Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára az Illés Rudolf nevét viselő létesítmény átadási ünnepségén az új uszoda közösségre gyakorolt hatását emelte ki. Kiemelte, a két medence és a kiszolgáló létesítmények maximálisan hozzájárulnak a közösségi élményhez a mindennapi használat során. Fontosnak nevezte, hogy a beruházást a nehézségek ellenére is jó anyagi kondíciókkal sikerült befejezni, megfogalmazása szerint az 1 milliárd 250 millió forint az utolsó fillérig jó helyre került.

Farkas Attila, Pásztó polgármestere Illés Rudolfról, a város néhai díszpolgáráról, akinek a nevét viseli a létesítmény, azt mondta, évtizedeken keresztül meghatározó személyisége volt Pásztó közösségi és sportéletének, az ünnepségen jelen lévő özvegyet pedig virágcsokorral köszöntötte. A polgármester bejelentette, hogy az önkormányzat saját költségvetéséből szaunát alakít ki az uszodában egy-két hónapon belül.

Latorcai Csaba az ünnepségen elmondta, a kardiológiai labor a kórház komplex fejlesztési projektében készült el, azt pedig a Modern Városok Programja tette lehetővé. Közölte: a kórházban az elmúlt 16 évben több mint 40 eszközbeszerzési és infrastrukturális fejlesztési projekt valósult meg, a támogatások összege meghaladja a 23,6 milliárd forintot, a pályázatok legnagyobb része 100 százalékos támogatást kapott.

Ismertette, a legnagyobb projekt a 17,5 milliárd forintos onkológiai beruházás volt - ehhez kapcsolódva építették ki a kardiovaszkuláris labort - , itt 7,5 milliárd forint jutott eszközbeszerzésre.

Laczkó Tamás, a Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház főigazgatója arról beszélt, hogy Nógrád az egyik fehér folt volt a szívkatéteres ellátás magyarországi térképén.

Villamosmérnöknek készült, le is diplomázott, de életét akkor már a zene töltötte ki. Érettségi után, 1964-ben Koncz Zsuzsa ajánlására került a később legendássá vált Illés zenekarba, ekkor ragadt rá a Tini becenév. Az együttes klasszikus felállása - a gitáron és billentyűs hangszereken játszó Bródyn kívül Szörényi Levente énekes-gitáros, Szörényi Szabolcs basszusgitáros, Illés Lajos billentyűs, Pásztory Zoltán dobos - 1965-re alakult ki.

Az év nyarán a nógrádverőcei (mai nevén Verőce - a szerk.) ifjúsági táborban játszottak, itt születtek meg az első magyar nyelvű beatdalok (Az utcán, Óh, mondd). Még az év során elkészült az első magyar nyelvű beat kislemez (Táskarádió), és Koncz Zsuzsa a tévében elénekelte Rohan az idő című dalukat, innen számítható a magyar nyelvű beatzene.

A szlovák határhoz közeli faluban a kormány támogatásával legutóbb 25 millió forintból újultak meg a kálvária stációi, a fejlesztést 2023 októberében adták át. A helyiek az akkori keresztútjáráson kértek segítséget a kápolna megújításához, ez a fejlesztés készült el újabb 25 millió forintból.

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az ünnepségen azt mondta: amikor kereszténységünk, hitünk legnehezebb, legnehezebben érthető hetét éljük meg, még inkább öröm, hogy a keresztutat úgy tehetjük meg, hogy amit tavaly megígértünk, megfogadtunk és elhatároztunk, most megvalósult, megszépült a kápolna.

A MÁV közleményben arról tájékoztatott, hogy a Balatonon kívül más kiemelt turisztikai célpontokra is készülnek. Bakonyt átszelő Győr-Veszprém vonalon közlekedő szerelvényekhez további, kerékpárszállításra alkalmas kocsit csatolnak. A Börzsöny lábai mellett haladó, nemrég jelentősebb karbantartással feljavított Vác-Diósjenő-Balassagyarmat vonalon pedig minden második vonat kap erősítést, növelve a biciklik szállításának lehetőségét.

A közlemény szerint március 28-tól a 78-as vasútvonalon, Aszód és Balassagyarmat között a MÁV-csoport saját beruházása keretében javítja az ágyazatot, szabályozza a pályát, jelentős mennyiségű betonalj- és talpfacserét végez, valamint útátjárókat épít át, hogy ne csak a vonatozást tegye kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá a térségben, hanem a vasúti pályával érintett közúti közlekedést is. Az április 24-ig tartó munkálatok legfőbb célja a sebességkorlátozások megszüntetése, a vasúti pálya és a vasúti átjárók biztonságosabbá tétele - tették hozzá.

A fenti munkálatok olyan beavatkozásokkal járnak, hogy csak a vonatközlekedés átmeneti szüneteltetése mellett lehet elvégezni azokat. A négyhetesre tervezett vágányzár idején azonban az Aszód és Balassagyarmat között járó S780-as pótlóbuszokkal továbbra is biztosított lesz a közlekedés a térségben élőknek - írták.

A projekt nyomán a maga területén az európai piac egyik vezetőjének számító vállalat gyártási teljesítményének immár a fele Nagyoroszihoz kapcsolódik majd. A tárcavezető arra is kitért, hogy az itt előállított járművek gyakorlatilag mind a külpiacokon fognak értékesítésre kerülni.

A Nébih emlékeztetett, hogy korábban Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben rendelt el tilalmat, amely továbbra is érvényben marad. Indoklása szerint az érintett új vármegyékben az elmúlt napokban megemelkedett a vegetációtüzek száma, amelyek egy része erdőterületekre is átterjedt. Tűzkockázatot csökkentő csapadék az elkövetkező napokban sem várható.

Hegyi Zsolt emlékeztetett: 2025-2027 között ezer új autóbuszt terveznek forgalomba állítani, szombaton az 500. járművet vette át a társaság. Hozzátette, idén további 200 új busz érkezik, míg az utolsó 300-at jövőre állítják üzembe - tette hozzá.

Szavai szerint ezek a magyar gyártmányú, légkondicionált, nagyrészt alacsonypadlós, korszerű utastájékoztató rendszerrel ellátott új járművek forradalmasítják a buszközlekedést Magyarországon, hiszen ennyi új autóbusz már nagyon régen nem érkezett a Volán flottájába.

A szombaton érkezett buszok jövő héttől Nógrád, Heves és Borsod vármegyében teljesítenek szolgálatot.

Topolcsik Melinda Berkenyén nőtt fel, és a nógrádi településhez fűződő kötődése ma is meghatározó számára. Tanulmányai után Rétságon kezdte pályafutását az autóiparban, azóta pedig több mint 25 éves szakmai tapasztalatot szerzett. Jelenleg a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnökségi tagjaként is részt vesz az ágazat munkájában.

2017 óta vezeti a tatabányai Bridgestone-gyárat, amely Magyarország egyik meghatározó autóipari termelőüzeme. Irányítása alatt jelentős fejlesztések valósultak meg: mintegy 85 milliárd forintos beruházással a gyár területe megháromszorozódott, az éves gyártókapacitás pedig 3,6 millióról 7,2 millió gumiabroncsra nőtt.

„Soha nem felejtem el, honnan jöttem, és mindig büszke leszek a berkenyei gyökereimre” – fogalmazott egy korábbi interjúban. Hozzátette: a szülőföldjéhez való kötődés ma is fontos számára, rendszeresen visszatér Berkenyére. Kiemelte, hogy a faluból az elsők között jutott el egyetemre, és családja végig támogatta pályafutását.

Az újlakáspiacon idén 1,72 millió forintos négyzetméterenkénti átadási árral számolnak, ami 2027-ben 1,8 millió forintra emelkedhet.

Budapesten az új és használt lakásokkal együtt az átlagos négyzetméterár 2025 végén 21 százalékkal, 1,22 millió forintra nőtt, míg Debrecen megközelítette az 1 millió forintot. A vármegyék közül Veszprém és Somogy a legdrágább, a legnagyobb éves árnövekedést pedig Nógrádban mérték, alacsony bázisról.

Azt írták: vasárnap szinte zavartalanul sütött a nap, a maximum-hőmérséklet 13-19 Celsius-fok között alakult, ami 5-6 fokkal magasabb a sokévi átlagnál. Hétfő reggelre nagy területen volt fagy, a fagyzugos helyeken mínusz 4 fok alatti értékeket mértek. Hozzátették: ennek megfelelően a napi hőingás is ezeken a pontokon haladta meg a 20 fokot, míg a hegyekben és a Balaton térségében ez 10 fok alatt maradt.

A bejegyzéshez készített infografika szerint vasárnap a Nógrád vármegyei Szécsényben volt a legmelegebb, 19,0 fok, míg a Vas vármegyei Szentgotthárdon 13,4 fokot mértek. Hétfő hajnalban a Nógrád vármegyei Zabarban mínusz 7,0 fokot regisztráltak, míg a Veszprém vármegyei Balatonedericsen 7,0 fokot. A 24 órás abszolút hőingás Zabarban 24,4 fok volt.

A rendezvényen a tudomány és a gyakorlat találkozik a szántóföldön: a résztvevők szakértői vezetéssel talajszelvény-vizsgálaton vehetnek részt, megismerhetik a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét. Emellett gilisztaszámlálás is lesz, amely a talaj biológiai aktivitásának egyik legközvetlenebb mutatója. A program során a szervezők bemutatják azt is, miként lehet a naperőművek környezetében növelni a biodiverzitást és támogatni a talaj regenerálódását.

A dejtári esemény egyszerre szól a gazdálkodóknak, agrár szakembereknek, a település közösségének, a természet- és kertbarát érdeklődőknek, valamint az iskolai csoportoknak és pedagógusoknak. A gazdák és agrár szakemberek számára a részvétel szakmai konzultációt, hivatalos NAK továbbképzési pontok megszerzésének lehetőségét, valamint kapcsolatépítést is kínál a nógrádi, észak-pesti és felvidéki gazdálkodókkal, illetve a NAK tisztségviselőivel.

A közleményben köszöntötték a büntetés-végrehajtási szervezetnél szolgálatot teljesítő több ezer nőt, "akik nemcsak a munka világában veszik sikerrel a mindennapi feladatokat, hanem a magánéletben is az új kihívásokat keresik". A BVOP négy munkatársnőjén keresztül mutatja be azt a sokszínűséget, amely hivatásuk mögött rejlik.

Kállai Krisztina törzszászlós, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön dolgozója 25 éve a futás szerelmese, több félmaratont, maratont, sőt 50 kilométeres távot is teljesített. Az elmúlt években a versenyzésről a versenyszervezésre helyezte át a hangsúlyt.

Ribárszki Valéria századosról (a címlapi fotón középen), a Balassagyarmati Fegyház és Börtön pszichológusáról azt írták, empátiával, figyelemmel és megértéssel fordul mások felé. Elhivatottságát tavaly országos szinten is elismerték: munkájáért a MentalCare Awards 2025 díjátadón kitüntetést vehetett át.

Gergely Mária hadnagy, a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet főelőadója 16 éve sárkányhajózik, több világbajnokságon és Európa-bajnokságon képviselte csapatával Magyarországot és a klubcsapatát.

Huszák Rebeka törzsőrmester, a Márianosztrai Fegyház és Börtön kutyavezetője és kábítószer-kereső kutyája, Mici többször szerepelt már együtt kamerák előtt. Két éve a páros az Év Hős Kutyája verseny döntőjébe is bekerült. A törzsőrmester nemrégiben szerezte meg a rehabilitációs kutyakiképző végzettségét - olvasható a közleményben

Hozzátették: az éjszakák még sok helyen fagyosak, de a nappalok kifejezetten enyhék. Szombaton a Nógrád vármegyei Szécsényben 19,2 Celsius-fokot mértek, az idén ilyen meleg még nem volt. Országos átlagban is 17 fok körül alakultak a maximumok, általában 7-8 fokkal magasabban, mint az ilyenkor szokásos - írták. A bejegyzéshez készített infografika szerint Szécsényben 19,2 fokot mértek szombaton, a fővárosban, Újpesten pedig 18,8 fokot.

Közleményük szerint a kuratórium döntése alapján végül 77-en részesülnek mintegy 255 millió forint összértékű dotációban.

Közölték, ahogy a korábbi pályázati szakaszokban, úgy ezúttal is lehetőség nyílik több civil és nonprofit szervezeten keresztül egészségügyi intézmények eszközparkjának bővítésére. Így vásárolhat a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány egy speciális, kiskorúak műtéti hegkezelésére szolgáló lézerkészüléket, a Magyar Hospice Alapítvány pedig nélkülözhetetlen orvostechnikai és ápolási eszközöket. A Pro Filii dotációja nyomán hozhat létre mobil életmentő és edukációs bázist Hajdúsámsonban a Hajdú Közlekedésbiztonsági és Mentő Egyesület.

Emellett moduláris technológiával készülő fejlesztőszobát hoz létre az Eszter-ház Alapítvány a Nógrád vármegyei Dejtáron, ahol autizmussal és enyhe értelmi fogyatékossággal élőket gondoznak.

Mikó Beatrix, a szervező Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársa az MTI-nek elmondta: kilenc társulat lép fel a versenyben, Székesfehérvárról, Budapestről, Bajáról, Győrből, Pécsről és Debrecenből érkező csoportok mutatkoznak be a háromnapos, ingyenesen látogatható színjátszó napokon. A pénteki megnyitó után a versenyen kívüli nyitóelőadás a Pest, szabadság, szerelem című versszínházi játék lesz Jávori Ferenc és Lutter Imre közreműködésével. Az előadások a művelődési központ kamaratermében, aulájában, a könyvtárban és a Csikász teremben lesznek láthatóak.

A fesztiválon szombaton nyolc előadást láthatnak a nézők, az előadókat pedig késő estétől hajnalig tartó parti várja. Ezen a napon a Prospero Színkör, a Trainingspot Társulat, az Örökség Csoport, a Rév Színház, a Rábl Színpad és Zenei Közösség, az Echo Teátrum, Nadrai Zita, valamint a Pécsi Harmadik Színház Oberon Társulata lép fel. Vasárnap a debreceni Alföldi Színpad Bernarda Alba háza című előadásához kapcsolódóan szakmai műhelybeszélgetést szerveznek. Ezt követi a díjátadó és a fesztiválzáró Für Anikó színművész közreműködésével.

Balla Mihály országgyűlési képviselő közösség oldalán azt írta, a 10 hektáros, közművesített terület komoly lehetőséget jelent a térség fejlődése szempontjából. A beruházás célja, hogy vonzó, korszerű infrastruktúrát biztosítson a betelepülni kívánó vállalkozások számára, ezzel új munkahelyeket teremtve és erősítve Szécsény és környéke gazdaságát.

Jelezte, már vannak érdeklődő vállalkozások, ami mutatja, hogy a fejlesztés valós igényekre ad választ.

A Dunakanyar Népművészeti Egyesület által szervezett tárlaton 52 alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők a Kárpát-medencéből: Magyarországról, Edrélyből, Délvidékről és Felvidékről - áll a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

A kiállítás április 12-ig látogatható Balassagyarmaton, majd Cegléden, Bicskén és Százhalombattán is bemutatják.

A tárlaton résztvevő bútorfestők elismert mesterek, népi iparművészek és népi bútorfestésben jártas alkotók szerte a Kárpát-medencéből. A kiállításon 52 alkotó összesen 59 kelengyés ládája látható. A tárlaton bemutatkozik az a szakember gárda, amely tovább éltette, vagy újraélesztette a bútorfestés hagyományát, valamint tanítványaik és a fiatal bútorfestő nemzedék - olvasható a közleményben.

Nagy Márton a Mikszáth Kálmán Művelődés Központban szervezett rendezvényen kifejtette: amikor egy kormány dönt arról, hogy mennyi pénz legyen a gazdaságra, figyelembe kell vennie a költségvetés teljes kiadási oldalát. Ebben van többek között a védelem, az oktatás, az egészségügy, a családok és a nyugdíj is, vannak tehát szociál-, társadalompolitikai és gazdasági kérdések.

Amíg a gazdaság nem áll helyre, nem jön el 3-4 százalékos gazdasági növekedés, addig a költségvetés sem tud stabilizálódni, ha nincs konjuktúra, nem lesz ehhez elég adóbevétel.

Buda Gábor közölte: az Ipoly folyó vízszintemelkedése miatt a Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. Nógrád Vármegyei Igazgatósága vasárnap reggel lezárta a magyar-szlovák államhatárig a 2209-es számú utat, valamint az Őrhalom és a szlovákiai Ipolyvarbó közötti Szent-Iványi közúti hidat. A közlekedők a lezárt határátlépő helyett a balassagyarmati határátlépőt használhatják – tette hozzá.

Tasó László, az Építési és Közlekedési Minisztérium Északkelet-Magyarország közúti és vasúti közlekedésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa a sajtótájékoztatón elmondta, Salgótarján és Losonc között már közlekedik öt járatpár, az új járat azért különleges, mert Budapestről indul, és közvetlen elérést biztosít a két város között.

Kitért arra, hogy Nógrád vármegyében az autóbuszos közlekedés a domináns, mert vasúton nincs közvetlen kapcsolat többek között a fővárossal sem, ezért fontosak a térségben a jó közutak.

Ismertették, hogy a legnagyobb arányban Nógrád vármegyében ugrottak meg a hirdetésszámok, ahol a cégek több mint kétszer annyi álláshirdetést adtak fel, mint egy évvel korábban. Ezt követte Tolna, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol szintén növekedést mértek. Egyes régiókban, így Budapesten, valamint Pest, Fejér és Vas vármegyékben azonban csökkent a meghirdetett pozíciók mennyisége.

Az álláslehetőségeknél 2025 negyedik negyedévében éves összevetésben 16 százalékkal visszaesett a jelentkezések száma. Mindössze két vármegyében (Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok) érkezett több pályázat az elérhető álláslehetőségekre a tavalyi év utolsó negyedében, mint egy évvel korábban.

A tájékoztatás szerint az ősszel megkezdett felújítási munkálatokat a január elején lehullott nagy hó és a fagyos időjárás hátráltatta, így a kivitelező a MÁV-val egyeztetve egy hónappal, február végéig meghosszabbította a projekt befejezésének várható határidejét, amennyiben az időjárás addig nem akadályozza a kivitelezést.

Mint írták, a kedvezőtlen körülmények ellenére az aljcserék jelentős többségét elvégezték: Diósjenő és Balassagyarmat között több mint 12 ezer darabot cseréltek ki, 5800 méternyi új sínt raktak le és hat közúti-vasúti átjárót újítottak fel.

Az elhúzódó karbantartás végéig Diósjenő és Balassagyarmat között pótlóbuszok szállítják az utasokat.

A Nógrád vármegyei Madách-ünnepség péntek délután koszorúzással kezdődik a Civitas Fortissima téri Madách-szobornál, majd a Madách Imre Városi Könyvtárban a balassagyarmati önkormányzat Horváth Endre-díjában részesülő Veres József ikonfestő munkáiból nyílik kiállítás.

Veres József 1969-ben költözött Balassagyarmatra, ahol tanárként dolgozott nyugdíjazásáig. A 2000-es évektől foglalkozik intenzíven ikonfestéssel. Ikonjai az évek során mintegy száz helyszínre jutottak el az országban, Balassagyarmattól Máriapócsig, Debrecentől Szegedig, templomokba, iskolákba, hivatalokba, börtönökbe és galériákba is.

Soltész Miklós közölte: az államtitkárság felhívására 47 település pályázata érkezett be, a pályázók 56 millió forintot igényeltek, és ezt a pénzt meg is kapják. A Kisboldogasszony-templom melletti emlékműnél tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta, hogy Szendehely 514 ezer forintot nyert a pályázaton.

Balla Mihály (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője arról szólt, hogy nyugat-Nógrádban két településen, Szendehelyen és Berkenyén van jelen a német nemzetiség, hagyományokkal, történelmi tudással, kulturális értékekkel. Fontosnak nevezte az emlékezet fenntartását. Azt mondta: ebben segítség lesz, ha megújulnak az emlékművek, ahová el tudnak menni a helyi diákok, fiatalok, közösségek, megemlékezve a veszteségre.

január 3-tól, szombattól a vonatforgalom menetrend szerint újraindul Vác és Diósjenő között.

Tesztüzem zajlik a pályán péntekig

Hegyi Zsolt kifejtette: a Vác–Diósjenő szakaszon a munkálatok jelentős részével már karácsony előtt végeztek. Ezt követően mérővonattal ellenőrizték a pályát és a biztosítóberendezést, jelenleg pedig péntekig tartó tesztüzem zajlik: több kocsiból álló Bz motorvonattal, utasok nélkül vizsgálják a felújított szakaszt.

A próbafutások célja annak igazolása, hogy az engedélyezett pályasebességgel a vonal minden tekintetben biztonságos és megbízható.

Mint ismeretes, 2025 szeptemberében egy Bz típusú motorvonat kisiklott a vonalon Magyarkútnál, és akkor a szakemberek úgy döntöttek, nemcsak a baleset helyszínét állítják helyre, hanem átfogó beavatkozást végeznek a mellékvonalon.

Mint írta: „Elkészült az alépítmény a Vác–Balassagyarmat vonalon! Kollégáim az agyagos talaj ellenére tartották az ütemet, így lezártunk egy kulcsfontosságú mérföldkövet: stabil, teherbíró alap készült a pálya teljes megújításához.”

„Ez az a szakasz, amelyre évtizedekig biztonságosan lehet majd építeni — szó szerint is, hiszen az új alépítmény a vonal hosszú távú megbízhatóságának alapja. A képeken jól látszik mindaz a munka, ami eddig „a felszín alatt” zajlott. Innen már a látványosabb szakasz következik: indulhat a vágány építése.”

Mint ismeretes, a komplex felújítás Vác és Szokolya között összesen 7 kilométernyi vágányt érint: 14 ezer vasbetonaljat építenek be, 14 kilométernyi sínt cserélnek, javítanak 10 ezer sínfuratot, átépítenek 5 közúti-vasúti átjárót, továbbá nagygépes vágányszabályozást is végeznek. A Szokolya és Balassagyarmat közötti szakaszra mérési eredmények figyelembevételével határozzák meg pontosan az emelt szintű karbantartás helyszíneit és feladatait. Ezek részeként több helyen teljesen megújítják az alépítményt a vízelvezetési problémák miatt.

A város modernista örökségére építenek

Salgótarján városközpontját az iparosodás és a 20. századi modernista városépítészet formálta, amely országos szinten is egyedi karaktert adott a településnek. A most lezárult pályázat célja az volt, hogy erre az örökségre építve, fenntartható és élhető városközponti megoldások szülessenek. A pályázatra számos magas színvonalú terv érkezett, amelyek a városi működés, a zöldfelületi rendszer és a közterek megújítására adtak válaszokat. A bírálóbizottság három megvételt és három díjat ítélt oda.

Díjazottak:

• Megvételek: EGYHETED STUDIO Kft.; Kazal Stúdió Kft.; a TŰZSZÜNET Nonprofit Kft. és alkotótársai közös terve
• III. díj: Kazi Zsolt, Fülöp Borbála, Gáspárdy Blanka Viktória, Pribil Ádám
• II. díj: AU.ROOM Építész Műhely Kft. és a 3Z Kft. közös terve
• I. díj: SAGRA Építész Kft. terve

A nyertes pályamű Salgótarjánt a környező tájjal összhangban értelmezi újra: emberléptékű közösségi tereket, zöldfelületekkel tagolt városi tereket és világos központi struktúrát hoz létre, amelyek a városközpontot visszahelyezik természetes és városi szerepébe

– hangsúlyozzák.

Lánszki Regő kiemelte: a salgótarjáni tervpályázat nem látványos ikonokat, hanem jól működő városi megoldásokat keresett. Mint fogalmazott, Salgótarján városközpontjának megújítása iránykijelölés a jövő számára, amely a modernista örökségre, a táji adottságokra és az életminőség javítására egyaránt épít.

A pályázat eredménye szakmai alapot teremt Salgótarján városközpontjának hosszú távú megújulásához – zárja közleményét az ÉKM.

„A tanítás számomra mindig is közösségteremtő erőt jelentett. Azt szeretném, ha a diákjaim éreznék: innen, ebből a térségből is indulhatnak nagy utak, ha mernek kérdezni, ha kíváncsiak maradnak és hisznek a saját tehetségükben” - mondta el Bódis Bertalan a Nagyorosziban található Börzsöny Általános Iskola pedagógusa. 

 A jubileumi év különleges jelentőséggel bír: alapítása óta közel 200 kiváló pedagógus vehette át a Rátz Tanár Úr Életműdíjat. A kezdeményezés szellemiségét a díj névadója, Rátz László, a Budapesti-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás tanára határozza meg, aki többek között Neumann János és Wigner Jenő tudományos útját is elindította. Az elismerés egyszerre emlékezik meg Rátz László pedagógiai örökségéről és hangsúlyozza a természettudományos tárgyak szerepét. Az alapítvány célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a tanárokra, akik elhivatott munkájukkal évtizedek óta meghatározó szerepet játszanak a fiatalok tudományos pályára való irányításában és a jövő értelmiségének formálásában.

A 2025-ös jubileumi év alkalmából Prof. Dr. Krausz Ferenc, a magyar tudományt a világ élvonalába emelő, Nobel-díjas fizikus üzenetet intézett azokhoz a pedagógusokhoz, akik elnyerték a hazai oktatás egyik legnagyobb presztízsű kitüntetését, a Rátz Tanár Úr Életműdíjat: ,,A tudomány iránti érdeklődés sokszor egyetlen szikrázó pillanatban születik meg - amikor egy tanár képes egy jelenséget, egy kísérletet vagy akár egy kérdést valódi felfedezéssé formálni. A pályámon volt néhány ilyen meghatározó pillanat, és a közelmúltban újra átélhettem: amikor egy alkalommal visszatértem a móri általános iskolámba, a volt osztályfőnököm azzal fogadott: „Most már Nobel-díjas pedagógus vagyok.” Ekkor értettem meg igazán, milyen messzire ér el egy tanár munkája. A Rátz Tanár Úr Díj azt üzeni: a pedagógusok elkötelezettsége nem múlik el nyomtalanul - generációkon át alakítja a gondolkodást, és ott van minden későbbi tudományos eredmény mögött. Az Élvonal Programmal éppen ezt szeretnénk továbbadni: a kíváncsiság szikráját, az inspirációt és azt a környezetet, ahol a fiatalokból felfedezők válhatnak. Köszönöm mindazoknak, akik nap mint nap ezt a szikrát gyújtják be.” 

A díj rangját tovább növeli, hogy jelölést diákok, szülők, kollégák, intézmények és szakmai szervezetek egyaránt benyújthattak. A kitüntetettekről végül az alapítvány kuratóriuma döntött, a szakmai ajánlásokat pedig a hazai tudományos élet meghatározó szervezetei – köztük a Bolyai János Matematikai Társulat, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Magyar Kémikusok Egyesülete, valamint a Magyar Biológiai Társaság, a Magyar Biokémiai Egyesület, a Magyar Immunológiai Társaság és a Magyar Genetikusok Egyesülete fogalmazták meg.

„Az idei díjátadó egyszerre két jelentős jubileumot ünnepel: a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves fennállását és a Rátz Tanár Úr Életműdíj 25. évfordulóját. Ez a kettős ünnep méltón jelképezi, hogy a tudományos kiválóság és a minőségi oktatás egymást erősítő értékek. A pedagógusok munkája az a biztos alap, amelyre a magyar tudomány és a jövő generáció tudásvagyona épül” – hangsúlyozta Prof. Dr. Kroó Norbert, a Magyar Természettudományos Oktatásért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Bojár Gábor, a Graphisoft SE alapítója szerint a jubileumi év emlékeztet arra, hogy a tehetségek mögött mindig ott áll egy inspiráló tanár: „Huszonöt éve azon dolgozunk, hogy ne csak a világszínvonalú eredményeket elérő tudósokat, hanem azokat a tanárokat is megismerje az ország, akik elindították őket. Egy nemzet jövőjét azok formálják, akik képesek lelkesedést, kíváncsiságot és alkotó gondolkodást ébreszteni a fiatalokban. A jubileum jó alkalom arra, hogy ismételten felhívjuk a figyelmet: a pedagógusok megbecsülése nem csak humánpolitikai, hanem gazdaságpolitikai szempontból is stratégiai fontosságú.”

Dr. Boráros-Bakucz András, az Ericsson Magyarország K+F Központ igazgatója hangsúlyozta az oktatás és az innováció szoros kapcsolatát: „1600 mérnök és informatikus dolgozik nálunk a mobilkommunikáció fejlesztésén, az ország egyik legnagyobb informatikai kutatással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatánál. Több mint 250 nemzetközi szabadalom bizonyítja eredményességünket és innovációs képességünket. A nemrég átadott 6G kutatási laboratórium - ahol már a jövő technológiáin dolgozunk - is bizonyítéka annak, hogy az innováció a jövőben is központi szerepet játszik majd az Ericssonban. Fejlesztéseink csak akkor hozhatnak valódi megoldásokat, ha szilárd természettudományos alapokra épülnek; a reáltárgyak tanárai adják meg azt az első és nélkülözhetetlen inspirációt, amelyből a jövő mérnökei, kutatói és fejlesztői elindulnak. Öröm és büszkeség számomra, hogy az alapító három vállalat 25 éve ismeri el a pedagógusi életpálya legjobbjait - köszönet azoknak a kiválóságoknak, akik nap mint nap az innováció alapjait teremtik meg."

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. örökös tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta a természettudományos oktatás társadalmi értékét: „A gyógyszeripart a felfedezés, a tudományos kíváncsiság és a kitartó munka mozgatja. Mindez azonban nem létezhet azok nélkül a tanárok nélkül, akik fiatal korban felébresztik az érdeklődést a kémia, a biológia vagy a matematika iránt. A jubileum évében külön elismerést érdemel mindaz a hivatástudat és emberi elkötelezettség, amellyel a pedagógusok generációk számára teszik vonzóvá a tudomány világát.”

A 2025. évi díjazottak:

Matematika:

Dr. Kántor Sándorné - Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium / DE TTK Matematikai Intézet, Debrecen
Dr. Pintér Klára - SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola / SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged

Fizika:

Ábrám László - Városmajori Gimnázium, Budapest
Horváth Norbert - Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest

Kémia:

Karasz Gyöngyi - Gödöllői Török Ignác Gimnázium, Gödöllő      
Nagy István - Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola, Szekszárd

Biológia:

Bódis Bertalan - Börzsöny Általános Iskola, Nagyoroszi   
Mándics Dezső - ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Budapest

Az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriumának tagjai:

• Dr. Kroó Norbert professzor, akadémikus, a kuratórium elnöke
• Lajos Józsefné (Balázs Erzsébet), matematika tantárgyi szakértő
• Dr. Falus András professzor emeritus, akadémikus
• Dr. Ifj. Szántay Csaba professzor, az MTA doktor

További információk, a díj és a kitüntetettek részletes bemutatása elérhető a Rátz Tanár Úr Életműdíj hivatalos weboldalán: https://www.ratztanarurdij.hu/

A Rátz Tanár Úr Életműdíjról:    
2000-ben három nagyvállalat, az Ericsson Magyarország, a Graphisoft SE és a Richter Gedeon Nyrt. közösen hozta létre az Alapítványt a Magyar Természettudományos Oktatásért. Az alapítvány kuratóriuma minden évben meghirdeti a Rátz Tanár Úr Életműdíjat, melynek díjazottjai azok a középiskolai és általános iskolai tanárok, akik az alapítók tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó magyarországi matematika-, fizika-, kémia-, valamint biológiaoktatás területén kimagasló szerepet töltenek be a tantárgyak népszerűsítésében és a tehetséggondozásban. Az immáron 2,5 millió forintos életműdíjat évente két-két matematika, fizika, kémia és biológia szakos tanárnak ítélik oda. További információ a www.ratztanarurdij.hu oldalon.           
 

A vasúttársaság első embere hétvégén fényképes bejegyzéssel jelentkezett a munkák haladásáról.

Mint írta: „a képeken is látszik, milyen ütemben haladunk – pedig az agyagos talaj és az elmúlt hetek esőzése komolyan próbára teszik a csapatot. Ilyen volumenű beavatkozásra errefelé emberemlékezet óta nem volt példa.”

"Pincétől a padlásig"

Mint ismeretes 2025 szeptemberében egy BZ típusú motorvonat kisiklott a vonalon Magyarkútnál, és akkor a szakemberek úgy döntöttek, nemcsak a baleset helyszínét állítják helyre, hanem komplexen beavatkoznak a mellékvonalon.

Összeállítottak egy több mint 3 milliárd forintnyi beruházási csomagot, amelynek köszönhetően Vác és Szokolya között "pincétől a padlásig" felújíthatják a vonalat, Szokolyától Balassagyarmatig olyan infrastrukturális fejlesztéseket hajthatnak végre, amelyek tartós és érdemi minőségi javulást is hozhatnak - írta korábban a vezérigazgató.

A komplex felújítás Vác és Szokolya között összesen 7 kilométernyi vágányt érint: 14 ezer vasbetonaljat építenek be, 14 kilométernyi sínt cserélnek, javítanak 10 ezer sínfuratot, átépítenek 5 közúti-vasúti átjárót, továbbá nagygépes vágányszabályozást is végeznek. A Szokolya és Balassagyarmat közötti szakaszra mérési eredmények figyelembevételével határozzák meg pontosan az emelt szintű karbantartás helyszíneit és feladatait.

A forgalmas mellékvonalak ügye is kiemelt jelentőségű

Mérővonattal megvizsgálták a pályát, és a mérési eredmények alapján döntöttek a beavatkozásokról; ezek részeként több helyen teljesen megújítják az alépítményt a vízelvezetési problémák miatt.

Hegyi Zsolt korábban úgy fogalmazott, mire 2026 elejére ezekkel a munkálatokkal végeznek, elmondhatják, hogy több évtizedre előre rendezték a mellékvonal sorsát. A vezérigazgató hangsúlyozta: a pályamegújítási stratégiában nemcsak a fővonalakkal, de a forgalmas mellékvonalakkal is foglalkozni kell; ez történik most, 2025 végén a Vác-Balassagyarmat vonalon, amely az ország legforgalmasabb mellékvonala.

Beszélt arról is, hogy a kapcsolati erőszak ügyében több jogszabályt is módosítottak, mert olyan csoportról van szó, amely joggal fél az elkövetőtől a bűncselekmény elkövetése után is, akkor is, ha az elkövető börtönbe kerül. Kifejtette, az elkövető szabadulásakor tájékoztatják az áldozatot, és kikérik a véleményét, amelyet zártan kezelnek. Emellett lehetővé tették, hogy élete végéig távol tartsák az elkövetőt attól, akivel szemben bűncselekményt követett el - tette hozzá a miniszter.

A beruházás a HE-DO kivitelezésében, a 2407-es Pásztó–Szurdokpüspöki összekötő úton, a 0+440–0+540 kilométerszelvények között, Pásztó közigazgatási határán valósul meg, összesen 100 méteres hosszon – írja honlapján közzétett közleményében a cég.

 A fejlesztésben

• egy új településkapu forgalomcsillapító sziget épül,
• felújítják a kétoldali vízelvezető rendszert,
• padka rázóburkolatot alakítanak ki,
• továbbá a baloldalon új visszatartó rendszereket is kiépítenek – ez utóbbi feladatot a KM Építő Kft. végzi.

Mindemellett még mellett öntvényházas, hóekézhető, fényvisszavető prizmák kerülnek az útra, illetve végül de nem utolsósorban a teljes útburkolatot is felújítják.

A munkálatok 2025. november 10-én kezdődtek a munkaterület átadását követően. Elsőként az ideiglenes forgalomkorlátozást alakították ki, majd az érintett ivóvízvezeték kiváltása történt meg, amely a nyomáspróba után már sikeresen lezárult. A következő időszakban megkezdődik a baloldali útszélesítés, majd a középső elválasztó sziget kiépítése. Ezt követi a forgalomtechnikai elemek elhelyezése, a visszatartó rendszerek kialakítása és végül a tereprendezés.

A projekt a Magyar Közút Zrt. beruházásában valósul meg, uniós TOP-források felhasználásával. A HE-DO tájékoztatása szerint kivitelezői konzorcium nem jött létre, de a munkákban a KM Építő Kft. is közreműködik.

A szerződéses befejezési határidő 2025. december 25., amelyet további 30 nap műszaki átadás követ, így a végső dátum 2026. január 24. Ennek ellenére a kivitelező előteljesítéssel számol: várhatóan már az 50. héten, azaz 2025 decemberének közepén befejeződik és lezárul a projekt.

A projekteket bruttó 8,558 milliárd forint európai uniós vissza nem térítendő támogatás segítségével valósíthatják meg három támogatási szerződés keretében - írták a közleményben.

Közölték:

megújult többek között a 2302-es jelű Salgótarján-Kazár összekötő út 2,084 kilométeres szakaszon, 370 millió forintból. Kazár község közigazgatási területének bel- és külterületi szakaszán a pályaszerkezet cseréje és méretezett burkolaterősítés mellett kitisztították az út melletti vízelvezető rendszert, és az átereszeket, a szakasz egyik hídját teljesen, a másikat részlegesen újították fel. A beruházás során egy autóbuszöblöt is építettek.

Úgy fogalmazott, mire 2026 elejére ezekkel a munkálatokkal végeznek, elmondhatják, hogy több évtizedre előre rendezték a mellékvonal sorsát. A vezérigazgató hangsúlyozta: a pályamegújítási stratégiában nemcsak a fővonalakkal, de a forgalmas mellékvonalakkal is foglalkozni kell; ez történik most, 2025 végén a Vác-Balassagyarmat vonalon, amely az ország legforgalmasabb mellékvonala.

A MÁV-nak képesnek kell lennie saját forrásból megújítani az infrastruktúráját, "ezért nem toldozunk-foldozunk, hanem felújítjuk, amink van" - tette hozzá.

Az érintett szakaszon kétvágányú, villamosított 80-as elsődlegesen a fővárost köti össze a borsodi Miskolccal és a zempléni Sátoraljaújhellyel, de többek között a vonalon bonyolódik le Kassa felé nemzetközi, illetve Sátoraljaújhely és Nyíregyháza felé távolsági InterCity forgalom is.

62 kilométer, 63 műtárgy

A Hatvan és Füzesabony közti szakaszon 63 műtárgyat kell korszerűsíteni, majd a most készülő dokumentáció alapján, illetve a teljes több, mint 62 kilométeren a biztosítóberendezési és távközlési, illetve a felsővezetékek, a villamos alállomások és a térvilágítás modernizációját is meg kell tervezni.

Szintén elkészül a dokumentáció a nyíltvonali szakaszon és az állomások átmenő fővágányaiban a felépítmény és kitérők helyben történő cseréjére és az ehhez kapcsolódó feladatokra, annak érdekében, hogy a felújítás után a vasúti pálya tengelyterhelése alkalmas legyen 225 kN-ra és 120 km/h sebességre.

A projekt része továbbá Vámosgyörk és Nagyút állomásokon, valamint Adács és Karácsond megállóhelyeken peronátépítések megtervezése. Ezt a jelenlegi vágányvezetés és peronelrendezés, illetve a peronok szintbeni megközelítésének megtartásával, minden helyszínen 250 m hosszúságban kell elvégezni. Az új peronok magassága a sín felett 55 cm lesz.

Mint a tenderben megjegyzik: 2015-ben a Nagyút-Füzesabony szakasz nyíltvonali részén a jobb vágány az alépítmény- és a műtárgyak megerősítésével átépült, ezért ezeket a munkákat már nem kell elvégezni, így megtervezni sem.

Kifejtette, az erdő társadalmi funkciója nagyon sokat változott az elmúlt években, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központnak pedig az a feladata, hogy segítse a természetjárást. Az erdőben nem digitális élmény, nem virtuális valóság van, valóságos, kézzelfogható élményeket találni ott, az erdőjárás segít kiszakadni a mindennapokból - tette hozzá.

Ahhoz, hogy minél többen mehessenek az erdőkbe, szükség van arra, hogy az állami erdőgazdaságok megteremtsék ehhez a körülményeket - mondta, kiemelve a Somoskői Kirándulóközpontot üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. tevékenységét, hiszen 2021-ben már az Év erdei kerékpárútja címét is elnyerték, a Somoskőújfalu és Eresztvény között futó szakasszal.

Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy Magyarországon kétmillió hektár erdő van, ennek fele állami, és üzemeltetőinek, az állami erdőgazdaságoknak elsődleges feladatukká vált az elmúlt másfél évtizedben, hogy a jóléti társadalom immateriális igényeit kielégítsék. Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője jó döntésnek nevezte, hogy az év turistaháza lett a gyönyörű környezetben fekvő Somoskői Kirándulóközpont, amelynek teraszáról Salgó és Somoskő várát is látni lehet. Mint mondta, 2010 után érzékelhető változás történt a szálláshelyfejlesztés területén is, kelet-Nógrádba az utóbbi 15 évben több mint 17 milliárd forint érkezett turisztikai fejlesztésekre. 

Úgy fogalmazott, a hátrányból előnyt kovácsolnak a 75-ös számú vasútvonalon, ahol a múlt hónapban Magyarkút mellett kisiklott egy BZ motorvonat első kocsija. Hozzátette, a balesetben érintett, rövidebb szakasz helyreállításánál sokkal több és összetettebb munkát végeznek el, ráadásul a pálya szinte egészén.

Összeállítottak egy több mint 3 milliárd forintnyi beruházási csomagot, amelynek köszönhetően Vác és Szokolya között "pincétől a padlásig" felújíthatják a vonalat, Szokolyától Balassagyarmatig olyan infrastrukturális fejlesztéseket hajthatnak végre, amelyek tartós és érdemi minőségi javulást is hozhatnak - írta bejegyzésében a vezérigazgató.

Korábban tervezett munkálatokat hoznak előrébb

Hegyi Zsolt megjegyezte: a munkálatok egy részét már korábban is tervezték, de a baleset miatt most ezt előbbre hozzák. Ismertetése szerint a beavatkozásoknak egy jelentős része olyan többlettartalom, amely hozzájárul ahhoz, hogy a 75-ös vasúti pálya újra a népszerűségéhez méltó állapotba kerüljön tartósan.

Egy mérővonat az éjjeli és a hajnali órákban alaposan átvizsgálja immár a teljes pályát. Az ezt követő beruházások miatt pénteken felújítási vágányzárat hirdetnek december 31-ig. Ez idő alatt MÁVbuszokkal szállítják az utasokat.

A komplex felújítás Vác és Szokolya között összesen 7 kilométernyi vágányt érint: 14 ezer vasbetonaljat építenek be, 14 kilométernyi sínt cserélnek, javítanak 10 ezer sínfuratot, átépítenek 5 közúti-vasúti átjárót, továbbá nagygépes vágányszabályozást is végeznek. A Szokolya és Balassagyarmat közötti szakaszra a mérési eredmények figyelembe vételével határozák meg pontosan az emelt szintű karbantartás helyszíneit és feladatait.

A pályafelújítás hatása a közúton közlekedőkre

A MÁVINFORM tájékoztatása szerint a Vác–Drégelypalánk–Balassagyarmat vasútvonalon a fénysorompókat kikapcsolják a munkálatok miatt, ezért kérik a közúton közlekedőket, hogy a vasúti átjárókat fokozott körültekintéssel, a KRESZ vonatkozó szabályainak maradéktalan betartásával közelítsék meg.

A felújítás ideje alatt rakodás, depózás, szóródó anyagok szállítása, valamint nagygépekkel végzett munkák miatt nagyobb zajhatásra lehet számítani az érintett lakott területeken is.

Forgalmi változásokról és a buszok megállási helyeiről a MÁVINFORM oldalán tájékozódhatnak.

Simicskó István közölte, azért építik az "egyedülállóan magyar hálózatot", a Honvédelmi Sportszövetség által üzemeltetett sportközpontokat, hogy a sporton keresztül minél több fiatalt tudjanak megszólítani, segítve ezzel a "haza védelmének nemzeti ügyét", és azt, hogy "mindenki szeresse a magyar hazát". Honvédelmi sportközpont Szarvas mellett Újfehértón, Baján, Balassagyarmaton és Szigetváron működik, de a KDNP parlamenti frakcióvezetője ismét aláhúzta, hogy szeretnék, ha minden vármegyében lenne egy. Simicskó István kifejtette, sikeres a kadétprogram, 2017-ben három középiskola jelentkezett a képzésre, mostanra több mint 170-nel van szerződésük. Egyre több a tartalékos katona is, és jó az együttműködés a Magyar Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal.

A politikus közölte, Magyarország a békére készül, de fontos, hogy olyan tudást adjanak a fiataloknak, amely a béke megtartásához, és esetlegesen a haza megvédéséhez szükséges. Szólt arról is, hogy csakis önkéntes alapon, de úgy mindenkinek lehetővé kell tenni, hogy csatlakozzon a programhoz. Simicskó István szerint a sporton keresztül sportszerű nemzetet is lehet építeni, ami éppen választás előtt nehéz feladat, de törekedni kell rá. Hodálik Pál (Fidesz-KDNP), Szarvas polgármestere köszöntőjében felidézte, hogy a Békés vármegyei város valóban az elsők között jelentkezett arra, hogy sportközpontot létesítsenek a településen: délelőtt jött e-mailben a felhívás, délután már el is küldték a válaszlevelet.

Hozzátette, a központ "túlmutat eredeti célján", a sportlövészet mellett ugyanis itt kapott helyett a birkózás és egyéb küzdősportok, de családi programokat is szerveznek a helyszínen, ahol egyebek mellett az íjászattal és a rendvédelmi egységek munkájával is megismertetik a fiatalokat.

A Szemere Miklósról elnevezett csapatversenyt a Honvédelmi Sportszövetség és a Szemere Miklós Alapítvány közös szervezésében csütörtökön a szarvasi Honvédelmi Sportközpontban rendezték meg. A részt vevő 9 csapat a küzdelmek során 3 különböző lövészeti versenyszámban mérte össze tudását. Átadtak két különdíjat is: az alapítvány különdíját Fest Attila asztalitenisz-edző érdemelte ki; a sportszövetségét pedig Fonád Zoltán, a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium tanára, kadét instruktora. Szemere Miklós saját jövedelméből 1903-ban Pusztaszentlőrincen, a mai Pestszentlőrincen alapított lövőházat - idézte fel Simicskó István.

Jelenleg is zajlik a Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrum komplex fejlesztése elnevezésű projekt, az Európai Unió támogatásával, a magyar kormány társfinanszírozásával, 6,222 milliárd forint vissza nem térítendő keretösszegből. A helyettes államtitkár elmondta, ez a több mint 6 milliárdos fejlesztés nem csupán számokban mérhető előrelépés, sokkal inkább egy közös jövőbe vetett hit megvalósulása, hiszen a szakképzés az egyik kulcsa annak, hogy a fiatalok itthon találják meg a boldogulásukat, és ezáltal a térségek gazdasága is erősödni tudjon.

Mint írják:

a búcsúszezon lezártával a kegyhely elcsendesedik. A szerzetesek mindennapjait mostantól az imádság, a szellemi és fizikai munka tölti ki: fafűtéssel készülnek a télre, gondozzák a kegyhely területét és ellátják a szezonális feladatokat, amellett, hogy vasárnaponként és az ünnepek alkalmával teljesítik a lelkipásztori szolgálatot is. A természet is más arcát mutatja: az őszi erdők színei, a csend és a nyugalom különleges lelki élményt kínálnak mindazoknak, akik ebben az időszakban látogatnak el Szentkútra.

Aki lelki segítségre, papra vagy szerzetesre vágyik, minden nap 8 és 20 óra között jelentkezhet a kegyhely recepcióján. A szolgálat – akár egy lelki „ügyelet” – 12 órán át biztosítja, hogy senki ne maradjon segítség nélkül. Ugyanakkor a legtöbb személyes beszélgetést, gyónást és lelki kísérést vasárnap délelőttre, a szentmisék előtti időszakra időzítik a helyi szerzetesek.

A búcsúszezon lezárulta után is érdemes útra kelni: Mátraverebély-Szentkúton a csend nem hiány, hanem jelenlét. Itt minden újra a helyére kerül, ami a hétköznapok rohanásában szétcsúszott - hangsúlyozzák.

Alacsonyabb energiaszámlák a kórházaknak

Steiner Attila kiemelte, a jelentős kórház energetikai korszerűsítési program célja, hogy a pályázatot elnyert intézmények hosszú távon is működőképesek maradjanak, és sokkal kevesebbet kelljen költeniük az energiaszámlára. Ennek érdekében a pályázat segítségével az érintett intézményeknél nyílászáró cserét, szigetelést és fűtéskorszerűsítést támogatnak.

Közölte, előzetes kalkulációk szerint a 89 milliárd forintos keretösszegből 70 kórházi épületet és 20 mentőállomás épületét tudják majd felújítani.

Ezek a kórházak járnak jól

Rámutatott, a kiválasztottak között sok vidéki intézmény van, de vannak fővárosiak is, mint például a sajtótájékoztató helyszíne, az Észak-budai Szent János Centrumkórház Kútvölgyi szakrendelője, amelynek a felújítására 2,64 milliárd forintot terveznek allokálni. Az államtitkár úgy vélte, a beruházás hatására energetikailag teljesen rendbe lehet tenni az épületet. Az MTI érdeklődésére közölte, a másik fővárosi intézmény a Nyírő Gyula kórház, a vidéki helyszínek között pedig szerepel egyebek mellett Győr, Veszprém, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza, valamint Ózd, Balassagyarmat, Pásztó és Karcag is.

Nacsa Lőrinc a városházán tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a kormány számára mindig fontos volt, hogy élő kapcsolat legyen az anyaországi és a külhoni magyarlakta települések között. A programot 2015-ben indították útjára azzal a céllal, hogy erősítsék a testvértelepülési kapcsolatokat, illetve segítsék azok létrejöttét, és élő kapcsolat működjön a települések vezetői és lakosai között - mondta az államtitkár.

A korábbi rekord 4,3 fok volt a mínusz tartományban

Az erre a napra vonatkozó korábbi hidegrekord mínusz 4,3 fok volt, amit még 2013-ban regisztráltak a szintén Nógrád vármegyei Szécsényben. A HungaroMet arról is írt, hogy péntekre virradóra az ország nagy részén 0 és plusz 5 fok között alakultak a minimum-hőmérsékleti értékek, több helyen előfordult talajmenti fagy, és légköri fagy is.