirok és Pétervására igazi közlekedési csomópontokká válnak: a buszok itt bevárják egymást, így a térségen belüli utazások is sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé válnak" - áll a közleményben.

A szervezők tájékoztatása szerint a Dornyay Béla Múzeumban a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola zenei műsora után Buda László barlangász az Ágasvári-barlang titkairól tart előadást. A programok között szerepel a "Rajzold le Salgó várát!" elnevezésű pályázat eredményhirdetése, Tókos Dávid Kristóf geodéziai előadása a hazai bányászati lehetőségekről, valamint Molek Csaba és Karácsony János James közös fotókiállításának megnyitója. Bodó Balázs a középkori konyhák világát mutatja be, míg a kreatív foglalkozások keretében üvegfestés, óriás társasjáték és mágneskirakó várja a látogatókat.

A Bányászati kiállítóhelyen a Nógrád Táncegyüttes műsora nyitja az estet, amelyet a Bányász-Kohász Dalkör zenés tárlatvezetése követ. Balogh Zoltán a salgótarjáni iparvidék hagyományos ízeit mutatja be, Szilveszter Tibor pedig a nógrádi szénbányászat történetét ismerteti.  Az érdeklődők megtekinthetik az 1848 és 1992 közötti időszakot felölelő földfelszíni, valamint a József-lejtősaknai földalatti kiállítást is.

A különleges ruha mellett a múzeum koncertekkel, táncházzal, alkotóműhellyel és világkörüli kulturális kalandtúrával is készül az estére - közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel.

A programok a dél-amerikai indián testfestéstől a japán mangán és az afrikai maszkokon át a görög körtáncokig, a cigányzene ritmusaitól a magyar pásztorhagyományokig vezetnek, mindezt úgy, hogy közben a látogatók nemcsak nézői, hanem résztvevői is lehetnek az élményeknek.

A családokat és a gyerekeket egész este interaktív programok várják a MÉTA térben, ahol lehet mangafigurát és "manga-kimonót" tervezni Hokuszai nyomán, kékfestő mintákkal alkotni, kerámiákat formázni vagy éppen indián testfestéseket készíteni. A koncertprogramok is a közös játékra építenek, ahol Bolba Éva és a JAZZterlánc természetjáró zenei kalandra hívja a gyerekeket, Kárász Eszter mesezenekara pedig interaktív zenés-táncos programmal készül.

Az intézmény honlapján ugyanis az olvasható, hogy az ágazat áprilisban 2,6 százalékkal növekedett az előző év azonos hónapjához képest: eközben az út- és vasútfejlesztések kiugró mértékben 47,6 százalékkal bővültek.

A KSH honlapján kiderül, 2026 áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján egyaránt 2,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6,2%-kal kisebb, az egyéb építményeké 13,9%-kal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,9%-kal felülmúlta a 2026. márciusit.

Összességében nézve 2026 első négy hónapjában az építőipari termelés volumene 2,2%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az infrastruktúra fejlesztések közel 30 százalékponttal járultak hozzá az ágazat teljesítményéhez

2026 áprilisában az előző év azonos hónapjához képest a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 6,2%-kal csökkent, az egyéb építményeké 13,9%-kal bővült.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 11,6%-kal kisebb, az egyéb építmények építése 19,2, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 4,4%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésének bővülését az út, vasút építése alágazat 47,6%-os volumennövekedése eredményezte, csaknem 30 százalékponttal hozzájárulva az ágazat teljesítményéhez.

A szerződéses adatok is a stagnálás jeleit mutatják

A megkötött új szerződések volumene az előző év azonos időszakihoz mérten 4,0%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 9,3%-kal visszaesett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 1,1%-kal nőtt.

Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 5,4%-kal meghaladta a 2025. áprilisit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,5%-kal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,8%-kal nagyobb volt.

Áradások, rengeteg csapadék és a szárazság is kihívás elé állítja az emberiséget

A Csendes-óceán egyes területein is rendkívül magas hőmérsékleteket mértek, amit az El Nino-jelenség várhatóan még tovább szít majd. Májusban a világ szélsőséges időjárási eseményei között áradások sújtották Törökország, Bulgária és Moldova egyes régióit, miközben Európa nyugati, középső és keleti térségének legnagyobb részén - Spanyolországban és Olaszországban is - szokatlan szárazság volt. Európán kívül, Észak-Amerika délkeleti részén, Ázsia indiai szubkontinenstől északabbra fekvő térségében, Kína nyugati részén, Brazília egyes területein, Afrika déli részén és Ausztrália egyes régióiban szintén kirívóan csapadékos időt tapasztaltak. Az átlagnál szárazabb idő volt ugyanakkor az Egyesült Államok középső részén, Közép-Ázsia nagy területein, Madagaszkáron, Ausztrália délnyugati vidékein, és Dél-Amerika legnagyobb részén.

Az El Nino a szélsőségek felé tolja az időjárási eseményeket

Az El Nino időjárási jelenség várhatóan a következő hónapokban alakul ki, és világszerte szélsőséges időjárási eseményeket okozhat - jelezte a Copernicus a jelentésben. Az El Nino két-hét évente jelentkező természetes jelenség, amikor a gyengülő passzátszelek miatt jobban felmelegedik a Csendes-óceán keleti része. Ennek eredményeként általában emelkednek a globális hőmérsékletek, és változik a csapadékeloszlás, ami egyes régiókban aszályt, másokban pedig heves esőzéseket jelent.

Azt írják, érdemes már most elkezdeni a tervezést, hiszen sok helyen gyorsan betelnek a szabad helyek.

Az elmúlt évben több mint háromszázezer belépést regisztráltak az eseménysorozathoz csatlakozó intézmények országszerte egyetlen éjszaka alatt.

Itt lehet megvenni a jegyeket

Vidéken a belépőjegyek az adott intézményekben válthatók meg. A fővárosban ugyanakkor egységes karszalaggal látogathatók a Múzeumok Éjszakája rendezvényei és kiállításai. A felnőtt karszalag 3000 Ft, a gyermek karszalag (6-18 éves korig) 1500 Ft. A karszalagok megvásárolhatók előzetesen online a www.jegymester.hu weboldalán, illetve a programban résztvevő budapesti múzeumokban.

A karszalag ezen az estén valamennyi budapesti résztvevő intézményben érvényes. Aki a Múzeumok Éjszakája jegyet egy-egy múzeum saját weboldalán, webshopján keresztül vásárol, úgy ebben az intézményben tudja átvenni a karszalagot.

Emlékeztettek rá, hogy a több mint 1800 lakosú Nagyoroszi önkormányzata még 2023-ban csatlakozott a Munipolis nevű okoskommunikációs platformhoz, amelynek kiterjesztése az új, mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálat. A közleményben idézik Dávid Ádámot, a projektet vezető alpolgármestert, aki elmondta: a jelenleg chatfelületként elérhető fejlesztés egyelőre tanulási fázisban van, de már most is rendelkezik minden, a település hivatalos honlapján elérhető információval.

Az alpolgármester ismertetése szerint Nagyoroszi honlapját jelenleg havonta mintegy kétezren látogatják, és bár a szolgáltatás csak nemrég indult, máris mintegy hetven kérdést tettek fel, amelyek közül a rendszer csak kettőre nem tudott válaszolni. Az eddigi visszajelzések alapján a felhasználók elégedettek - tette hozzá. Dávid Ádám lát arra esélyt, hogy a tesztidőszak sikeressége esetén a szolgáltatást telefonon szóban is igénybe lehet majd venni, és hogy a tapasztalatokra, igényekre reagálva bővítsék az AI által elérhető információk körét.

A lezajlott adatfrissítésekre tekintettel fontos, hogy azok a gazdálkodók, akik növénykultúráikban a tavaszi fagy következtében károsodást tapasztaltak, tegyék meg kárbejelentésüket a MÁK elektronikus kárbejelentő felületén. Amennyiben a kárbejelentés eddig még nem történt meg, azt legkésőbb június 9-éig lehet megtenni - közölte a tárca.