„kijelenthetjük, hogy 2025 az előregyártott szegmensünk rekordéve lett. Ez annak köszönhető, hogy a tervezők és beruházók egyre nyitottabbak a technológia iránt.”

Meggyőző a vasbeton előregyártás gyorsasága, biztonsága és tervezhetősége, amelyet egyre szélesebb körben ismernek meg az építőipar szereplői. Idén a Leier három gyárának – Jánossomorja, Győr és Kiskunlacháza - termékeit leginkább a lakásépítéseknél használták, az államilag támogatott hitelkonstrukciók ugyanis komoly lendületet adtak a lakásépítési piacnak, ahol nagy segítség az előregyártott elemek alkalmazása.

„Rövid határidővel, jó minőségű lakásokat lehet így építeni és ez a trend jövőre is folytatódni fog” – szögezte le az üzletágvezető.

Egy év alatt 3000 lakás épült Leier előregyártott termékekkel

„Közel 3000 lakás építéséhez szállítottunk Leier födémeket a magyarországi piacra” – tudtuk meg Takács Gábortól, aki azt is kiemelte:

„2025-ben összesen több, mint 3200 darab lépcsőkart gyártottunk a jánossomorjai üzemünkben, ez átlagos lépcsőkarokkal számolva 4,8 km(!) magasság megtételére elég, ami a Mont Blanc tengerszinttől mért magassága!

Jól teljesítettek a további rendszerelemeknél is: Leier Mesterpanel, Leier Klímafödém és Leier Üreges födémpalló termékekből összesen közel 380.000 m²-t gyártottak a három magyarországi üzemben, Leier Kéregfalakból pedig közel 250.000 m²-t.

„Jól látszik ebből, hogy – mutatott rá – a beruházók számára nagy érték a kéregfal egyik pozitív tulajdonsága: 20 cm-es falvastagság esetén is 56dB léghanggátlási értéket lehet általuk elérni a lakáselválasztó falak esetében.”

Nem csak az óriási mennyiség kezelése, a pontos logisztika sem egyszerű feladat

Összesen tehát 880.000 m² zsaluzott, gyártott fal- és födémfelületet gyártottak idén, ami 125 focipálya méretének felel meg. Nem meglepő, hogy ekkora mennyiségű építőanyag közúti fuvarozása kihívást jelent, ráadásul az előregyártott elemek felhasználása abban az esetben a leghatékonyabb, ha Just-in-time érkeznek a helyszínre.

Éppen abban a sorrendben és időpontban, kell az elemeknek megérkezniük a munkaterületre, amikor a kivitelezésen azokra szükség van, ezzel minimalizálható az építési területen szükséges depó területe.

„Sok belvárosi projekt, így a Paulay Ede utcában épülő PURO Hotel, a VII. kerületi Art Residence vagy a Moxy Hotel esetén lehetőség sem volt ideiglenes építéshelyi tárolásra” – mesélte Takács Gábor.

40 év eredményét már a szentendrei mintaház is mutatja

A Leier cégcsoport Magyarországon idén 40 éves, de az építőiparban már 60 éve jelen van. Ennyi évtized számos egyedi megoldást eredményezett, amelyeket mára tételesen be tudnak mutatni a Szentendrén elkészült Leier Mintaházban. E technológiák pedig máris több tervezőt és beruházót inspiráltak, hiszen a mintaház is megmutatja: ma már nem jár formai kötöttségekkel az előregyártott elemekből való építkezés.

„Ma már nem köti az építészek kezét semmi, ha az előregyártott technológiát választja, ezért egyre több tervező választja – jelezte a tapasztalatokat az üzletágvezető.

Egyszerre 100 egyedi projektet szolgálnak ki

A legemlékezetesebb feladatokra irányuló kérdésünkre válaszul Takács Gábor kitért arra: „nehéz lenne egyetlen projektet kiemelni, hiszen csak a magyarországi piacon átlagosan 100, egyidőben zajló projektünk fut.” Például Biatorbágyon, egyetlen beruházónak három projektjét kellett egyszerre lebonyolítaniuk, ezek sikerességét pedig jelzi, hogy a beruházó most indított el egy újabb 100 lakásos fejlesztést, ahová január elején már meg is érkeznek az első Leier elemek. Az egyedi megoldások és igények miatt mindenhol más és más kihívás várja a Leier munkatársait, ezért is alakult ki vállalat minőségorientált szemlélete. Amint az üzletágvezető fogalmazott:

„a Leier Hungária Kft.-nél dolgozó szakembereink mindegyike arra törekszik, hogy a lehető legmagasabb minőségű szakmai szolgáltatást adhassuk a termékeink mellé.”

Üdvözölte, hogy az igazgatóság elfogadta javaslatát,

így a 2026-os üzleti tervben jelentős összeggel, mintegy 60 milliárd forintra bővült a pályafelújításokra fordítható saját forrás. Ez 25 milliárd forinttal haladja meg a 2025-ös lehetőségeket, közölte, majd ezeket fel is sorolta.

Felépítménycserék, kitérőcserék, hídjavítások

Elsőként említette a Nyugati pályaudvar (Városliget elágazás) és Kőbánya-Kispest között felépítménycserét, és 10 csoport kitérőt is kicserélnek Kőbánya-Teher és Kőbánya-Kispest állomásokon. A nagyon rossz állapotú, 40-60 kilométeres lassújelekkel terhelt pályaszakaszon helyreállítják az eredeti, óránként 80 kilométeres pályasebességet. Ezzel a menetrendszerűség javul, az eljutási idők csökkennek majd a ceglédi és lajosmizsei vonal elővárosi, és a szegedi és nyíregyházi vasútvonal távolsági utasai számára - írta a vezérigazgató.

"A 2026-os évben mintegy 40 csoport elhasználódott kitérő cseréjét tervezzük ebből a programból, hálózati szinten, koncentrálva a legnagyobb forgalmú vonalakra, állomásokra. A program véglegesítése még nem történt meg, a jelenleg egyeztetett helyszínek Budapest-Kelenföld, Rákospalota-Újpest, Kőbánya-Kispest, Debrecen, Maglód, Újszász, Herceghalom és Biatorbágy. Ezek azok a helyszínek, ahol a vonatok gyakran csak egy rossz állapotú váltó miatt kényszerülnek lassításra, ami bosszantó késésekhez vezet, a visszagyorsítás miatt pedig óriási energiaveszteséggel jár" - írta Hegyi Zsolt .

A Miskolc-Nyíregyháza vonalon hídjavításra, ágyazatrostálásra, hosszúsín-cserére, útátjáró átépítésre, kitérőcserére és vágányszabályozásra készülnek. A beruházás célja az ideiglenes sebességkorlátozások megszüntetése a Mezőzombor - Nyíregyháza közötti szakaszon, az eredeti, 120 kilométeres pályasebesség lehető legnagyobb hosszon történő visszaállítása - írta.

Vágányépítés, biztosítóberendezések cseréje a 160 km/h sebesség fenntartása

A 60-as vasútvonalon, Gyékényes - Berzence állomások között a nyíltvonalon hézagnélküli vágányt alakítanak ki 15 kilométer hosszban, 10 000 darab új vasbetonalj és új hosszúsínek beépítésével, teljes hosszban ágyazatrostálással, szabályozással az eredeti 80 kilométeres pályasebesség helyreállítása, menetrendszerűség javítása a cél 3 milliárd forintból. Ez a szakasz ma még országosan is a legrosszabb menetrendszerűségű vonalszakaszok között van, ez 2026-ban lényegesen javul - írta Hegyi Zsolt.

Az 1-es vonalon tapasztalható rendszeres késések egyik kiváltó oka a feltűnően sok biztosítóberendezési zavar. Itt három évre elosztott program indul, ennek 2026-os részében szigeteltsín- és alkatrészcseréket, és a külsőtéri kábelezések javítását végzik el, ettől a késésekhez vezető zavarok érdemi csökkenését várják.

A jelenleg az óránként 160 kilométeres sebességre kiépített vonalszakaszokon kiemelt karbantartási folyamatok elvégzése is megtörténik, ezek a szakaszok külön beavatkozásokat igényelnek, hogy a 160 kilométeres sebességet folyamatosan fenntarthassák.

Hegyi Zsolt közlése szerint 2026-ban arra is felkészülnek, hogy 2027-től 160 kilométeres sebességgel közlekedhessenek a vonatok Szajol és Lőkösháza között, ami közelebb hozza Békés vármegyét Budapesthez.

Így halad Európai Beruházási Banktól igényelt hitel felvételi eljárása

Hozzátette: szervesen illeszkedik még mindehhez az Európai Beruházási Bank (EIB) és a magyar állam közös finanszírozásában megvalósuló, mintegy 800 milliárd forintos infrastruktúrafejlesztési program is, amely elől nemrégiben ugyancsak elhárult az utolsó adminisztratív akadály.

Ez összesen 800+60 milliárd forint a pályakarbantartásra és felújításra. Ezzel - a magyar vasút területén évtizedek óta nem tapasztalt nagyságrendű - jelentős összeggel "végre nemcsak léphetünk, de ugorhatunk is egyet előre a magyar vasúti infrastruktúra korszerűsítésében"

- fogalmazott a vezérigazgató.

Az MKIF közleménye szerint a főpálya 24%-a újult meg, azaz 4,5 millió négyzetméter kapott új aszfaltburkolatot. A munkákhoz összesen csaknem 1 millió tonna aszfaltot használt fel a társaság.

A pályaszerkezetek mellett az infrastruktúra más elemei is megújultak: 78 híd és felüljáró, valamint 35 pihenőhely esett át felújításon az idei év során.

Az M3-as és az M1-es autópálya fiatalodott a legnagyobb mértékben

2025-ben összesen 10 gyorsforgalmi úton zajlottak munkálatok: az M1, M15, M3, M30, M35, M4, M7, M8, M85 és M86 szakaszain.

A beavatkozások legnagyobb része az M3-as autópályán valósult meg: a teljes idei volumen 42%-a, csaknem 1,8 millió négyzetméter új burkolat itt készült el. Ennek eredményeként az M3-as burkolatának 62,9%-a már 0–5 évesnek számít, ami jelentős javulás a 2022-es állapothoz képest.

A második legnagyobb felújítás az M1-es autópályán történt, ahol közel 1 millió négyzetméteren dolgoztak. Míg három évvel ezelőtt a pálya burkolatának jelentős része elöregedett volt, 2025 végére itt is látványos fordulat következett be: az M1-es burkolatának háromnegyede (73,4%) már 0–5 év közötti.

Összességében az MKIF által üzemeltetett gyorsforgalmi úthálózaton már csak 34% az 5 évnél idősebb burkolat, míg 66% az elmúlt években megújult pályafelület, amelyen sokkal biztonságosabb a közlekedés.

Forgalomhoz igazított ütemezés

Az idei munkálatok márciusban indultak, ezeket a társaság a forgalmi igényekhez igazítva szervezte meg. Az M7-es autópályán például a nyári vakáció időszakában, sem a Balaton sem a főváros irányába egyáltalán nem volt terelés vagy felújítás az M0 és Balatonvilágos között, biztosítva ezzel a tó és a Budapest közötti zavartalan közlekedést.

Teljesült a szintrehozási vállalás

Az MKIF Zrt. nemcsak a 2025-re tervezett felújítási programot zárta sikerrel, hanem maradéktalanul teljesítette a magyar állammal kötött koncessziós szerződésben rögzített, hároméves szintrehozási kötelezettségét is (a szintrehozási munkákat ott végezték a szerződés szerint, ahol a 2022. szeptember elsején üzemeltetésre, felújításra átvett szakaszok közül a burkolatállapotok nem érték el az elvárt műszaki szintet).

Magyarország történetének eddigi legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása 2023 márciusában indult el. Az elmúlt csaknem három év során a szintrehozási és közlekedésbiztonsági célú nagyfelületű burkolatcserék eredményeként az MKIF által üzemeltetett mintegy 1300 kilométernyi főpálya több mint kétharmada, 70%-a megújult 13 millió négyzetméteren, emellett 315 hidat és 68 pihenőt újítottak fel.

Mi várható 2026-ban?

A felújítások 2026-ban is folytatódnak az MKIF Zrt. hálózatán, hiszen az amortizáció miatt elhasználódott burkolatok cseréjére és a közlekedés biztonsága érdekében végrehajtott nagyfelületű burkolatcserékre továbbra is szükség van.

A munkák volumene ugyanakkor már nem éri el az elmúlt három év nagyságrendjét. A tervek szerint a kivitelezések tavasszal indulnak, addig előre tervezett nagyfelületű burkolatcserék nem várhatók az MKIF által üzemeltetett pályákon.

Az építőiparban tapasztalható szakmunkás és mérnökhiány, a fluktuáció, a generációváltás, valamint a képzési és utánpótlási nehézségek egyszerre jelentkeznek. Az építőipar munkaerőpiaci kihívásainak kezelésére alakult az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Humán Erőforrás (HR) Munkacsoportja, amelynek célja, hogy ágazati szinten erősítse a humánerőforrás-terület szakmai együttműködését, és hosszú távon támogassa az építőipar versenyképességét és vonzerejét

-írják lapunkhoz eljuttatott közleményükben

A megfelelő munkaerő kell az építőiparba

A foglalkoztatás és a munkaügyi problémák jelentős kihívást jelentenek az ágazatban. A dolgozók jellemzően nem a teljesítményük arányában vannak fizetve, általános az órabéres foglalkoztatás – hangsúlyozzák, majd emlékeztetnek: az építőipar a 2018-2022. évek során 100.000 embert vett fel. Ez sajnálatos módon együtt járt azzal, hogy nagy számban jöttek olyanok is dolgozni, akik az építőipari rendhez, fegyelemhez, szakmaisághoz nincsenek hozzászokva, és csak minimális szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Ráadásul a munkaerő egy része szívesebben megy oda dolgozni, ahol „puhább” feltételekkel találkozik – fogalmaz a tájékoztató.

Az idősödő, nyugdíjkorú szakmabeliek bent tartása az építésgazdasági folyamatokban nélkülözhetetlen, valamint a nők foglalkoztatását elősegítő folyamatok kidolgozása is időszerű

- emelik ki.

A hazai szereplőknek versenyezniük kell a külföldi lehetőségekkel is

Az építőipar nemzetközi trendjei alapján látható, hogy az ágazatban az Európai Unióban jellemző munkaerőhiány miatt a munkaadóknak tartósan versenyezniük kell más országok vállalataival is mind a belföldi, mind pedig az exportpiacokon is.

Összehangolt lépésekre van szükség

Mindezek a kihívások rendszerszintű, összehangolt HR-megközelítést igényelnek. Ennek érdekében az ÉVOSZ tagszervezetek HR szakemberei munkacsoportot hoztak létre, melynek december 9-i alakuló ülésén közösen megfogalmazták azokat a stratégiai célokat és prioritásokat, amelyek mentén a munkacsoport a jövőben működni kíván.

A HR Munkacsoport olyan szakmai platformként jött létre, amely lehetőséget biztosít a jogszabályváltozások – különösen az uniós bértranszparencia irányelv – közös értelmezésére, a jól működő vállalati gyakorlatok megosztására, valamint ágazati ajánlások és döntés-előkészítő javaslatok kidolgozására az ÉVOSZ számára. A munkacsoport célja továbbá az építőipar humánpolitikai fejlesztéseinek támogatása, a munkaerő-megtartó képesség javítása, valamint az ágazat munkáltatói imázsának erősítése.

Életpályamodellek kellenek

Az alakuló ülésen kiemelt figyelmet kapott az építőipari HR jelenlegi „ellentmondásos” helyzete: miközben a megrendelések visszaesése tapasztalható, a képzett és minőségi munkaerő hiánya továbbra is komoly kihívást jelent. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a képzés, az utánpótlás-nevelés, a duális képzési formák, az életpályamodellek, valamint a HR digitalizációja kulcsszerepet játszanak a fenntartható megoldások kialakításában.

Az ÉVOSZ célja, hogy az újonnan megalakult HR Munkacsoport segítse elő az építőipar munkaerő kihívásainak kezelését, erősítse a tagszervezetek közötti szakmai párbeszédet, és hosszú távon támogassa az ágazat megújulását és versenyképességét – zárja közleményét a szervezet.

Trendet indítottak

A Market 2022-ben, a hazai építőipari cégek közül elsőként publikált a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő fenntarthatósági jelentést – írják. Az azóta eltelt időszakban a vállalat stratégiai szinten építette be működésébe az ESG (Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási) szempontokat, amelynek eredményei a 2024-es adatokban is egyértelműen megmutatkoznak.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a Market nemcsak az építkezések volumenében, hanem a fenntarthatóság iránti elkötelezettségben is piacvezető tud lenni. A 2024-es eredményeink bizonyítják, hogy a zöld működés és a gazdasági siker kéz a kézben járnak. Az ESG számunkra egy olyan stratégiai irány, amely hosszú távon garantálja a Market Csoport versenyképességét és értékteremtő képességét. Köszönettel tartozom a teljes csapatnak, hogy elkötelezett munkájukkal nap mint nap hozzájárulnak közös céljaink eléréséhez”

– mondta Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója.

Kiemelkedő eredmények a 2019-es bázisévhez képest

A Market Csoport számos kulcsterületen a következetes fejlődés jeleit mutatja a 2019-es bázisévhez viszonyítva. Az alábbi 2024-es eredmények a fenntarthatósági stratégia sikerességét igazolják:

• Üvegházhatású gázok (ÜHG): A bevételarányos ÜHG-intenzitás 38%-kal csökkent a bázisévhez képest (ez a mutató 2023 végén 37,5%-os csökkenésnél tartott).
• A termelt hulladék mennyisége 57%-kal lett kevesebb, mint 2019-ben (2023-ban ez az érték 39% volt).
• A kommunális vízfelhasználás 85%-kal esett vissza a bázisévhez mérten (míg 2023-ban 70%-os csökkenést regisztráltak).
• A villamosenergia-felhasználás 24%-kal mérséklődött a 2019-es szinthez képest (a 2023-as csökkenés mértéke 3,7% volt).

Innováció a fenntartható jövőért

A fenntarthatósági célok elérését a Market Csoport folyamatos technológiai fejlesztésekkel is támogatja. 2024-ben sikeresen tesztelték az első 100%-ban elektromos betonmixert, amely a jövőben károsanyag-kibocsátás nélkül vehet részt az építkezéseken. A cég flottája 23 új elektromos járművel bővült, így a személyi autókat számláló járműpark már 30%-ban hibrid vagy tisztán elektromos meghajtású, amellyel évente mintegy 95 tonna szén-dioxid kibocsátás takarítható meg.

Szemléletformálás és díjnyertes projektek

A vállalat a fenntarthatósági tudás megosztására is hangsúlyt fektet. A belső szemléletformáló programok mellett a vállalat projektjei is a zöld szemlélet gyakorlati megvalósulásának kiváló példái:

• Corvinus Gellért Campus: A LEED Gold minősítésű egyetemi épületet egy rangos németországi környezetvédelmi konferencián, a Deutsche Umwelthilfe „Fenntartható épület-felújítás”  témájú találkozóján mutatták be nemzetközi mintaprojektként, kiemelve a megújuló energiaforrásokra és a biodiverzitásra fókuszáló megoldásait.
• BEM Center: A vegyes funkciós irodaház a Real Estate Awards díjátadóján elnyerte Az Év Kereskedelmi Fejlesztése díjat, amely elismerte az energiahatékony és modern munkakörnyezetet teremtő, fenntartható építészeti koncepciót.
• BudaPart DOWNTOWN: Az irodaház magas bérbeadottsági mutatói igazolják a piac növekvő keresletét a minősített, fenntartható épületek iránt.

Elismerés a zöld fordulatért

A Market Csoport elkötelezettségét a független szakmai szervezetek is elismerik. A HVG és a Planet Fanatics' Network által összeállított ESG TOP 40-es listán a vállalat a környezeti dimenzióban a harmadik helyezést érte el a hazai cégek között. Ez az elismerés megerősíti, hogy a Market Csoport következetes munkával valódi zöld fordulatot valósít meg a magyar építőiparban, és a jövőben is az innovatív és fenntartható megoldások úttörője kíván lenni.

A támogatási rendszer legújabb eleme mikro-, kis- és középvállalkozások fővároson kívüli telephelyein tervezett beruházásaihoz biztosít összesen 38,7 milliárd forint kamatmentes hitelt.

A teljes keretösszeg legfeljebb 35 százaléka hasznosulhat a legfejlettebb régiókban, a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, Pest vármegyében. A forrásmennyiség mintegy kétharmada az ország más részeiben csökkentheti a cégek energiafogyasztását, áram- és gázszámláit. Legfeljebb hárommilliárd forintos elkülönített keret a víziközmű szolgáltatók gépészeti berendezéseinek korszerűsítésével könnyítheti meg az ágazat gazdálkodását.

30 százalékos energiaigény-csökkentéshez adják a kedvező hitellehetőséget

Finanszírozható tevékenység a többi között az épületburok szigetelése, a nyílászárók cseréje, a bel- és kültéri világítási, központi szellőző, hűtési, fűtési vagy melegvíz-rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, a meglévő berendezéseknél alacsonyabb fogyasztású gépek beszerzése, a maradékhő, hulladékhő hasznosítása.

Alapfeltétel, hogy a vállalkozások a támogatás felhasználásával legalább 30 százalékkal csökkentsék primerenergia igényüket. A megtakarítást tisztán épületenergetikai fejlesztés esetében épületenként, tisztán technológiai korszerűsítés esetén az érintett gyártási folyamat, logisztikai egység vonatkozásában, komplex beruházásnál pedig telephelyenként szükséges elérni.

Legfeljebb félmilliárd forintot lehet igényelni, az önerő minimum 10 százalék

Az igényelhető kölcsönösszeg minimum 10 millió és legfeljebb 500 millió forint, de nem haladhatja meg a kérelem bírálatát megelőző lezárt pénzügyi év üzemi eredményének tizenötszörösét. A résztvevőknek az elszámolható költségek legalább 10 százalékát kitevő önerőt kell előteremteniük. A programba 2026. február 2-ától 2027 május végéig lehet jelentkezni az MFB Pont Plusz hálózat fiókjaiban.

A jövő családi háza

Parádi Zsuzsa építészmérnök tájékoztatta lapunkat arról, hogy legutóbbi beszámolónk óta hogyan haladt a korszerű technológiával épített otthon-bemutatótér építése. Mint megtudtuk, a bútorok, szőnyegek, képek, tükrök és kiegészítő dekortárgyak elhelyezésével megkapta végleges formáját, otthonos hangulatát a Leier mintaház.

Mára személyes benyomással is érzékelhetővé váltak az innovatív megoldások a mintaház segítségével, így a Leier klímafödém és klímafal kiemelkedő hűtő – fűtő hatása és hőtároló képessége. Az építkezni szándékozóknak pedig az épület arra is felhívja a figyelmét: az épületszerkezet és a gépészeti rendszerek előregyártása mennyit könnyíthet egy kivitelezésen.

A ház természetesen több kiváló gyártó termékét is bemutatja, hiszen többek között

• DAIKIN hőszivattyús rendszer,
• AERECO hővisszanyerős szellőztetőrendszer és
• HELLA RAFFSTORE 80 árnyékoló zsalúzia került az épületbe.

Több elem erősíti a környezettudatos építést, így az újrahasznosított faforgácsból és betonból létrehozott Durisol termékek: magaságyás és zajvédő falazat, amelyek az épület körüli mintakertben kaptak helyet vagy a megújuló energiaforrások használata, amelyhez LONGI SOLAR napelemeket és EDILKAMIN kandallót is telepítettek.

Az épület körüli mintakert a Durisol elemeken kívül a Leier KAISERSTEIN díszburkolatelemek reprezentatív bemutatására is szolgál.

Az épület homlokzati felületképzése BAUMIT SILIKONTOP homlokzati színezéssel készült; ennek elkészülte után szerelték fel a PREFA színes alumínium táblalemezéből készített bádog nyílászárókereteit és a cseppentőszegélyeit.

„Belső felületképzésénél a falazott szerkezetek gépi vakolásához, a beltéri festéshez, a hidegburkolatok elhelyezéséhez, valamint a látszóbeton felületek javításához is a BAUMIT rendszereit alkalmaztuk.”

– részletezte Parádi Zsuzsa, hozzátéve, hogy az EQUPIE RAKU 10x10 cm-es hidegburkolat, a MÁTRAPARKETT svédpadlója és lépcsőelemei, valamint a MODULYSS modul padlószőnyeg tették igazán otthonossá a belső tereket. Ezek a felületek tökéletes kiegészítői a látszóbeton fal- és födémelemeknek, illetve a csiszoltbeton padlónak. A belső felületképzések véglegesítése és a beépített bútorok kivitelezése után pedig elhelyezték a mennyezeti és fali lámpákat, illetve az elektromos eszközöket (a gépészeti berendezéseket, a szellőztetőrendszert, a konyhai gépeket és a zsalúziákat).

Fontos szakmai tapasztalatok az eredmények között

„E mintaház ugyan elsődlegesen az előregyártott technológiánkat, valamint a Leier termékeit reprezentálja, de ügyfelek fogadására, szakmai és lakossági fórumok tartására, illetve oktatási célra is kiválóan alkalmas lesz” – hangsúlyozta az építészmérnök.

Számos helyszíni egyeztetést igényeltek az egyedi belsőépítészeti megoldások, hiszen úgy kellett elhelyezni a beépített bútorokat, kialakítani a burkolati síkok találkozását, burkolatváltásokat, hogy az megmutathassa a szerkezetet is. A mintaházba így sok olyan technológiai megoldás került, ami az átlagosnál nagyobb előkészítést és helyszíni precizitást igényelt.

„Igyekeztünk a jelenleg elérhető legmodernebb építési technológiákat bemutatni – mondta el Parádi Zsuzsa. Számos újdonságot is alkalmaztunk, ezek a szakmai tapasztalatok pedig nagyban elősegíthetik a Leier Típusházak műszaki tartalmának fejlesztését is.”

„Abszolút pozitív visszajelzéseket kapunk – jelentette ki. Sokan keresik a Leiert azzal a kérdéssel (szakmabeliek és építkezés előtt álló érdeklődők egyaránt), hogy élőben is szeretnék megtekinteni a házat, ez pedig igazi siker.”

A legfontosabb referenciák között találjuk a Paks–Kalocsa hidat, az M44 Tisza-hidat, az M85 Soproni alagútrendszert, valamint a főváros ikonikus közlekedési beruházásait: a Megyeri hidat és az M4 Metró állomásait. Kulturális és középület-fejlesztések közül kiemelkedik a Néprajzi Múzeum, a Nemzeti Táncszínház, a Várkert Bazár felújítása, valamint a Kossuth téri mélygarázs a Parlamentnél. Az ipari beruházások közül a Mercedes-Benz kecskeméti gyára jelzi a PERI mérnöki megoldásainak erejét, míg a kereskedelmi szférában az Etele Pláza építésénél és más bevásárlóközpontoknál nyújtott támogatást. A műemlék-rekonstrukciók között említést érdemel a Szegedi Zsinagóga kupolája és a szolnoki kastély, amelyek a kulturális örökség megőrzését szolgálják.

Erős háttér

Kiemelkedő előnyt jelent a magyar piacon a PERI nemzetközi háttere. A világszerte szerzett mérnöki tapasztalat és tudás olyan megoldásokat eredményez, amelyek a különböző építési kultúrák és szokások igényeihez is igazodni tudnak. A számos, nemzetközi szinten megvalósult projekt tapasztalatai közvetlenül hozzájárulnak a folyamatos termékfejlesztéshez és az innovációhoz.

„Emellett a csoporthoz tartozás lehetővé teszi az anyagellátás rugalmas és hatékony kezelését, így biztosítva, hogy az eszközök mindig ott álljanak rendelkezésre, ahol éppen szükség van rájuk – akár nagy volumenű, komplex projektek esetében is – osztották meg lapunkkal gondolataikat a PERI munkatársai.

Ismét újdonságokkal támogatják az építőipart

A jubileumi eseményen a PERI a DUO rendszer legújabb fejlesztéseit mutatták be, amelyek egyaránt szolgálják a fenntarthatóságot, a biztonságot és a hatékonyságot. A magyar piacon már elérhető a DUO csuklós sarok, míg 2025 végétől érkeznek többek között az alaptesthez használható kiegészítők, a kiegyenlítő lemez és a betonozó konzol adapter. 2026-tól elérhető lesz az áttetsző zsaluhéj, amely lehetővé teszi a beton minőségének és szintjének ellenőrzését a kivitelezés közben, valamint a DUO körpillér zsaluzat. A fejlesztések között szerepel egy új főtartó, amely korai kizsaluzást tesz lehetővé 30 cm-es födémvastagságig, kevesebb támasz alkalmazásával, valamint egy új betonozókonzol adapter, amely megkönnyíti a biztonságos munkaszintek kialakítását. A jövő irányát a biopolimer táblák prototípusa jelzi, amely a fenntartható építés új szintjét hozhatja el.

Piaci szerephez méltó eseményen ünnepelték az évfordulót

Mintegy 200 résztvevő – köztük 145 partner és vendég, valamint 55 PERI kolléga – ünnepelt együtt az eseményen. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Stan Wojcieszczyk, a PERI Group kelet-európai országcsoport vezetője, valamint Koji László, az ÉVOSZ elnöke, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta a PERI oktatásban betöltött kiemelkedő szerepét, és ezért elismerő oklevelet nyújtott át Ézsiás Miklós ügyvezetőnek.

A PERI nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre: elméleti és gyakorlati oktatást biztosít az ország számos középiskolájában, valamint az egyetemi képzés részeként is. Rendszeresen részt vesz felsőoktatási szakmai napokon, állásbörzéken és középiskolai rendezvényeken, ahol a vállalat szakemberei gyakran tartanak látványos bemutatókat. Az intézményekkel való kapcsolatot egy teljes oktatási csapat gondozza, amelyben értékesítők, tervezők, termékmenedzserek és építéshelyi betanító kollégák is közösen dolgoznak.

„Velünk ünnepelt továbbá Radoslav Kopka, a PERI Szlovákia ügyvezetője, aki – tették hozzá – első kézből osztotta meg a szlovák piacon szerzett tapasztalatait, és kiemelte a MAXIMO rendszer sikerét.”

A rendezvény legemlékezetesebb pillanatai közé tartozott a DUO szerelési verseny, amelyre kétfős csapatok jelentkezhettek. Nagy érdeklődés övezte a kiterjesztett valóság (XR) bemutatót is, amelyet Szendrei Orsolya, a tervezési osztály vezetője mutatott be interaktív formában. A PERI XR-megoldásai lehetővé teszik, hogy a tervezett szerkezetek és rendszerek már a kivitelezés előtt valósághűen, digitálisan bejárhatók és ellenőrizhetők legyenek. Hatalmas sikerrel zajlott a DUO élőcsocsó körverseny is – ahol a vendégek voltak a játékosok, a pálya pedig a DUO elemekből készült felnagyított installáció.

Most az ÉVOSZ Médiatagozata Spakli ’21 podcastja adásában Bene János műsorvezető Koji László ÉVOSZ elnökkel és Tibor Dáviddal, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozata elnökével, a Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatójával járta körül a témát.

A beszélgetés során felmerült:

·         Mi motiválta az ÉVOSZ-t arra, hogy elindítsa ezt a védjegyprogramot?

·         Mit jelent a két védjegy, és miben különböznek egymástól?

·         Melyek a legfontosabb feltételek, melyeknek meg kell feleljen a termék és a vállalkozás, hogy megkaphassa a védjegyet?

·         Hogyan zajlik és mennyi időt vesz igénybe a védjegyeztetési eljárás?

·         Mennyi időre szól a védjegyhasználati jogosultság?

·         Mit jelent a fogyasztóknak a védjegy? Honnan tudnak tájékozódni róla?

·         Mi a fogyasztó garanciája arra, hogy a minőség nem fog romlani a jogosultsági idő alatt?

Egy MEVA műanyag zsaluhéj több mint 1500 felhasználásra tervezett, míg egy hagyományos fa- vagy kompozit zsaluhéj mindössze 50–150 alkalmat bír. Ez akár 90%-os anyagmegtakarítást és több mint 80%-kal alacsonyabb életciklus-kibocsátást jelent. A több mint 20 éves élettartam és a veszteségmentes javíthatóság miatt a MEVA zsaluhéj valóban körforgásban marad – nem keletkezik belőle hulladék, csak újrahasznosítható erőforrás.

A MEVA műanyag zsaluhéj gyártása zárt körfolyamatban zajlik: a polipropilén-hulladékot visszaforgatják a termelésbe, az alumíniumot pedig visszavezetik az ötvözetgyártásba. Ez a gyakorlat évente több tonna CO₂-t és száz köbméter faanyagot takarít meg egy tipikus építőipari projektben.

Míg egy fa- vagy kompozit zsaluhéj életciklusa alatt átlagosan 350 kg CO₂e kibocsátást eredményez, addig a MEVA műanyag zsaluhéj csupán 55 kg CO₂e értékkel terheli a környezetet – vagyis több mint 80%-os karbonmegtakarítást jelent.

A különbség nemcsak számokban, hanem hatásában is látványos: egyetlen műanyag zsaluhéj elegendő akár ezer betonozáshoz, miközben tíz fa- vagy kompozit tábla válna szükségessé ugyanennyi ciklushoz.

A MEVA zsaluhéj tehát nemcsak hosszú távon gazdaságos választás, hanem bizonyítéka annak is, hogy a fenntartható építés ma már mérhető, működő gyakorlat – nem a jövő ígérete, hanem a jelen valósága.

Az iparág legfenntarthatóbb zsaluhéja

Az építőipar az ország energiafelhasználásának mintegy 40%-áért felelős, ezért minden apró lépés számít a fogyasztás csökkentésében. A MEVA Zsalurendszerek Zrt. szerint a zsaluhasználat pontos megtervezése komoly energiamegtakarítást és költségcsökkentést eredményezhet.

A MEVA műanyag zsaluhéjai nemcsak tartósságukkal, hanem az építési folyamat energiaigényének csökkentésével is hozzájárulnak a fenntarthatóbb építőiparhoz. A cég több évtizedes innovációja ma már kézzelfogható környezeti és gazdasági előnyöket kínál a kivitelezőknek világszerte.

„Egy épület energiafelhasználásának kalkulációjához kétségkívül hozzátartozik az építéskor felhasznált termékek, műszaki megoldások előállításához igénybe vett energia is… körültekintő zsalutervezéssel és pontos logisztikával akár százmillió forintos megtakarítás is elérhető. A felhasznált energia pedig, cégünk piacvezető innovációja, a műanyag zsaluhéjak használatával tovább csökkenthető, és az energiamérlegben is feltüntethető lesz. Ez is a szükséges szemléletváltás része, amely mind felhasznált energiában, mind pedig forintban kifejezhető előnyt kínál”

 − emelte ki Botta D. Mihály, a Meva Zsalurendszerek Zrt. magyarországi, és a MEVA globális vállalat ausztriai ügyvezető igazgatója.

A zsaluhéj szerepe a fenntarthatóságban

Bár sokan az energiahatékonyságot elsősorban az épület üzemeltetési szakaszához kötik, a teljes életciklusban egyre nagyobb hangsúlyt kap az építéshez felhasznált anyagok energiaigénye is. A zsalu ebben kiemelt szerepet kap, hiszen a vasbeton szerkezetek építésének alapvető eszköze, és az építkezések jelentős részében nélkülözhetetlen.

A tartós, újrahasználható műanyag zsaluhéj használata ezért nemcsak költséghatékony, hanem jelentős környezetvédelmi tényező is: csökkenti a faanyag-felhasználást, a szállítási igényeket és a hulladékképződést.

A MEVA műanyag zsaluhéjai éppen ebben hoznak áttörést. A hagyományos fa zsaluhéjjal szemben nemcsak hosszabb az élettartamuk, hanem teljes mértékben újrahasznosíthatók, így minimalizálják az építőipar egyik jelentős ökológiai lábnyomát.

A műanyag zsaluhéj előnyei

A MEVA 25 éve vezette be műanyag zsaluhéját, amely hosszú élettartamával és újrahasznosíthatóságával fenntartható alternatívát kínál a hagyományos fa zsaluzattal szemben.

Főbb előnyök:

• 100% famentes és újrahasznosítható
• Több mint 1000, akár 1500 felhasználásra alkalmas
• 7 év teljes körű garancia, eddig reklamáció nélkül
• 30× tartósabb, mint a rétegelt lemez, és 6× tartósabb, mint a bevonatos zsaluhéjak
• 90%-kal kevesebb formaleválasztót igényel
• Könnyen tisztítható magasnyomású mosóval
• Javítható, bármilyen geometriához rugalmasan illeszthető

Időtálló innováció

A MEVA elsőként gyártott műanyag zsaluhéjai közül sok még ma is használatban van, ami jól mutatja a technológia hosszú távú megbízhatóságát és gazdasági előnyeit.

A vállalat működésében a fenntarthatóság nem új irány, hanem több évtizede beépült stratégiai alapelv. A dunakeszi logisztikai központ is ezt a szemléletet tükrözi, amely hatékony energiafelhasználásra és környezettudatos működésre épül.

Mindezek mellett a konferencia első napján, azaz október 16-án este a SZABADICS névadó szponzorként vett részt a találkozó borkostolóján. A Contech kötetlen esti eseményén számos építőipari szakember vett részt.

Nincs köszönő viszonyban az ágazatba belépők és a kilépők száma

A balatonfüredi Anna Hotelben rendezett konferenciára vitt főbb üzenetek közül Szabadics Roland az utánpótlásképzés kérdéskörét emelte ki lapunknak. „Ahogy az a konferencián egy korábbi előadásban is elhangzott, évente nagyságrendileg több ember megy nyugdíjba az építőiparból, mint ahányan összesen a felnőtt- és felsőoktatási képzés három évfolyamában jelen vannak” – mutatott rá a vállalat operatív igazgatója.

A fenti tendencia miatt a SZABADICS-nál kiemelt feladat a végzős hallgatók megszólítása. „Erre számos eszközünk van, elég csak a duális képzésünkre gondolni, amit több felsőoktatási intézménnyel együttműködve alakítottunk ki. Ami viszont idén igazán nagyot durrant, az a Summer Bridge Camp 1.0 névre hallgató nyári táborunk volt.”  

Ennyire sokat érhet egy kötetlen beszélgetés

Hangsúlyozta, a lapunk által részletesen is bemutatott, háromnapos Szabadics Akadémián a résztvevők a vállalat működésébe, a projektjeibe és a szakmai háttérbe egyaránt betekintést nyertek. Kiemelte, olyan kötetlen beszélgetést is tető alá hoztak a hétvégén, ahol a fiatalok elmondták, hogy mire van szükségük. Ugyanakkor a vállalat részéről is elhangzott, hogy mit vár el egy frissen végzett hallgatótól.

A fenti célok jegyében vett részt Szabadics Roland a konferencia pénteki napján megtartott kerekasztal-beszélgetésen, amelynek témáját az építőipari karrierstart képezte, azaz a diákok és hallgatók útja az építőiparban. Szabadics Roland ezen a fórumon szintén a duális képzés jelentőségét emelte ki:

„Fontos, hogy a hallgató megtapasztalja azt a piaci környezetet, amibe később meg fog érkezni. Ez jó a hallgatónak, jó az egyetemnek, és később a vállalatnak is, hiszen a fiatal új munkaerő beintegrálásába nem kell annyi energiát befektetni.”

A SZABADICS sikerrel váltott stratégiát a hazai piac megtorpanásakor

Hasonlóan fontos témáját képezte a konferenciának a hazai építőipari cégek regionális piacra lépése a környező országokban. A csütörtöki napon a téma köré szervezett kerekasztalbeszélgetésen a SZABADICS elnöke is részt vett. Kovács Tamás emlékeztetett, a nagykanizsai székhelyű vállalat 2019-ben kezdte el Romániában, illetve Horvátországban a kivitelezői tevékenységet. A lépés előzményeként a 2016-2017-es években lezárultak a KEHOP-os közműfejlesztő beruházások: a két uniós ciklus közti átállás kétéves mélyrepülést okozott a megrendelésekben.

„Ekkor vertikálisan és horizontálisan is bővítettünk: elkezdtük kiépíteni a cégcsoport magasépítő tevékenységét, illetve kiléptünk külső piacokra” – ismertette az elnök.

Elárulta, a külföldi szerepvállalás előkészítéseként különböző üzleti delegációkkal járt Távol-Keleten és más ázsiai országokban is: „Rá kellett jönnünk, hogy távolabbi területeken nem tudunk kivitelezői munkákat vállalni a kapacitásaink viszonylagos helyhez kötöttsége miatt. Ezért döntöttünk úgy, hogy a közép-európai régióban keressük meg a lehetőségeket”.

Ez a tudás kincset ért a társaság külföldi piacra lépésénél

A kerekasztal-beszélgetésen azok a versenyelőnyök is felvetődtek, amelyekre alapozva teret lehet nyerni külföldön. Kovács Tamás a SZABADICS részéről azt emelte ki, hogy hazai környezetben évtizedes tapasztalatokat gyűjtöttek az uniós forrásból megvalósuló mélyépítési beruházásokban. „Jól kiismertük ezek lélektanát, adminisztrációját; így nemcsak az árban váltunk versenyképessé, hanem az ilyen jellegű projektek menedzsmentjében is” – mondta el Kovács Tamás.

Hozzátette, azért nyitottak tudatosan csak közműépítés terén Európa felé, mert ezeknek a fejlesztéseknek a horvát és a román piacon ugyanolyan finanszírozási struktúrája van, mint a Magyarországon.

A menedzsment tudás mellett egy további versenyelőnyük a finanszírozási képesség. „Főleg Romániában, mert ott sok olyan kis cég működik, amely alvállalkozóként hatékony, de nem tudja a munkáit finanszírozni.” További fontos elemként jelölte meg, hogy a SZABADICS Group családi alapjainak köszönhető vállalati kultúrát közvetítik a horvát és a román kollégák felé is. „Ennek egyik eleme a minőségi munka, a másik pedig az adott szó szentsége. Ha ezeket folyamatosan közvetítjük, akkor olyan miliő alakul ki körülöttünk, amely megalapozza a sikereket.”

Elemi érdek az együttműködés a BIM területén

A tavalyi Infotér Contech 2025 konferenciához hasonlóan a balatonfüredi rendezvényen is teret kapott a digitalizáció és a BIM a mélyépítési ágazatban. A témát körbejáró kerekasztalbeszélgetésen a SZABADICS Group részéről Boda Csaba, igazgatósági tag rámutatott, a vízközmű ágazat számára a BIM alkalmazásának kötelezővé tétele évekkel később történik meg a többi területhez képest, és egyelőre bizonytalan a pontos időpontja.

Ugyanakkor a SZABADICS Építőipari Zrt már 2023-ban megalkotta a BIM-stratégiáját, és pilot projekteken keresztül gyűjti a tapasztalatokat, illetve elemzi az eredményeket. „Az egyik kimondott célunk az, hogy a projekteken tesztelt módszerek alapján tudjunk majd véleményt alkotni, amikor a jogalkotók bevonják az iparágat a mélyépítés BIM-szabályrendszerének kidolgozásába” – árulta el Boda Csaba.

A kerekasztalbeszélgetésen egyöntetű vélemény volt, hogy a hazai építőiparban mindenkinek elemi érdeke, hogy minden cég „azonos kottából” játsszon a BIM alkalmazásánál. Az is elhangzott, nem kell a „know how”-t átadni egymásnak az együttműködés során, viszont tisztázni kell, milyen input és milyen output adatokat várnak el egymástól a BIM értékláncában.

Öncélúan vagy az ágazati érdekeket is szem előtt tartva?

A fenti gondolatmenethez kapcsolódva Boda Csaba aláhúzta: a konferencián lényegében mindenkitől ugyanazt az üzenetet hallotta, csak más megnevezéssel. „Van, aki ezt az együttműködést BIM-ökoszisztémának nevezte, más az adatok fontosságára hívta fel a figyelmet. Részünkről mi is ugyanezt kutatjuk. A kérdés az, hogy amit csinálunk, öncélúan csináljuk vagy az ágazati érdekeket is szem előtt tartva?”

Összegezve elmondta, számukra most a legfontosabb, hogy megtalálják azokat a partnereket – akár az érdekképviselet, akár az oktatás, akár az üzemeltetők köreiben – akikkel egyeztetni tudnak az igényekről. „Velük közösen keressük az irányt ahhoz, hogy ennek a bizonyos adatáramlásnak vagy értékláncnak a kezdőadata már az elején látható legyen. Továbbá tisztázódjon, hogy a folyamat végén ki és mit fog ebből felhasználni: most ugyanis még senki nem látja, hogy mi a konkrét célja a BIM alkalmazásának a víziközmű ágazatban.”

A beszámolónk zárásaként Kovács Tamás, a SZABADICS Építőipari Zrt. elnöke a konferencia hasznát általánosságban is megfogalmazta a lapunknak.

„Az emberi kapcsolatok alapvetően jók a hazai építőipari cégek vezetői között, és ezeket az ilyen rendezvényeken lehet erősíteni. A kihívások a BIM, akár a digitalizáció, akár a munkaellátottság terén mindenkinek ugyanazok – a megoldásokat pedig vagy közösen tudja megtalálni az ágazat, vagy sehogy.”

Mint emlékeztetnek, a tavalyi fogathajtó világbajnokság kapcsán Szilvásváradig újították fel az utat – erről lapunk is beszámolt, a HE-DO közel 22 kilométer hosszan újította szintén a Magyar Közút Nzrt. megbízásából és a KM Építő Kft. alvállalkozásával Felnémettől egészen Szilvásváradig az utakat, több mint 3 milliárd forint értékben (többek között a 25-ös főúton is jelentős munkálatokat elvégezve).

A most lezárult Szilvásvárad-Nagyvisnyó pályafelújítás ennek a munkának a folytatásaként tekinthető: idén májustól októberig végezték el a feladatot. A hat méter széles úton két ütemben dolgoztak: előbb a külterületi, majd a belterületi szakaszt marták föl és aszfaltozták újra. Ahol szükséges volt, ott az alapon is dolgoztak, és a vízelvezetést is kijavították.

Egertől Nagyvisnyó végéig jó úton lehet közlekedni

A külterületi szakaszon két rétegben, a belterületi részen egy rétegben aszfaltoztak: mindehhez összesen 5650 tonna aszfaltot használtak föl, és az út tartós burkolati jeleket is kapott. Így Nagyvisnyó végéig Egertől már jó úton lehet közlekedni.

Csőgér Bálint, Nagyvisnyó polgármestere megköszönte a kormány támogatását és Horvát László országgyűlési képviselő közbenjárását az útfelújításhoz, valamint a közútkezelő alapos munkáját, amellyel jó minőségben rendbe tették az - mint Szabó Zoltántól, a közútkezelő társaság megyei igazgatójától megtudta - utoljára 51 éve felújított útszakaszt

– zárja beszámolóját a heol.hu.

A Tanítsunk Magyarországért program egyik fő célja, hogy 2030-ra minden ma általános iskolás gyerek rendelkezzen legalább szakmával vagy tanuljon tovább.

A 2018. december 5-én indult Programban egyetemisták mentorálnak hátrányos helyzetben, lehetőségektől távol élő általános iskolás, 6-8. osztályos gyerekeket. A kezdeményezés sikerét jól mutatja, hogy mára 26 egyetemről 800 egyetemista mentorál 3700 általános iskolást országszerte, 110 általános iskolában.

Jövőképet kell mutatni

A Market Építő Zrt. a 110 oktatási intézményt összesen 3 millió forint értékben támogatja, amelyet az iskolák sporteszközökre fordíthatnak. Az eseményen Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke vette át a sporteszköz-utalványokat. Ezt követően Dr. György László, a TM Programért felelős kormánybiztos beszédében kiemelte: „a cél az, hogy azoknak a gyerekeknek, akik otthonról nem kapnak elegendő biztatást, a mentorok kézzelfoghatóvá tegyék a jövőt. Megmutatjuk nekik, hol tudnak tanulni, hol fognak tudni dolgozni, és ebben a mentorukra mindig számíthatnak.

A Magyarországon működő vállalkozásokkal közös ügyünk, hogy jövőképet mutassunk a felcseperedő gyerekeknek. Ezért is kiemelten fontos a Market Építő Zrt. stratégiai partnersége, amely lehetővé teszi a maihoz hasonló, élményt és valódi segítséget nyújtó programok megvalósítását.”

Közös értékek, közös cél

Dr. Szász Péter képviselte a rendezvényen a Market Építő Zrt.-t: Mint mondta:  “Amikor megismertük a Tanítsunk Magyarországért Programot, azonnal éreztük, hogy közös értékek mentén dolgozunk. Ez a program nem pusztán támogatás, hanem esélyteremtés is – lehetőség arra, hogy a kistelepüléseken élő fiatalok közelebb kerüljenek egy sikeresebb jövőhöz.

Olyan kezdeményezés ez, amely – ahogy szokták mondani – nem halat ad, hanem hálót.

Ez az a szemlélet, amelyet mi is vallunk, és amely mellé felelősen és örömmel állunk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek inspiráló példákkal és élményekkel találkozzanak, amelyek segítenek nekik felismerni: kitartással, tudással és közösséggel bármit elérhetnek.” Hazánk vezető építőipari vállalata pedig stratégiai partnereként hosszú távon elkötelezett a jövő generációjának támogatása mellett.

Az együttműködés keretében a Market Építő Zrt. nemcsak anyagi forrást biztosít a sport- és nyári táborokhoz, hanem megnyitja kapuit is a diákok előtt, hogy testközelből ismerkedhessenek meg az építőiparral.

Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozóan példaként kiemelte a Berettyó-Sebes-Körös területén elvégzett csaknem 14 beavatkozást, köztük a Sebes-Körös holtágainak feltöltését, a tápcsatornák mederkotrását, vagy a gátépítéseket.

Hubai Imre hangsúlyozta, a leginkább aszályos területek vízpótlása országszerte megtörtént, az Aszályvédelmi Operatív Törzs október 31-ével erre az évre befejezi a munkáját. Hozzátette, a jövőben is várják a területi felajánlásokat a gazdáktól, és keresik azokat az egykori öntözőcsatornákat, melyeket közcélúvá lehet tenni.

A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és több száz beavatkozási ponton végeztek vízpótlást. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, ami további segítség a gazdáknak.

Az Agrárminisztérium eddig 365 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismert el, amelyek összes öntözött területe több mint 112 000 hektár, ebből az újonnan öntözni kívánt terület több mint 97 000 hektár - tette hozzá.

A termés és termelésbiztonság, a gazdálkodók versenyképességének fenntartása érdekében szemléletváltásra van szükség. A gazdálkodói igények felmérése alapján már tervezés alatt áll a támogatási konstrukciók kidolgozása - jegyezte meg az államtitkár .

Vége annak a világnak, amikor egy képzés egy életre elég

A KÉSZ Csoport 2017-től foglalkozik tudatosabban a képzési tevékenységével: a cégcsoportban a versenyképesség egyik fő tényezőjének az utánpótlásképzést tekinti. „Elmúlt az az időszak, amikor valaki egy megszerzett szakmunkás képesítéssel vagy szakmérnöki diplomával hosszú évekig tudott zavartalanul dolgozni: folyamatosan kell tanulni és alkalmazkodni a digitalizációhoz, változó világhoz” – hangsúlyozta az ügyvezető.

A szegedi képzés hátterére áttérve elmondta, a KÉSZ Csoport stratégiai szövetséget kötött a Csongrád-Csanád Egyházmegyével, és az utóbbi által működtetett középiskolával közösen kezdték el az építőipari képzés kiépítését. „Ők az elméleti oktatást biztosítják, mi pedig a korábbi szegedi hajójavító üzemben létrehoztunk egy képzőműhelyt.

Itt két évvel ezelőtt egy nagyszabású felújítást végeztünk el, amelynek keretében kettőről ötre növeltük a tanműhelyek számát, és több oktatótermet is létrehoztunk. A felújítás költségvetése meghaladta 700 millió forintot: a gépészet és a villamossági hálózat is megújult, az épületet napelemekkel láttuk el.”

Az épületgépészet az ágazatban és az Eduparkban is egyre nagyobb hangsúlyt kap

Hozzátette, 2017 óta a szakmák köre is folyamatosan bővül. „Elsődlegesen a KÉSZ Csoport tevékenységi területei határozzák meg a szakmai portfoliónkat, de az ágazati trendeket is leképezi ez a szakmakínálat.”

Ahogy az Edupark bejárása előtti szegedi ÉVOSZ-konferencián is elhangzott, az épületenergetika és az épületgépészet egyre nagyobb arányt képviselnek az építésgazdaság teljesítményében. Ugyanakkor a KÉSZ Csoport hagyományosan a szerkezetépítésben jár élen. „Ennek megfelelően az első két szakmánk a hegesztő, illetve az épület- és szerkezetlakatos mesterségek voltak, ezeket rögtön követte a villanyszerelő képzés elindítása. Jelen pillanatban ugyanakkor az épületgépészeti és épületvillamossági képzésben látjuk a legnagyobb létszámnövekményt!”

Kezdetben a KÉSZ Csoport dolgozóit képezték, ma már bárki számára nyitva van a kapu

Hangsúlyozta, mind a szegedi, mind pedig a kecskeméti központban jelentős súllyal bír a felnőttképzés. „Azt látjuk, hogy az épületek építésében a specializált munkák egyre nagyobb szerepet kapnak, így a különböző méretű cégek körében egyre nagyobb érdeklődés van az ilyen szakmákkal rendelkező munkatársak iránt.”

Évente mintegy 700 tanuló és felnőtt vesz részt az Edupark szegedi és kecskeméti képzésein, a két település között nagyjából fele-fele arányban oszlik meg ez a szám. A két központ közül Szegeden van nagyobb hangsúly a fiatalok képzésén: „Itt mintegy 200 diák tanul, annak köszönhetően, hogy a technikus képzés egyre nagyobb arányban van jelen. A felnőttek képzése kezdetben a KÉSZ Csoport dolgozói számára indult el, de most már bárki számára nyitva van a kapu.”

Így vezet sikerre az innovatív módszertani eszközök előtérbe helyezése

A magyar építőipari cég által kialakított rendszer sikerességét jelzi, hogy a lemorzsolódó tanulók száma mindössze 2 százalék volt az elmúlt tanévben, ami kiemelkedő eredmény. „Emellé társul a tanulók 87 százalékos elégedettségi mutatója és 97 százalékos sikerességi arány a vizsgákon.

Ez igazából a csapat érdeme, és az alapfilozófiánk eredménye. Amellett, hogy mindannyian profik vagyunk a szakmánkban, hiszünk a fejlődésben és az emberekben: ebből adódóan az emberek fejlődésében. Mindez azért is fontos, mert az építőipar egy kifejezetten együttműködésre utalt ágazat.”

Hozzátette, az ágazat gazdasági nehézségei kiégést okozhatnak, az Edupark műhelyeiben viszont kifejezetten odafigyelnek a tanulók folyamatos motiválására, a velük való kapcsolódásra. „Az, hogy rendszeresen beszélgessünk, adjunk visszajelzéseket a tanulóknak, talán nem tűnik a szakképzés fontos részének, viszont az úgynevezett softabb tényezők előtérbe helyezése ilyen eredményekhez vezet, amelyeket sikerült elérnünk.”

Komoly motivációt jelent, hogy innovatív munkahelyeken sajátítják el a tudást a fiatalok

A tanulók a tanítási idő mintegy 40 százalékát töltik a terepen. Ezek egy része a KÉSZ Csoportnál valósul meg, ugyanakkor több mint 70 mikro-, kis- és középvállalkozás is segíti a munkát: utóbbiak az alvállalkozói körből és a régióból kerülnek ki. „A hatékony terepmunkát és a naprakész képzést segíti, hogy a KÉSZ Csoport élen jár az innovatív, modern megoldások alkalmazásában. Ugyanakkor azt látjuk, hogy olyan versenyképes vállalkozásokkal tudunk együttműködni, akik szintén komolyan veszik az utánpótlást. Ennek köszönhetően a képzésben résztvevők ezeken a munkahelyeken nagyon modern technológiákkal találkoznak, ami tapasztalataink szerint külön motiválja őket.”

Ez egyben kihívás is, hiszen a fiataloknak minden nap fel kell kelniük, és fizikailag is helyt kell állniuk. „Így viszont időben eljutnak ennek a szükségességének a felismeréséhez, hozzáedződnek, így ezzel nem az első munkáltatónak kell megküzdenie.”

Az emberközpontúság által a Z generációt is tudják motiválni

Maga az oktatás sem mentes az innovatív megoldásoktól és az alternatív oktatási eszközöktől a KÉSZ Csoport szemléletének köszönhetően, amelyekről korábban Naderi Zsuzsanna már részletesen beszámolt lapunknak. „Nálunk megvalósul a projekt alapú oktatás és a folyamatos mérés-visszajelzés. Tanulói mappákban tesszük átláthatóvá a diákok többéves fejlődését, ezáltal teljesen transzparens a teljesítményük.”

Kiemelendő eredmény, hogy az Edupark oktatási módszereivel a Z generációt is sikerült megszólítani.

„Az a tapasztalatom, hogy a Z generáció tagjainak valós tevékenységekre van szükségük, továbbá nem áll közel hozzájuk a hagyományos hierarchikus, hatalomorientált szervezeti kultúra, hanem inkább az emberközpontú cégkultúra vonzza őket. Mi tulajdonképpen ezt az emberarcú szervezetet tudtuk megvalósítani a képzőközpontunkban: éppen ezért nem is emlékszem olyan esetre az elmúlt években, hogy generációs különbségekkel kellett foglalkoznunk.”

A szakma szeretete alázattal és jó humorérzékkel párosul

A fenti értékek érvényesüléséhez természetesen a megfelelő tanárok is szükségesek. „Az oktatóink olyan karakterek, akik imádják a szakmájukat, tisztelettel, alázattal kezelik a szakmát, minezt egy szilárd értékrenddel és önbizalommal egészítik ki – tehát pszichológiai szempontból ideális apa karakterek. Egyébként nagyon jó humorérzékük is van, amivel jól tudnak ezekhez a srácokhoz kapcsolódni; ugyanakkor nem félnek szigorúnak lenni, ha azt kívánja a helyzet, és beleállnak a konfliktuskezelésbe, de ezt is transzparensen teszik.”

A város közelében, mégis pozitív töltésű természeti környezetben építettek ki modern központot

A fenti filozófiát komoly infrastruktúra egészíti ki: a szegedi központban 1300 négyzetméternyi terület áll rendelkezésre, jól felszerelt oktatási terekkel. „Van egy úgynevezett belépő ágazati műhelyünk, ahol a diákok gyakorlatban sajátítják el a szakma alapjait: az eszközhasználatot, anyaghasználatot és manuális műveleteket. Emellett van két modern épületgépészeti tanműhelyünk is, valamint egy hegesztő-lakatos és egy villanyszerelő tanműhelyünk. Ezt egészíti ki négy oktatóterem, továbbá közösségi terek.”

Különleges adalék, hogy a szegedi központot egy barnamezős terület kellős közepén, mégis zöld környezetben alakították ki. A Tisza magyarországi szakaszán ez az egyetlen olyan hajójavító műhely, amelyben akkora sólyapálya van, ami nagy hajók kihúzására is alkalmas – régen a Mahart hajójavító műhelye volt. „Fontos hozzátenni, hogy a Tisza árterében vagyunk, zöld környezetben, víz mellett: én azt szoktam mondani, hogy maga a hely is eleve gyógyító energiával bír. Bár a töltésen keresztül a város nagyon hamar megközelíthető, mégis nagyon természetközeli a közeg.”

Mindkét képzőközpont bővíthető, és várhatóan lesz is erre igény…

A szegedi központ amiatt is jó földrajzi adottságokkal bír, mert a BYD most zajló beruházása, valamint további óriási léptékű fejlesztések alapvetően át fogják írni a térség foglalkoztatási szerkezetét. „Azt várjuk, hogy a technológiai megújulásban elengedhetetlen lesz a folyamatos tanulás és szakmai továbbképzés.

Az ágazatban sok olyan tevékenységek, képesség van, amelyek nagyfokú manualitást igényelnek, s amelyeket nem lehet csak digitálisan elvégezni. Ezek elsajátításához korszerűen felszerelt tanműhelyekre van szükség. Emiatt fontos az az adottságunk, hogy mindkét képzőközpontunk további műhelyekkel bővíthető. Állunk rendelkezésére tehát minden olyan cégnek, amelynek képzési igényei vannak a munkaerőpiacon!”

Élénken foglalkoznak a vállalatok a témával

Az eredmények szerint a nagyvállalatok 75 százaléka rendelkezik környezetirányítási rendszerrel, 62 százalékuknál pedig fenntarthatósági stratégia is működik. A válaszadók több mint fele a területért kijelölt felelőst foglalkoztat.
A vállalatok többsége az energiafogyasztást (92 %), a keletkező hulladékot (77 %) és a vízhasználatot (72 %) méri, de a közvetett kibocsátások – például szállítás, utazás – nyomon követése jóval ritkább (42, illetve 37%).

Lépések a karbonsemlegesség felé

A kibocsátások csökkentésében vegyes a kép: 42 százalék konkrét szén-dioxid-csökkentési célt tűzött ki, 15 százalék már karbonsemlegességi tervvel is rendelkezik, ugyanakkor a vállalatok több mint egyharmadának nincs semmilyen célja.

A körforgásos gazdaság elvei széles körben jelen vannak: a válaszadók 82 százaléka foglalkozik újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel, míg 62 százalék beszerzéseinél is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat.
A társadalmi területen is van előrelépés: a cégek kétharmada méri a munkavállalói elégedettséget, 70 százalékuk tartott már fenntarthatósági képzést, és 85 százaléknál működik panaszkezelési rendszer.

A mikro- és kisvállalkozások szakmai támogatásra szorulnak

Az irányítási szempontok tekintetében azonban hiányosságok mutatkoznak: mindössze a cégek 32 százaléka vizsgálja alvállalkozói fenntarthatóságát, és kevesebb mint felük rendelkezik olyan kockázatkezelési rendszerrel, amely a fenntarthatósági kockázatokat is figyelembe veszi.

A piaci tapasztalat az, hogy mikro- és kisvállalkozói körben a fenntarthatósági kérdésekben komoly elmaradások vannak a nagyvállalatokhoz képest. A nagyobb piaci szereplők tudásának, gyakorlatának megosztására is szükség van. A legnagyobb kihívásokat a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek, a magas költségek és az adatgyűjtés nehézségei jelentik.

A fenntarthatóság építőipari szerepéről és a friss felmérés eredményeiről az ÉVOSZ podcastjében, a Spakli’21 legújabb adásában is szó esett, ahol Bene János beszélgetett Kálmán Péterrel, az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozatának elnökével, az Óbuda Group vezérigazgatójával. 

A társaság története 1996-ig nyúlik vissza, amikor a központi irányítás helyett megyei szinten jöttek létre az állami közútkezelő közhasznú társaságok és az ÁKMI Kht. A valódi fordulópont 2005 volt: október elsején megszületett az egységes Magyar Közút, amely 2009. április 1-jétől nonprofit zártkörű részvénytársaságként működik tovább.

Folyamatosan bővülő feladatkör

A feladatkör azóta folyamatosan bővült. 2013. november 1-jén a Magyar Közút átvette a korábban az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-hez tartozó gyorsforgalmi utak üzemeltetését, majd 2017. január 1-jétől a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vagyonkezelői feladatait is. Ugyanebben az évben, novemberben a társaság kezelésébe került az országos kerékpárút-törzshálózat egy része és a főutakkal párhuzamosan futó kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai is.

291 kilométernyi gyorsforgalmi utat üzemeltetnek

Az elmúlt években újabb mérföldkövek következtek. 2022 szeptemberében az autópálya-koncessziós rendszer elindulásával a Magyar Közútnál maradt 291 kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetése, ugyanakkor új feladatként a társaság lett a Magyar Állam műszaki képviselője és tanácsadója a koncessziós szerződések keretében. 2025. július 1-jétől pedig a közútkezelő vette át a Közlekedéstudományi Intézettől az építési termékekhez kapcsolódó műszaki és laboratóriumi vizsgálati feladatokat is.

13 ezer híd működtetése a mindennapi feladatok között

A Magyar Közút jelenleg 31 ezer kilométernyi országos közúthálózat folyamatos és biztonságos üzemeltetéséért felel. A közel hatezer fős szakembergárda nap mint nap gondoskodik több mint 200 millió négyzetméternyi zöldfelület fenntartásáról, közel 13 ezer híd állapotáról, az utak tisztításáról és javításáról, valamint a téli síkosságmentesítésről.

Az elmúlt két évtizedben a hagyományos fenntartási feladatok mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a digitalizáció is: a drónos útellenőrzés, a digitális térképezés és nyilvántartás, valamint a 3D-s útmodellek alkalmazása mára a társaság mindennapi működésének része.

„A Magyar Közút húsz éve a magyar emberek szolgálatában áll. Kollégáink minden nap bizonyítják elhivatottságukat, és hálásak vagyunk a közlekedők bizalmáért, akiknek a biztonsága és kényelme minden munkánk kiindulópontja” – emelte ki Szilvai József Attila vezérigazgató.

Felújítják a hidakat is

A beavatkozással érintett szakaszon a kötőréteg szakaszos kialakítása után, a teljes felületre 5,0-7,5 cm vastagságú kopóréteg került. Az aszfaltozási munkálatok mellett három híd felújítása is része a projektnek, amely során új háttöltés, szigetelés, szegélyek, töltéslezáró kúp, surrantók és korlátok építése történik. Majd – derült ki a cég honlapján közzétett tájékoztatóból – a hidak is új aszfaltburkolatot kapnak.

Az átkelők egyik felén már befejezték a munkálatokat

Az említett úton június utolsó napján kezdődtek el a munkálatok a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megbízásából. A sokrétű feladatok közül már elvégezték a bozót- és cserjeirtást, valamint a padkanyesést. Az aszfaltburkolat beépítése és a padka alsó rétegének terítése is már megtörtént, valamint a hidak jobb oldalának felújítása is befejeződött. A munkálatok jelenleg a hidak bal oldalának felújításával folytatódnak.  Itt is aszfaltozás, padkafeltöltés, valamint a jelzőtáblák és szalagkorlátok telepítése következik.

Biztosítják a hidakon való átkelést a felújítás alatt is

A projekt különlegessége, hogy a kis burkolatszélesség és a közlekedés fenntarthatósága érdekében a hidakon végzendő beavatkozásokat jobb és baloldali munkafolyamatokra bontották. Ez lehetővé teszi a váltakozó irányú forgalomterelést, amely minimalizálja a forgalom akadályoztatását a munkálatok ideje alatt. A technológiai megoldások és az anyagfelhasználás figyelembe veszik az út jellemzőit, hogy a felújítás hosszú távon is fenntartható legyen. A felújítási munkálatok várhatóan 2025 október végére fejeződnek be.
A munkálatokban a KM Építő Kft. is részt vesz: a cég szakemberei a szalagkorlátok bontását és építését végzik el.

Kátyúk helyett a táj és a regéci vár szépsége várja az utazókat

A 3716-os számú út jelentős közlekedési szerepet tölt be Vilmány és Vámosújfalu települések között. A jelenlegi burkolat rendkívül rossz állapotú, az egyenetlen felületen mély kátyúk keletkeztek, Ez nemcsak a közlekedők kényelmét befolyásolja, hanem a közlekedésbiztonságot is veszélyezteti. A felújítás révén a közlekedés biztonságosabbá és kényelmesebbé válik, amely nemcsak a mindennapi ingázókat, hanem a Regéci vár látogatóit is segíti.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 0,8 százalékkal meghaladta a 2025. júniusit.

Az épületek építése adta a pozítív termelési értéket, másfélszeresére nőtt a mutató

Júliusban az építőipari ágazatok közül az épületek építése 46,1, az egyéb építmények építése 12,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 15,4 százalékkal csökkent.

A magas bázisértéktől elmaradt az új szerződések értéke, de a szerződésállományok magasak voltak

Jelentésében a KSH közölte: a megkötött új szerződések volumene 48,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, rendkívül magas bázistól, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 16,5 százalékkal magasabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 66,3 százalékkal alacsonyabb volt.

Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállományának volumene 1,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 9,7 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,3 százalékkal nagyobb volt a 2024. júliusinál.

2025 első hét hónapjában az építőipari termelés volumene 0,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Időjárásnak ellenálló termékek

Az egyre gyakrabban előforduló heves viharok, a jégeső, valamint az extrém hőmérséklet, az építőipar számára is komoly kihívást jelentenek. Az alapanyag-használat, az alkalmazott eljárások, valamint a gyártási és installálási gyakorlatok is új megközelítést igényelnek.

A Terrán számára kiemelten fontos a vásárlói igények teljes körű kielégítése, ezért a tartósság terén is a legmagasabb elvárásoknak kíván megfelelni.

A több mint 100 éves, betontechnológiában szerzett tapasztalatnak köszönhetően elmondható, hogy bármely körülmények között képesek megóvni otthonunkat, ráadásul az általuk kifejlesztett ClimaControl, ColorSystem, Resistor és Elegant felületkezelési eljárásokkal még tovább növelik élettartamukat.

Az UV-sugárzás, illetve a mohásodás, egyéb szennyeződések roncsoló hatása, továbbá a héjazat felmelegedése is nagymértékben mérsékelhető általuk.

Gyorsabb kivitelezés, tartósabb megoldások

A szakemberek által vállalt, gyakran beláthatatlan határidők ugyancsak olyan technológiák kifejlesztésére és használatára sarkallták az iparágat, amelyekkel jelentős mértékben optimalizálható a gyártás és telepítés ideje. Ezzel párhuzamosan természetesen az élettartamot növelő megoldások is még inkább a fókuszba kerültek.

A Terrán KészTető a tetőszerkezetek precízebb, gazdaságosabb, környezettudatosabb és nem utolsósorban gyorsabb alternatíváját hozta el, ami a legmodernebb CNC-robottechnológiának köszönhetően milliméter-pontosságú illeszkedést tesz lehetővé.

Alapanyaga, a lucfenyő rugalmas, szívós, kiváló szakítószilárdsági értékekkel rendelkezik, és könnyen megmunkálható. Ellenállóságát tovább növeli a rovarok és gombák által okozott károk kialakulását megelőző speciális faanyagvédelem.

Időtálló megoldásokkal támogatott fenntarthatóság

Azt, hogy egy tető milyen mértékben, illetve milyen időtávon szolgálja ki az alatta élőket, a funkcionalitás is meghatározza. A megújuló energia hasznosítása gyermekeink, unokáink jövőjét formálja, a zöldítésre így már a tervezési fázisban érdemes gondolni.

A Generon napelemes tetőrendszer kompromisszummentes megoldást kínál az esztétikus, ugyanakkor a fenntarthatóságot szolgáló fedéskép kialakítására. Sőt, amennyiben később szeretnénk megvalósítani a Dark és Red színben is elérhető modulok telepítését, az azzal kompatibilis Zenit Max és Rundo felhelyezésével már a nulladik ponttól biztosíthatjuk, hogy a jövőben könnyebben áttérjünk a napenergiával való áramtermelésre. 

Felelősség minden szinten

Ahhoz, hogy a tartós alternatívák széles körben elérhetővé váljanak, a gyártói felelősségvállalás is magas szinten kell, hogy álljon. A Terrán elkötelezett abban, hogy tevékenységét környezeti értékeink megóvása mellett végezze.

Ennek érdekében saját üzemi villamosenergia-igényüket részben a telephelyeken elhelyezett napelemes kiserőművek segítségével fedezik, és bólyi üzemükben, illetve a teljes telephelyen áttértek a geotermikus energia használatára. Kunszentmiklóson a hulladékhőt is újrahasznosítják, ezenkívül elektromos targoncák segítik a termékek mozgatását, és ahol megvalósítható, a papírmentességet helyezik előtérbe.

Építsen évtizedekig tartós otthonokat 50 évre vagy akár életre szóló garanciával!

A kínai Wanhua Chemical Group részét képező vegyipari óriásvállalat tájékoztatása szerint

a beruházásával új funkciót kap a cég korábbi pétisóraktára, az új üzem évi 30 ezer tonna kapacitású lesz.

A több mint 50 új munkahelyet teremtő üzem egységes környezethasználati engedélykérelmét a napokban nyújtotta be a kormányhivatalhoz a vállalat. A próbaüzem a tervek szerint 2026 végén kezdődik a létesítményben.

Hangsúlyozzák a biztonságot

A BorsodChem Európában úttörőnek számító, világszinten is élvonalbeli LFP katódalapanyag-gyártó üzemet hoz létre, Európában ehhez hasonló technológiájú üzem csak Németországban üzemel

- írták. Az új generációt képviselő LFP-technológiát egyre többen használják energiatároló rendszerekben, fogyasztói elektronikában és a világ több vezető autógyártójának járműveiben is.

Az LFP egy lítium-ion akkumulátor altípus, amely vas-foszfátot használ katódanyagként.

A Borsodchem tájékoztatója közölte: az anyag gyártási folyamata fenntartható, zárt és biztonságos. A felhasznált nyersanyag stabil vegyület, amely elsősorban vasból és lítiumból áll, nem robbanásveszélyes, nem gyúlékony és az emberi szervezetre nem mérgező. A feldolgozás egész folyamata teljesen zárt és automatizált rendszerben történik. Az összes gyártóberendezés megfelel a szigorú EU-szabványoknak - hangsúlyozta a vegyipari cég.

Napi 20 kamion, évi 30 ezer tonna

Kruppa László vezérigazgató a közleményben kifejtette: a beruházásnak nem lesz számottevő hatása a környéken élők mindennapjaira, a gyártelep forgalma legfeljebb napi 20 kamionnal nő, és már az új tevékenység tervezése során is kiemelt figyelmet fordítanak a szigorú zajvédelmi határértékek betartására. Mivel a technológia nem igényel vizet, csupán a minimális laboratóriumi igény folytán bocsát ki elenyésző mennyiségű szennyvizet. Így nem nő érzékelhetően a BorsodChem vízfogyasztása, és a talajra, vagy talajvízre sem lesz hatással az LFP-üzem működése. A villamosenergia-fogyasztásban sem lesz számottevő változás.

A munkálatok során többek között

• síneket, váltókat és több mint 2 ezer talpfát cserélnek ki;
• ágyazatot pótolnak és három kilométernyi szakaszon ágyazatrostálást végeznek;
• 14 kilométeren szabályozzák a vágányokat;
• mintegy 16 kilométeren pedig a felsővezetéki hálózatot javítják.

Emellett a pályaudvar üzemi és utasforgalmi területeit ellátó elektromos elosztóberendezések karbantartását és cseréjét, valamint ezek távfelügyeleti rendszerbe kötését is tervezik. Végül de nem utolsó sorban elvégzik az 1. és 2. vágányok közötti peron átépítését, az összes perontetőn is megvalósítják a karbantartást, valamint javításokat végeznek a peronok járdáin is.

Kiemelt fontosságú, hogy a fiatalok számára megfizethető áron épülő lakásfejlesztések mihamarabb megkezdődhessenek, ezért a kormány jelentősen meggyorsítja azok engedélyezési folyamatait. A ma megjelent jogszabály értelmében

minden olyan építési beruházás, amely legalább 250 lakás megépítését célozza, s amely lakások legalább 70 százaléka az Otthon Start Program feltételrendszerének megfelel, kiemelt nemzetgazdasági beruházássá válhat, ezáltal gyorsított engedélyezési eljárással szerezhet építési engedélyt.

A beruházások vizsgálatát az Otthon Start Programiroda fogja végezni az Építési és Közlekedési Minisztérium részvételével - írták.

Stabil megrendelésállomány az építőiparnak

Adminisztratív eszközökkel is támogatják azokat a beruházásokat, amelyek célja a fiatalok első otthonául szolgáló ingatlanok létrehozása. Az elmúlt héten a Miniszterelnökségen belül létrejött azt Otthon Start Programiroda, amely feladata a fix 3 százalékos hitelprogram eredményes végrehajtása, valamint a kormányzati és nem kormányzati szervek közötti koordináció biztosítása az új lakásfejlesztések megindulásának elősegítése céljából - tartalmazza a közlemény.

A cél, hogy az építésügyi szempontok érvényesülése mellett néhány hónapon belül több ezer újépítésű lakás fejlesztése indulhasson el elsőlakás-vásárlók számára, ezzel kielégítve a fiatalok igényeit, stabil megrendelést biztosítva az építőiparnak, ezáltal érdemben hozzájárulva hazánk gazdasági növekedéséhez

 - olvasható a közleményben.

A "Zöld minimum" javaslat célja, hogy a környezeti szempontokat alapkövetelménnyé tegye az építési beruházásokban - különösen az állami, közpénzből megvalósuló projekteknél, amelyek elérik vagy meghaladják az uniós közbeszerzési értékhatárt.

Célkitűzés, hogy a nagy értékű állami magasépítési beruházások akkor valósulhassanak meg, ha bizonyíthatóan megfelelnek nemzetközi zöldépület-minősítési rendszerek előírásainak. Ezek a tanúsítványok objektív és mérhető garanciái annak, hogy az adott épület valóban fenntartható módon épült.

Költséghatékonyabb üzemeltetés, magasabb ingatlanérték és egészségesebb lakókörnyezet 

Mint hozzátették, a javaslatcsomag jogi kereteket is szab és egyúttal jó gyakorlatot teremt, amellyel hosszabb távon a teljes építési kultúrát formálhatja. A cél az, hogy a környezettudatos gondolkodás ne csak az állami projektek sajátja legyen, hanem a magánberuházásokban is természetes igénnyé váljon.

A szakszövetség szerint a fenntarthatósági elvek - mint az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az élhetőbb beltéri környezet - hosszú távon költséghatékonyabb üzemeltetést, magasabb ingatlanértéket és egészségesebb lakókörnyezetet is biztosít. Ezek a szempontok már most is egyre inkább elvárássá válnak a nemzetközi piacon is, amiket érdemes bevezetni a hazai építésgazdaságba is.

Nem kötelesség: alapkövetelmény

A végső cél az, hogy a fenntarthatóság ne különlegesség, hanem alapvetés legyen a megrendelőnél és az építésgazdaság minden szereplőjénél.

Ehhez a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig át kell hatnia a környezeti szempontoknak. Különösen fontos ez a magánberuházások – például lakóingatlanok építése vagy felújítása – terén is, ahol a szabályozás helyett a tájékozott és felelős megrendelői döntéseknek van kulcsszerepük.

Rendelettervezetet küldtek a minisztériumba

A "Zöld minimum" javaslatot rendelettervezet mélységig kidolgozta az ÉVOSZ az állami, közösségi beruházásokhoz és az ÉKM figyelmébe is ajánlotta, támogatva ezzel a szakmai párbeszédet és a közös gondolkodást. A rendelettervezet a rendszerszintű átalakulásnak az első lépése: kijelöli az irányt és biztosítja a keretet ahhoz, hogy fenntarthatóbb, élhetőbb jövőt építhessünk.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a közleményben hangsúlyozta:

a kezdeményezés egyik fő oka, hogy az Európai Unión kívüli - különösen távol-keleti - befektetők beruházásainál a hazai építőipari vállalkozások kiszorulnak a piacról. Ennek oka, hogy az EU-n kívüli cégek olcsóbb ajánlatokat tesznek, mivel nem tartják be az uniós és magyar szabályokat.

A kezdeményezés másik oka, hogy "kóklerek" ne vehessenek részt a Otthon Start támogatási program megvalósításában és a várható otthonfelújítási és egyéb más otthonteremtő program létesítményeinek a kivitelezésében - hangsúlyozta Koji László.

Az ÉVOSZ-közleménye kiemeli:

a hatóságok ellenőrzési rendszere alapvetően regiszterekre, nyilatkozatokra épül. A versenyegyenlőség azonban megkívánná, hogy valós, összetett helyszíni ellenőrzések mentén lehessen vizsgálni azok jellemzőit.

Kössék ki a magyar vagy uniós szereplők kivitelezését feltételnek a beruházások állami támogatatásának biztosításához!

A hazai vállalkozások versenyhátrányba kerülnek azzal is, hogy az állami kedvezményeket biztosító szerződéseknél nem kötnek ki uniós, vagy magyar beszállítói részarányt, mivel a harmadik országokból érkező cégek nem hazai építőanyagokat használnak fel, nem magyar mérnöki szolgáltatásokat vesznek igénybe és "dömpingszerűen" unión kívüli munkavállalókat foglalkoztatnak.

Hangsúlyozzák: napjainkban elengedhetetlen követelmény kell legyen, hogy a harmadik országbeli, ún. vendégmunkások foglalkoztatása egyszerre szolgálja a piacvédelmet, a hatékonyság javítását és mindez versenyegyenlőség mellett valósuljon meg.    

A kormányhoz fordultak

A versenyegyenlőség megteremtéséért a szervezet részletes javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és Építési és a Közlekedési Minisztériumnak az Építésrendészet hatásköreire vonatkozóan, amelyek között szerepel a minőségügy, a foglalkoztatás, tartózkodási és munkavállalási engedélyek és a munkavédelem ellenőrzése, valamint a tb, adózás, szakképzettség, bérezés, szálláskörülmények vizsgálata.

Az ÉVOSZ emellett szorgalmazza, hogy külföldi beruházások esetén legyen előírva meghatározott uniós (magyar) részarány, ami kiterjedne létszámra, hazai építőanyag felhasználásra és szolgálgatásra. Továbbá javasolják, hogy a 100 fő feletti munkaerőigény esetén vegyék igénybe a térségben elérhető hazai vállalkozásokat. A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának piacát liberalizálnák, de a lakásépítési és -felújítási támogatási programokban csak kamarai regisztrációval rendelkező vállalkozások vehetnének részt.

Szarvas Gábor, a Greenbors cégvezetője egyben a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) elnöke is. Az ebben a minőségében nemrég egy szakmai eseményen tett felszólalásáról mi is beszámoltunk: ekkor többek között összefoglalta, hogy a BREEAM minősítések terén például 2023 és 2024 között 54%-os növekedést mutattak ki, a meglévő épületek minősítése esetében ugyanakkor több mint 70 százalékos volt a bővülés.

Teljes dokumentációs csomagokat is átnéz a mesterséges intelligencia

A Sustainabot jelentősen felgyorsítja a dokumentumok megfelelőségi átvilágítását. Az MI akár teljes dokumentációs csomagokat szelektálja az adatokat és hozzárendeli az előre beállított kreditekhez. A rendszer azonosítja a hiányzó vagy már teljesített követelményeket, így láthatóvá válnak a szükséges beavatkozási pontok is.

„A fejlesztés jelenleg a BREEAM minősítési folyamatára áll teljeskörűen rendelkezésre, de az eszköz kisebb további fejlesztések révén igazából alkalmas lesz bármilyen rendszer, így pl. a LEED, a DGNB és az EU Taxonómia szerinti követelmények vizsgálatára is”

– fejtette ki most Szarvas Gábor.

A minősítési munkák harmadával kevesebb idő alatt megvalósíthatóak

A szofter további előnye, hogy leveszi a monoton, ismétlődő adminisztratív feladatokat a szakértői csapat válláról. A hatékonyabb, gyorsabb adatfeldolgozásnak köszönhetően a minősítési munkák harmadával kevesebb idő alatt megvalósíthatóak és a szakembereknek több idejük jut az érdemi tanácsadói feladatokra.

Németh Kristóf, a mesterséges intelligencián alapuló eszköz informatikai fejlesztésért felelős E-worker Technologies vezetője egy, a minősítéseknél komplexebb fenntarthatósági feladatokat támogató eszközt is megvalósíthatónak látna a jövőben.

„Az alkalmazást a legnagyobb teljesítményű professzionális AI modellek felhasználásával, de kifejezetten a célfeladatok leghatékonyabb és legpontosabb elvégzésére fejlesztettük ki. Emellett figyelemmel voltunk az ügyfélélményre és a legszigorúbb adatbiztonsági előírásokra is. A fejlesztési folyamat eredményeként a Greenbors mint végfelhasználó és a programozók folyamatos, intenzív együttműködése révén az alkalmazást informatikai és végfelhasználói szempontból is a leghatékonyabb megoldások jellemzik.”

A szoftver – melyért komoly érdeklődés mutatkozik fenntartható ingatlan-tanácsadással foglalkozó cégek részéről itthon és nemzetközi piacokon egyaránt - online érhető el, előfizetéses, pay-as-you-go rendszerben működik.

Hozzátették, hogy a budapesti árszinttől alig marad el a debreceni 248 ezer forintos átlagos bérleti díj. Győrben és Székesfehérváron 200-210 ezer, Szegeden és Pécsett 165 és 185 ezer, míg Miskolcon 125 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.

Az ingatlan.com adatai szerint a beköltözésnél két havi kauciót és egy havi bérleti díjat kérnek előre a bérbeadók, ezért ez az összeg a legnagyobb egyetemvárosokban 500-800 ezer forint is lehet.

A Duna House jelezte: a ponthatárok kihirdetése beindítja az albérletpiac főszezonját, azonban egyre több diák választja a kivárás stratégiáját, bízva az árak mérséklődésében. Ez akár százezres megtakarítást jelenthet, de fokozott versenyt is eredményezhet.

A budapesti átlagos bérleti díj júliusban 270-280 ezer forint körül alakul, ám a II. és az V. kerületben elérheti a 350 ezer forintot is, különösen az 50 négyzetméteres lakásoknál. A külső (XXII. vagy XXIII.) kerületek 160-190 ezer, míg a XI. és XIII. kerületek 235-322 ezer forint közötti átlagárakkal szerepelnek a kínálatban. A belső pesti kerületekben egy egyszobás lakás ára jellemzően 100-130 ezer, míg egy jó állapotú, egyetemközeli garzon havi díja 140-150 ezer forintot körül alakul. A többszobás lakások a 230-280 ezer forint közötti árkategóriába esnek.

Debrecenben 210-250 ezer, Győrben 190-230 ezer, Szegeden 150-170 ezer forintos sávban mozog, Pécsett 140 ezer, Miskolcon és Szolnokon pedig 110 ezer forint az általános havi bérleti díj.

A kaució jellemzően két havi bérleti díj, de drágább ingatlanoknál vagy új bérlőknél nem ritka a három havi sem. Ráadásul a költözés és berendezkedés is költséggel jár, így a teljes induló költség meghaladhatja az 1 millió forintot - mutattak rá.

Kiemelték: az írásban megkötött szerződésben pontosan rögzíteni kell a bérleti díjat, a fizetés módját és határidejét, a kaució összegét és visszafizetésének feltételeit, valamint a közüzemi költségek megosztását.

Az Otthon Centrum adatai szerint Budapesten a XI. kerületben 290 ezer forint, a XIII. kerületben 270 ezer, a VIII. kerületben 240 ezer, míg a III. és XXII. kerületben egyaránt 220 ezer forint volt a havi bérleti díj átlaga. Debrecenben 250 ezer forint, míg Pécsen és Szegeden 130 ezer, illetve 150 ezer forint a havi bérleti díj.

A fővárosban az egyszobás lakásokért átlag 175 ezer forintot, míg a kétszobásakért 261 ezer, a háromszobásokért átlagosan 315 ezer forintot kértek. A vidéki egyetemi városokban az egyszobás lakásokért 123 ezer, a kétszobásokért 163 ezer, a háromszobásokért 241 ezer forintot kértek átlagosan a bérbeadók. Ezért továbbra is érdemes a diákoknak egy nagyobb lakást kivenni, így a bérletidíjon kívül a rezsin is osztozhatnak - jegyezték meg.

Az egyetemisták jellemzően két havi kaucióval és egy havi lakbérrel költözhetnek, ami egy átlagos budapesti bérleti díjjal számolva több mint 750 ezer forint - ismertette számításai alapján az ingatlanközvetítő hálózat.

A zenga.hu hazai ingatlanhirdetési portál - amelynek a tulajdonosa és üzemeltetője az OTP Bank Nyrt. - kínálatában a Budapest belső kerületeiben található garzonok 220-240 ezer forintos, a kétszobás lakások pedig akár 300 ezer forintot is meghaladó bérleti díjjal szerepelnek. A főváros XI. kerületében is eléri a 200 ezer forintot a kisebb lakások bérleti díja, ami a két-, két és félszobás lakásoknál 270-280 ezer forint. A külső kerületekben garzonokat már 160 ezer forinttól lehet találni.

Debrecenben a garzonokat csaknem 200 ezer, a kétszobás lakásokat 240 ezer forint körül hirdetik. A többi egyetemvárosban viszont akár kétszobás lakást is lehet találni 170-180 ezer forinttól. A két legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján és Békéscsaba, ahol 110-120 ezer forintba kerül havonta egy kétszobás lakás.

Az ingatlanhirdetési portál szerint célszerű az albérleti szerződést aláírás előtt jogásznak vagy ingatlanszakértőnek megmutatni. Arra is figyelni kell, hogy a szerződés se a bérbeadó, sem a bérlő felé ne tartalmazzon egyoldalú, aránytalan feltételeket.

A Rentingo adatai szerint most Budapesten egy átlagos albérletért 256 ezer forintot kell fizetni havonta, de az V., VI., VII. kerületben és a bérlők által legkeresettebb XI. és XIII. kerületekben közel 300 ezer forintot is elkérnek egy kétszobás lakásért. A garzonok átlagos bérleti díja ezekben a kerületekben 200 ezer forint körül alakul. A bérbeadók elvárása szinte egységesen 2 havi kaució és az első havi bérleti díj előre kifizetése.

Faszerkezet (25-35%)

Tetőépítéskor a szerkezet kialakítása, azaz a szarufák, a szelemenek, a gerendák és egyéb részek beépítése nyomja a legtöbbet a latban finanszírozás szempontjából. Különösen igaz ez, ha teljesen új tető épül, vagy ha az elöregedett elemek mindegyike cserére szorul.

Az árakat a faanyag típusa, minősége és a tető összetettsége is jelentősen befolyásolja. A Terrán KészTető esetében milliméter-pontossággal meghatározható a szükséges anyagmennyiség, a hagyományos módszerhez képest akár 15%-a megtakarítható, így nagymértékben csökkenthetők a költségek, valamint a környezeti terhelés.

Tetőcserép (20-30%)

A választott tetőfedő anyag esetében az árak ugyancsak számottevők az összkiadáshoz viszonyítva. Az ellenálló betoncserép bármely árkategóriában rendkívül tartós megoldást kínál, azonban az éppen aktuális irányzatoknak megfelelő forma- és színvilágot tükröző modellekért általában többet kell fizetni, a nagyságrend pedig a felületkezelés milyenségétől is függ.

A Terránnál – tetőcserép típustól függően – négyféle változat közül választhatunk: ColorSystem, Elegant, Resistor, ClimaControl. Természetesen, amennyiben napelemes tetőrendszerrel szeretnénk zöldebbé tenni otthonunkat, a héjazat kialakításának díja jóval magasabbra rúghat.

Tetőrendszer kiegészítők (10-15%)

A tető-hőszigetelés az energiatakarékos otthon egyik kulcseleme. A szarufák felett elhelyezett MediComfort PIR/PUR keményhab-táblák egy korszerű tető nélkülözhetetlen kiegészítői. Azonban ahhoz, hogy az maximálisan elláthassa védelmi funkcióját, számos egyéb műanyag és fém kiegészítő elemre is szükség van. Ide tartoznak többek között az alátétfóliák, a hófogók, az ereszcsatorna, és számos egyéb aprónak tűnő, de annál fontosabb kellék.

Munkadíj (20-30%)

A kivitelezés költsége régiónként változhat, továbbá az sem elhanyagolható, hogy milyen vállalkozási formában dolgozó és mennyire elfoglalt szakemberrel szerződünk. Emellett sok múlik a tető típusán, dőlésszögén, illetve, hogy előregyártott vagy hagyományos tetőszerkezettel dolgozunk. A telepítést végző szakember hozzáállása, megbízhatósága és tapasztalata ugyancsak mérvadó, lényeges, hogy ismerje a legújabb technikákat és megoldásokat, hogy az igényeknek, a funkcionális, valamint esztétikai elvárásoknak maximálisan megfelelő tetőt építsen.

A Terrán az ácskeresésben is támogatja vásárlóit, a segítségükkel garantált, hogy professzionálisan dolgozó mesterembert találunk.

Rejtett költségek (5-10%)

Ilyenek például a hulladék kezelése és elszállítása (ami önmagában kitehet akár 5-10%-ot, attól függően is, hogy azbesztről vagy „csak” normál építési hulladékról van szó), a daruzás, az állványozás vagy éppen a tervezési díjak. A legtöbb építkező azonban könnyen átlép a mellékesnek gondolt költségeken, azonban a munkálatok végére komoly tételt jelenthetnek. 

Extra szolgáltatások

A Terrán élen jár abban, hogy vásárlói számára innovatív szolgáltatásokat nyújtson. A 3D TetőScan lehetőséget biztosít arra, hogy a tetőépítés pontos helyének térképen történő megadásával az épület egyedülálló, részletes tetőgeometriai méretinformációiból három munkanapon belül kiszámolják a tetőépítés nagyságrendi anyagköltségét.

Számoljon a Terrán TetőKalkulátorával a tervezhető és a rejtett költségektől mentes tetőépítésért!

A vállalat 2025 első hat hónapjában 18,2 milliárd forintos árbevételt ért el, amely 1,57 milliárd forinttal (9,4%) haladja meg az előző év azonos időszakának teljesítményét. A tervezett szinthez képest ugyan még mindig van lemaradás (-6,1%), de a trend egyértelműen pozitív irányt mutat, a trendforduló jelei már érzékelhetők.

Széleskörű növekedés, különösen a betonadalékszereknél

A belföldi értékesítés 18 milliárd forint fölé emelkedett az első félévben, míg az export forgalom 12,8 százalékkal nőtt. Az összes fő termékvonal bővülést mutatott, különösen a betonadalékszerek (+15,2%) és az építőipari segédanyagok (+10,5%) járultak hozzá a kedvező eredményhez.

„Az év első negyedévében még óvatosan fogalmaztunk, de mára úgy látszik megkezdődött az élénkülés. A megrendelések volumene növekszik, és a partnereink oldaláról is egyre erősebb a beruházási szándék” – mondta el Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Az Otthon Start Program felrázhatja az építőipart

Erős impulzust adhat az építőiparnak a múlt héten bejelentett új állami lakástámogatási program, amely 3 százalékos kamattal kínál hitelt az első lakásukat vásárló fiataloknak. A 2025 januárjától induló program maximum 50 millió forint értékig lesz elérhető, és célja, hogy a 41 év alatti, magyarországi lakcímmel rendelkező párok számára megkönnyítse a saját ingatlanhoz jutást.

„Ez a program lényegében alányúl az építőiparnak” – fogalmazott Markovich Béla. Szerinte az intézkedés nem csupán az új lakásépítések volumenét növelheti, hanem felújítási, korszerűsítési projektek egész sorát is elindíthatja, mert aki eddig csak nézelődött, most vevővé válhat. „Ez a támogatás újra vásárlóerőt hozhat a piacra, ami a teljes értékláncon érezhető lesz – a tervezőasztaltól a kész épületig.”

Javított építőipari prognózis

A Mapei Kft. a jelenlegi trendek és a gazdasági környezet változásai alapján felfelé módosította év végi várakozásait az építőipari piac alakulására vonatkozóan: a korábban várt stagnálás helyett már mérsékelt növekedéssel számol a szektor egészét tekintve az eredeti üzleti tervhez képest. A vállalat szerint a kereslet élénkülése már nyár végén érzékelhető lehet, különösen az állami ösztönzők összhatása miatt.

2025 nyarán ugyanis háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció érhető el egyszerre, amelyek ráadásul részben kombinálhatók egymással: a Vidéki Otthonfelújítási Program, a 0 százalékos kamatozású energetikai hitel, valamint az úgynevezett EKR (Energiaközösségi Rendszer) támogatás. A Mapei Kft. szakértői szerint az utóbbi akár a legnagyobb meglepetést is hozhatja, mivel nem kell rá pályázni, nincs életkori vagy jövedelmi megkötés, mégis akár milliós nagyságrendű támogatás is igénybe vehető vele energiatakarékossági célokra - hangsúlyozzák.

Ezekre az ösztönzőkre épülve a 3 százalékos kamattámogatott Otthon Start Program már nem önmagában, hanem egy komplex, ösztönző csomag részeként működhet, ami egyértelműen új ciklust indíthat el a hazai építőiparban. A Mapei tapasztalatai szerint ez nemcsak a lakásépítések és vásárlások számát növeli meg, hanem a felújítási piacot is látványosan felpörgetheti, ami hosszú távon stabilizálhatja a teljes iparágat.

A vállalat ügyvezetője Markovich Béla arra figyelmeztet, hogy korábban csak egy lehetőség volt adalékszert használni vagy időzíteni a munkát, ugyanakkor ma már gyakorlatilag alapfeltétel a minőségi kivitelezéshez. „Aki nem alkalmazkodik, az minőségi problémákkal, későbbi javításokkal, sőt akár reklamációval is szembesülhet” – tette hozzá.

A megoldás nem feltétlenül bonyolult

A szabványok szerint, ha a hőség tartósan fennáll, és a levegő hőmérséklete tartósan meghaladja a 35 °C-ot, nem ajánlott betonozni. Ilyenkor ugyanis nemcsak az emberi teherbírás csökken, hanem a betoné is:

a cement gyorsabban kezd megkötni, a víz túl gyorsan elpárolog, a friss beton pedig elveszti a megfelelő állagát még azelőtt, hogy rendesen bedolgozható lenne. A végeredmény: repedezett, gyenge szerkezet, ami hosszú távon statikai és esztétikai problémákhoz vezethet.

A Mapei közleménye szerint a megoldás nem feltétlenül bonyolult, ám tudatos szervezést és technológiai felkészülést igényel. Már a keveréskor érdemes hűtött vizet használni, az öntés után pedig árnyékolással, ponyvázással vagy speciális párazáró bevonatokkal lehet megóvni a friss felületet a kiszáradástól.

A kötéskésleltető adalékszer az egyik fő eszköz

Emellett léteznek olyan speciális adalékszerek is, amelyek kifejezetten a nyári hőség okozta problémákra nyújtanak megoldást. Ezek közül az egyik legfontosabb a kötéskésleltető adalékszer, amely kitolja a feldolgozhatóság idejét, így csökkenti a kapkodásból eredő hibák esélyét. Más adalékszer típusok a beton állagának megőrzésében segítenek: lassítják a vízvesztést, javítják a konzisztenciát, és segítenek elkerülni a korai repedéseket.

Ráadásul az sem mindegy, hogy milyen cementet, milyen adalékokat és milyen technológiát használunk. Aki hosszú távon is tartós, jó minőségű épületet szeretne, annak már ma át kell állnia egy klímatudatosabb gondolkodásra.

„Ha valaki bizonytalan abban, milyen megoldásra van szüksége, érdemes a Mapei szakértőihez fordulni. A tanácsadás díjmentes, és segítünk megtalálni a technikailag és gazdaságilag is legjobb megoldást”

– mondta el Markovich Béla.

A nyári forróság ma már nem rendkívüli állapot

A közlenény hangsúlyozza, a betonozás csak a jéghegy csúcsa, az egyik első figyelmeztetés arra, hogy az építőiparnak alkalmazkodnia kell az új klímaviszonyokhoz. A nyári forróság ma már nem rendkívüli állapot, hanem az év egyik legintenzívebb építési időszaka. Mégis: a munkavégzés körülményei sokszor nincsenek felkészítve arra, amit a természet diktál.

Az első és legegyszerűbb változtatás a munkarend átalakítása.

Hajnalban dolgozni, délben pihenni, ez lett a kánikula alapszabálya. A reggeli órákban (4:30 és 11:00 között) még végezhetők olyan munkák, mint a falazás, szerkezetépítés vagy homlokzati hőszigetelés.

Egyes feladatokat jobb elhalasztani

A hőség jobban elviselhető gépekkel, ezért a gépi földmunkák kevésbé érzékenyek az időjárásra. A tetőfedés és a magasban végzett munkák csak szigorú védelmi intézkedések mellett jöhetnek szóba, bontani pedig inkább beltérben érdemes.

Egyes feladatokat viszont jobb egyszerűen elhalasztani. A bitumenes szigetelés túlmelegszik, a kültéri burkolás során a ragasztóanyag túl gyorsan köt, a szerelés magasban pedig akár életveszélyes is lehet, ha nincs árnyékolás vagy megfelelő védőfelszerelés.

Az egyik legkonzervatívabb iparág, de a hőség nem fog alkalmazkodni hozzá

A klímaváltozás nemcsak az anyagokat és a munkafolyamatokat érinti, hanem az építési kultúrát is.

"Régebben a homlokzati hőszigetelést leginkább a téli fűtésköltségek csökkentése miatt tartották fontosnak, ma viszont a nyári túlmelegedés elkerülése is legalább ilyen indok. Ugyanez igaz az árnyékolásra, a szellőzésre, a világosabb burkolatokra vagy a hőtükröző festékekre: a komfortérzet, a biztonság és az energiahatékonyság már nyáron is fontos tényezővé vált"

– mondta Markovich Béla.

Az építőipar az egyik legkonzervatívabb ágazat, de a hőség nem fog alkalmazkodni hozzá. Így vagy újragondoljuk, hogyan és mikor építkezünk, vagy vállaljuk a következményeket: repedező szerkezeteket, minőségi hibákat és egyre nehezebben betartható határidőket. A klímaváltozás tehát nem a jövő, már a következő betonkeverésnél is jelen van. És minél jobban megértjük ezt, annál felkészültebben tudunk rá válaszolni.

A nemzetközi operáció társalapítói Futó Gábor, a Futureal-csoport alapítója és részvényese, valamint Szentirmai Dániel, aki júniustól vezérigazgatóként és partnerként csatlakozott a nemzetközi projekthez. Kiemelt feladata lesz a Futureal Energy Partners külföldi terjeszkedésének koordinálása és a partnerségek kezelése. A magyarországi tevékenység stratégiai irányításáért továbbra is Balástyai Márk, a hazai operáció vezérigazgatója felel.

Nemzetközi tapasztalattal szállnak bele be a magyar hátterű külföldi fejlesztéssorozatba

Szentirmai Dániel az elmúlt öt évben a Renewable Power Capital társalapítójaként és egyik vezetőjeként tevékenykedett, ahol hat országot átívelő megújulóenergia-portfólió felépítésében vett részt. Korábban a GE Energy Financial Services igazgatójaként irányította több milliárd euró értékű nemzetközi energiaprojekt akvizícióját és értékesítését. Karrierje során többek között az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Arab Emírségekben is dolgozott különféle energetikai beruházásokon. 

Szélerőművek, napelemek, energiaátmenet

„A Futureal Energy Partners kifejezetten az energiaátmenetre fókuszáló befektetőként stratégiai együttműködésekre törekszik megújulóenergia-fejlesztőkkel Európa-szerte – legyen szó onshore szélerőművekről, napelemes projektekről vagy energiatárolási megoldásokról. A Futureal-csoport fejlesztői és befektetői tapasztalataira építve olyan projekteket és fejlesztőket támogatunk, amelyek a gyakorlatban is hozzájárulnak ahhoz, hogy a kontinens nettó zéró kibocsátóvá válhasson” – hangsúlyozta Szentirmai Dániel, a Futureal Energy Partners társalapítója és vezérigazgatója.

„Az elmúlt években Balástyai Márk vezetésével a Futureal energetikai üzletágának jelenléte látványosan megerősödött. Szentirmai Dániel irányításával pedig a Futureal Energy Partners kilép a nemzetközi energetikai piacra is, ami még diverzifikáltabb, ezáltal stabilabb befektetési portfóliót tesz lehetővé a Futureal-csoport számára” – mondta többek között Futó Gábor, a Futureal-csoport társalapítója és részvényese.

A felújítás – melyet a HE-DO önállóan, konzorciumi partnerek nélkül kivitelez - célja a gyár területén zajló gépjárműforgalom biztonságosabbá és hatékonyabbá tétele, a projektet a BorsodChem Zrt. saját forrásból finanszírozza. A beruházás befejezése 2025. július második felére várható.

A fejlesztés a  komplexum „A” – „F” jelű belső útjain, összesen mintegy 4600 négyzetméteren valósul meg. Korszerűsítik mind az útburkolatot, mind pedig csapadékcsatorna rendszert – mindez az infrastruktúra elhasználódása miatt vált elengedhetetlenné.

Van zöldmezős útépítés is a projektben

A beruházás több munkafázisból áll: először elbontották a meglévő csapadékcsatornákat, feltárták a közműveket, majd szakaszosan kiépítették az új csapadékvíz-elvezető rendszert. A szegélykövek cseréje is túlnyomórészt megtörtént. A „C” jelű út esetében – ahol zöldmezős fejlesztésről van szó – már elkészültek a földmunkák és a CKT alapozás is. A további útszakaszokon ezt követően történik meg a pályaszerkezet cseréje, majd az aszfalt kötő- és kopóréteg munkálatai.

Egy gyárközpontban erősen kopnak a belső utak

A HE-DO tájékoztatója hangsúlyozza: a felújítás kifejezetten indokolt, hiszen a gyárterületen zajló intenzív teher- és egyéb gépjárműforgalom következtében az útburkolatok jelentősen elhasználódtak. A fejlesztés eredményeként nemcsak az utazás kényelme, hanem a forgalombiztonság is nagymértékben javul.

Szigorú előírások betartása mellett dolgoznak

A projekt különlegessége a munkavégzés rendkívüli körülményeiben rejlik. A gyár területén szigorú előírásokat kell betartani mind az egyéni védőeszközök használata, mind a kollektív biztonsági intézkedések terén, ami speciális tervezést és kivitelezési fegyelmet követel meg a HE-DO-tól – derül ki az összefoglaló végén.

A 13 milliárd forintos keretösszegű felhívás tervezete péntektől 2025. június 16-áig véleményezhető a lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján - jelentette be a közleményben Czepek Gábor, a tárca államtitkára.

Akár mikrovállalkozások is bekapcsolódhatnak konzorciumi tagként

A programot hazai kis- és középvállalkozások számára piacképes termékek, szolgáltatások létrejöttét eredményező energetikai kutatás-fejlesztésre tervezik kiírni. Konzorciumi tagként mikrovállalkozások is részt vehetnek. A projektekbe K+F szolgáltató szervezetként, innovációs beszállítóként kapcsolódhatnak be az egyetemek és a kutatóintézetek.

A vissza nem térítendő forrás tíz célterületen megvalósuló alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre fordítható.

Támogatható technológiaként jöhet szóba egyebek mellett a nem-kémiai alapú magas hatásfokú energiatárolás, a hulladékhő vagy az alacsony hőmérsékletű geotermikus kutak hasznosítása, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, hatékony és környezetkímélő újrahasználata, vagy az épületek energiahatékonyságának javítását célzó tervezési, kivitelezési folyamatokat támogató - akár digitális - megoldások

- ismertette a minisztérium.

200-600 millió forintot nyerhet el egy-egy projekt

Az előzetes kalkuláció szerint 21-65 kérelem részesülhet az egyenként legalább 200 millió, legfeljebb 600 millió forint állami hozzájárulásban. Előlegként a támogatás maximum 40 százaléka igényelhető, amit az első mérföldkőhöz kapcsolódó szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadása után további legfeljebb 40 százalék követhet. A fennmaradó hányadot a záró beszámoló elfogadását követően, utófinanszírozásként fizetik ki. A projektek végrehajtására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd rendelkezésre. A beérkező vélemények figyelembe vételével véglegesített felhívás még júniusban megjelenhet, ekkor válik nyilvánossá a benyújtási lehetőség megnyitásának ideje is - részletezte a közlemény.

A jegybank elemzése szerint a lakáspiaci túlfűtöttség növekedésének irányába mutatott, hogy a lakásárak a bérleti díjaknál, a jövedelmeknél és az építési költségeknél is gyorsabban emelkedtek 2024-ben. Mindez szerintük azt jelzi, hogy a lakáspiaci kereslet aktuális szintje hosszú távon nem fenntartható a jelenlegi körülmények között. Megjegyezték ugyanakkor, kedvező jel lehet a lakáspiaci túlértékeltség szempontjából, hogy az adatok alapján az idei első negyedévben is folytatódott a bérleti díjak emelkedési ütemének lassulása.

A lakásbérbeadási hozam 2025 márciusában a vidéki városok átlagában az előző év azonos időszaki 7,3 százalékról, 6,9 százalékra, Budapesten pedig 5,2-ről, 4,7 százalékra csökkent.

A PERI – amely hazánkban is ismert zsaluzati és állványzati megoldásairól – Németországban végzett fejlesztései révén válaszol erre a kihívásra:

megszületett a DUO univerzális zsalurendszer, amely már több projektben is bizonyította, hogy újrahasznosítható alternatívát kínál a hagyományos megoldásokkal szemben.

Robusztus, mégis könnyű: a DUO gyakorlati előnyei

A DUO különlegessége, hogy polimer anyagának köszönhetően egyszerre strapabíró és könnyen kezelhető. Használata nem igényel daruzást, egy átlagos családi ház zsaluzata pedig akár egyetlen kisteherautón is elszállítható, jelentősen csökkentve ezzel a logisztikai költségeket és a szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátást. A rendszer használata a munkaerőigényt is mérsékli, így a szerkezetépítők számára nemcsak környezeti, hanem gazdasági előnyöket is kínál.

Tudatos életciklus-kezelés a gyártótól

A PERI nemcsak a DUO előállítása során figyel a környezettudatosságra, hanem annak teljes életciklusa alatt. A zsaluhasználatot követően a kivitelezők visszaküldhetik a termékeket a gyártónak, ahol azok automata mosóállomásokon tisztulnak meg – ez a megoldás jelentősen csökkenti a víz- és energiafogyasztást, illetve a költségeket is. A még használható elemek szigorú ellenőrzésen esnek át, a javítható részeket pedig felújítják: új zsaluhéj kerül rájuk, és pótolják a hiányzó elemeket is. A DUO különösen hosszú élettartamot kínál: a zsaluhéj legalább százszor, a keret pedig ötszázszor is újrafelhasználható.

Granulálás: a körforgás zárása

A valódi újdonság azonban ott kezdődik, ahol más rendszerek elhasználódnak. A már nem javítható DUO elemek sem végzik hulladékként: a PERI egy külön műanyaghasznosító üzembe szállítja őket, ahol előbb aprításra, majd beolvasztásra kerülnek. Az így nyert granulátumból új zsaluelemek készülnek – példát mutatva arra, hogyan lehet az építőipar valóban fenntartható.

A hipa-bevallás a NAV-hoz elektronikusan benyújtható, azt a hivatal automatikusan továbbítja az illetékes önkormányzatnak. Eddig 375 ezer hipa-bevallás érkezett. A tájékoztatás szerint ez az első év, amikor az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló bevallást is a NAV-hoz kell benyújtani. Ezt az ELMDIJ-űrlapon, legegyszerűbben elektronikusan, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet megtenni, amelyből csaknem 19 ezer már beérkezett. A bevallás benyújtását támogató technikai segédlet az ELMDIJ - Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalon elérhető. 

Az a cég, amelyik késve nyújtja be bevallását, annak a NAV akár egymillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat. Az a cég pedig, amelyik a beszámoló közzétételét "felejti el", még többet kockáztat: első körben 200 ezer forint mulasztási bírságot, ha viszont a közzétételről a második felszólításra sem gondoskodik, a NAV törli az adószámát - figyelmeztet az adóhatóság. 

A NAV segít abban is, hogy cégek idén elkerüljék a súlyos szankciókat. A hivatal ugyanis 65 ezer olyan vállalkozás figyelmét hívta fel a határidő fontosságára, amelyek tavaly a határidőt túllépve, késve nyújtották be társaságiadó-bevallásukat. Az érintettek a héten már mind megkapták az erről szóló elektronikus levelet - áll a közleményben.

A koncepció centrumában az okosvárosok álltak, de szó sem volt futurisztikus ideák hajkurászásáról, helyettük a kurrens példákon és gyakorlatokon volt a hangsúly – még azt is megcsodálhatta a közönség, hogy mi történik, ha egyszerre négy nagy nyelvi modell futtatja le ugyanazt a deep research feladatot.

JOMO és agilitás

A rendezvényt a tavalyi eseményhez hasonlóan Kalmár Zoltán, a Proptech konferenciasorozat megálmodója nyitotta meg - emlékeztet a tájékoztató. „Hiszem, hogy az agilis módszertan használata, a szervezeti kultúra fejlesztése az egyik legfontosabb teendő az ingatlanpiacon, amely alapja lehet a sikeres ingatlanpiaci transzformációnak, digitalizációnak. Nem az a lényeg, hogy tökéleteset alkossunk elsőre, az a fontos, hogy azt érezze a közönség, hogy folyamatosan fejlődik a konferencia. Ettől, az értékes előadásoktól és a tartalmas beszélgetésektől lesz értékteremtő.” - vezette fel az eseményt a főszervező, majd felhívta a hallgatóság figyelmét a FOMO mintájára alkotott Joy of Missing Out fogalomra is.

Már most is átveszik és átalakítják a robotok a munkát

 „Gondoljatok bele egy olyan globális kapitalizmusba, ahol elképesztően kevés cég kezében vannak azok a nagy modellek, amikkel mindenki dolgozni fog az egész világgazdaságban” – adta meg az alaphangot Pogátsa Zoltán közgazdász, aki nyitóelőadásában a big tech uralta AI piac alakulásáról, jövőjéről, és társadalmi vonatkozásáról beszélt. Pogátsa bevallása szerint sem property tech szakértő, nem az építőipar a kenyere, de a világgazdasági trendek tükrében érdekes revelációkkal szolgált, még a láthatóan felkészült közönségnek is. Kitért rá, hogy noha régen is voltak gigászi vállalatok, amik uralták a gazdaságot (például bankok és iparmágnások), most minden egyetlen ágazat, a technológiai szektor irányába megy – Pogátsa Zoltán ehhez az Nvidia tőzsdei kilövését hozza fel, ami egy ponton több pénzt foglalt magába, mint az egész német tőzsde. Könnyű lenne lufit kiáltani, főleg, hogy az árfolyamok meglehetősen hullámzók, de vannak olyan változások is, amik már nem visszafordíthatók. „Gyakran vitáznak arról, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia el fogja-e venni a munkát” – mondta.

 „Mindig csodálkozom, amikor jövő időben játsszák ezt a vitát, miközben ez jelen időben zajlik. Már Magyarországon is tudok mondani számos olyan céget, ahol emberi munkát tömegesen kiváltott a robot és az MI. Ez nem történni fog. Ez már részben megtörtént és folyamatban van.” 

– mutatott rá többek között.

Gyorsabb adaptációt!

Habár messze Pogátsa Zoltán előadása volt a legszerteágazóbb és legkomorabb, a kimondottan építőipari szakembereket is kerülte a hurráoptimizmus. Andrew Gamblen, a Dalux építéstechnikai szoftverek fejlesztésével foglalkozó cég AEC (Architecture, Engineering, Construction) vezetője a digitalizáció hatékonyságnövelési értékéről beszélt, illetve arról, hogy az építőipar nagyon lassan adaptálódik az új technológiákhoz. Habár Gamblen szerint pánikra nincs ok, általános szemléletváltásra van szükség. Fontos az iparág munkatársainak szellemi és lelki egészsége, ideértve a korábbinál kidolgozottabb, rugalmasabb dolgozói folyamatokat, és az ezeket lehetővé tevő tréningeket. Ezen felül ugyanis minden rendelkezésre áll – Andrew Gamblen a 360 fokos kamerákat hozta fel példaként, amiket sokan a nyaralásaik dokumentálására használnak, pedig tulajdonképpen kis BIM eszközökként is felfoghatók, akárcsak az okostelefonok, amik minden néző zsebében ott lapultak. Sőt a QR-kódok is ide sorolhatók, a szakember érvelése szerint ugyanis megszoktuk, hogy mindent online intézünk.

 „Ha új házat szeretnél sem feltétlenül fordulsz ingatlanoshoz többé, hanem felmész egy weboldalra, kinézel egy környéket, és lecsapsz egy házra, mielőtt más csapna le rá” 

– szemléltette hétköznapi példával.

Na és mi lesz itthon?

A szemléletformálás fontossága a Magyarországgal foglalkozó paneleken is visszatérő téma volt. A hazai okosvárosokat taglaló kerekasztal-beszélgetésen többek közt Erő Zoltán, Budapest főépítésze beszélt arról, hogy nem igazán az „okosság” technikai háttere számít, hanem hogy mit tapasztalnak ebből a városlakók. „Rengeteg feladatunk van az okos döntéshozatalban, az okos felhasználásban, és az egész városi kultúra megfelelő működtetésében” – fogalmazott. Utóbbi első számú eszköze pedig nem az innováció, hanem a kommunikáció – Erő Zoltán felidézte a hivatalos dokumentumokban métereket vándorló Déli Pályaudvar történetét, ami bár idővel fizikailag tényleg odébb került, de ez még most sem minden dokumentum szerint van így. Ennek oka, hogy a felelős szervezetek eddig még nem állapodtak meg arról, hogy mindent a valóságnak megfelelően frissítsenek – a városi problémák tehát nem elsősorban digitalizációs akadályok, hanem bürokráciaiak. „Érdemes együttműködéseket összehozni, és nem piramisban gondolkodni” – mondta el többek között.

Persze azért nem árt, ha amennyire lehet, digitális a városunk, mert az adatokból akár jövőbeli trendeket is ki lehet olvasni. Erre adott kiváló példát Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzőjének előadása, aki arról beszélt, hogy a cirka 500 terrabájt adatukkal egy évvel hamarabb észlelték a főváros ingatlanárainak változási trendjeit, mint azt az MNB vagy a KSH publikálta volna.

BIM-bamm

Az biztos, hogy adatokban és AI megoldásokban nem lesz hiány a magyar építőiparban sem. A Proptech Hungary konferencián is számos cég állította ki saját okos megoldásait, legyen szó fénytechnikáról, parkolásról, energetikáról, vagy akár az egykor még nagyberuházásoknál használt BIM-ről, ami immár egészen kis lépték mellett is hasznos – csak egy példa, de a Brick+Data standjánál a látogatók a saját szemükkel győződhettek meg róla, hogy egy Meta Quest 3-ban milyen jól fest a LiDARral pontfelhőbe szkennelt könyvtárterem digitális ikermodellje. A demonstráció során elhangzik egy példa is: valaki egyszer spéci ajtókat szeretett volna beépíttetni az otthonába, amiknek pontos beméréséhez a kivitelező már inkább egy 3D-s modellt vett igénybe, mert abban minden ott van, ahol lennie kell.

Integrátorokra van szükség

De persze azért még messze a digitális Kánaán – Livják Csaba, a Buildext Kft. alapítója és ügyvezetője idén is sziporkázó előadást tartott arról, hogy mi akadályozza a hazai digitális innovációt. Röviden: a régimódi szemlélet, ami a folyamat összes tagjában megvan, azaz hiába szeretne valaki innoválni, ha folyton falakba ütközik. Pedig Livják Csaba szerint a fejlődés nem áll meg, sőt úgy látja, hogy a jövőben ki fog alakulni egy integrátor szerepkör, ami a régi iskola szakembereit köti majd össze az új megoldásokat használó aktorokkal, illetve a sokszor csillogó szemmel érkező megrendelőkkel.

„Nekem az a tapasztalatom, hogy ez a nagy cégeknél, amik sokszázezer négyzetméteren, sokszáz telephelyen vannak, ez házon belül fel van építve. De a magyar piacon szerintem nincs annyi ingatlanmennyiség, vagy nem akkora a piac, hogy ezt egy-egy szereplő fel tudja építeni, ezért úgy gondolom, hogy ezt szolgáltatásként fogják igénybe venni azok, akik azt szeretnék, hogy működő BIM-modelljük legyen”.

A magyarepitok.hu a Proptech Hungary 2025 szakmai támogatójaként is számol be az eseményről.

Minden eddiginél több, 47 új bringapark létrejöttét támogatja idén a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium aktív Magyarországért felelős államtitkársága. Ezzel már csaknem kétszáz, a kerékpárosok kikapcsolódását és aktív életmódját segítő pálya jöhet létre

- közölte az államtitkárság csütörtökön.

A közlemény szerint 2020 óta épülnek az Aktív Magyarország Program keretében finanszírozott bringaparkok, idén 47 létesítése kapott támogatást közel 1,5 milliárd forint értékben, a beruházások összköltsége csaknem 2,5 milliárd forint.

A támogatások intenzitása maximum 60 százalék, de a hátrányos helyzetű településeknél 80 százalék is lehet - jelezték.

A nagyvárosoktól a kistelepülésekig

Az idei támogatásoknak köszönhetően lesz új bringapark nagyobb városokban - mint Kecskemét, Sátoraljaújhely vagy Tiszakécske -, agglomerációs településeken, például Nagykovácsiban, Pécelen vagy Piliscsabán, de olyan 2-3 ezer fős kistelepüléseken is, mint Bükkábrány, Kóny vagy Tokod.

Az államtitkárság a pályázó önkormányzatoknak, illetve egyesületeknek hat év alatt már több mint 3,7 milliárd forint támogatást ítélt meg, amelyekből összesen 186 bringapark létesülhet - közölték.

A bringaparkok kivitelezése a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) szakmai felügyelete alatt zajlik - írták.

Pumpapályák, erdei ösvények

A fejlesztések túlnyomó része pumpapálya, azaz pump track: szilárd burkolatú körpálya, dombokkal és döntött kanyarokkal. Ezeken a bringás nem pedálozással, hanem jól időzített testmozgással (pumpálással) mozgatja a kerékpárt. A pumpapályákat életkori megkötés nélkül, a legváltozatosabb tudású bringások is használni tudják - fűzték hozzá.

Ezek mellett vannak erdei ösvények (single trail), nagyobb ugratásokat lehetővé tevő dirt, illetve freeride pályák, továbbá BMX-pályák is.

A pontos helyszínek és pályatípusok megtekinthetők az itt elérhető térképen.

a japán vállalat vegyipari üzletága körülbelül 15 milliárd forint értékű zöldmezős beruházás keretében építette fel az akkumulátoralkatrész-gyárát a településen, amihez az állam 2,3 milliárd forint támogatást adott. Az első ütemben hatvan új munkahely jött létre.

Az átadón felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédében kiemelte, hogy a világszerte több mint 15 ezer embernek munkát adó cég fontos szerepet játszik az autóipar zöld technológiai forradalmában, amelynek terén Magyarország élen jár, ugyanis öt év alatt a tízszeresére nőtt a hazánkban forgalomba állított elektromos autók száma, valamint jelentős gyártási kapacitások is létrejöttek.

Cellulóz alapú akkumulátoripari technológia

A fővárosi agglomerációban fekvő üzem projektje várhatóan mintegy 50 millió euró bevételt generálhat, alapterülete 8 ezer négyzetméterre terjed ki – derül ki a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) – még a beruházás bejelentésekor kiadott közleményéből.

Ebben azt is leírták: 

az üzem funkiója a CMC (karboximetil-cellulóz) gyártása, amelyet az elektromos járművekben alkalmazott lítium-ion akkumulátor anódokhoz használnak. 

A CMC a világon legnagyobb mennyiségben felhalmozott biomasszából, a cellulózból nyert természetes anyag, következésképpen rendkívül környezetbarát – hangsúlyozták.

A CMC tulajdonságaiból adódóan az élelmiszer- és kozmetikai iparban, valamint ipari gyártási közegben, így a papírgyártás során használatos széles körben adalékként. A Nippon Paper saját fejlesztése révén azonban a CMC csúcsminőségű adalékként szolgál a lítium-ion akkumulátor anód felületkezelési folyamatában is.

A Nestlé eddig több mint 9 milliárd forintot fordított fejlesztésekre a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei településen, amely mára a cég regionális központja lett. A kávé-, valamint kakaóitalpor-gyártó és töltő üzem éves kapacitása megközelíti a 40 ezer tonnát, termékeinek 90 százaléka exportra készül, és mintegy 500 munkavállalót foglalkoztat 

- írták.

A beruházás értéke 730 millió forint, melyhez az állam 330 millió forint támogatást nyújtott a Gyármentő Program keretében, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a szerencsi üzem a saját villamosenergia-igényének 30 százalékát maga tudja fedezni.

Példa a kiváló szinergiára a magyar-nemzetközi együttműködésben

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ünnepélyes átadón többek között elmondta: 

a Magyarországon nagyjából háromezer főt foglalkoztató Nestlé működése kiváló bizonyíték arra, hogy miért nincs értelme szembeállítani a nagy nemzetközi vállalatok és a hazai kis- és középvállalatok támogatását, mivel például a svájci cég is nagyrészt magyar gazdáktól vásárolja meg a szükséges alapanyagokat.

"A Nestlé magyarországi szervezetén keresztül magyarországi vállalkozók és gazdálkodók több mint 55 milliárd forint értékben értékesítették a tavalyi évben a terményeiket és a termékeiket a Nestlé globális hálózatában" - jegyezte meg.

A svájci központú vállalat a történelmi múltra visszatekintő, majd a rendezrváltáskor átvett szerencsi létesítménye mellett Diósgyőrött csokoládégyárat, Bükön pedig állateledel-gyártó üzemet is működtet.

A beruházás a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg. A projekt fő elemeként a mezőkövesi járásban, Miskolc közelében található fürdőben négy csúszdás vízi várat építenek, az egyik ikermedence teljes burkolatát is felújítják, egy másikhoz pedig árnyékoló szerkezeteket telepítenek.

Emellett vízgépházat is létesítenek, bővítik a kiszolgáló infrastruktúrát: új mosdót építenek, felújítják a zuhanyzókat, fejlesztik a világítást, valamint bővítik a kamerarendszert és a wifi-hálózatot.

A fürdő tervezett fejlesztéséről korábban is beszámoltunk. A közbeszerzési adatok alapján a miskolci központú PEKA-BAU 2000 Kft. adta be a legjobb és nyertes ajánlatot a feladatra.

Új turistautat is kialakítanak Dél-Borsodban

A nemrég kiadott sajtóanyag szerint a fentiek mellett a környéket érintő turisztikai fejlesztések része 

egy túraútvonal kialakítása is, amelynek megvalósításában konzorciumi partnerként közreműködik Cserépfalu és Bükkzsérc is. A gyalogút a három érintett település körbejárhatóságát biztosítja.

Két pihenőhelyet is létrehoznak, ahol okospadokat és a környék élővilágát bemutató információs táblákat is kihelyeznek.

A beruházás várhatóan 2026. február végére készül el. A fejlesztéstől azt várják, hogy a turisták hosszabb ideig maradnak Dél-Borsodban, valamint azt, hogy hozzájárul a helyi gazdaság élénkítéséhez a fürdő tágabb környezetében is.

Megbízhatóság és szakértelem

A Terrán a termékeket és szolgáltatásokat az iparágban szerzett több mint száz éves tapasztalatára építve fejleszti, emellett a gyártás terén is a legmodernebb eljárásokat a legmagasabb szintű szakértelemmel párosítja a vevők elvárásaival összhangban. A betontechnológiában szerzett rendkívül mély és komoly ismereteit ráadásul folyamatosan új kompetenciákkal bővíti, ezt támasztja alá a napelemes tetőrendszer, valamint a KészTető is. További erőssége, hogy a tetőcserepek előállításához szükséges nyersanyag a saját tulajdonban álló kavicsbánya révén zökkenőmentesen biztosított. 

A vállalat ezenkívül több külföldi piacon is jelen van, így speciális rálátással rendelkezik a trendekre és a technológiai újításokra, a tudástranszfer egyik legmarkánsabb képviselője.

360 fokos termékportfólió

Nagyfokú könnyebbséget jelent az építkezés során, ha olyan gyártót választunk, aki a teljes spektrumát lefedi a szükséges kellékeknek. Az egymással kompatibilis rendszerelemek, valamint a hozzájuk kapcsolódó tanácsadói szolgáltatások is jelentősen megkönnyítik a folyamatot. A Terrán innovatív termékportfóliója teljes körű és kompromisszummentes megoldást kínál a tetőálmok megvalósításáért.

Garancia

A cég rendkívül rugalmasan reagál az építőipar turbulens változásaira, és számos lépést tesz pozíciójának megszilárdítása érdekében, aminek következtében stabil háttérrel áll vásárlói rendelkezésére.

A teljes tetőrendszerre éltre szóló, a tetőcserepekre 50 év írásos, egyes kiegészítő termékeire pedig 25 év garanciát vállal. 

Fenntartható működés

A Terránnál a környezetvédelem a cégkultúra szerves része. A fenntarthatósági célok következetes teljesítése azt eredményezte, hogy 2024-ben képesek voltak elérni, hogy a korábbi energiahordozók 48%-át megújuló forrásokkal váltották fel.

Legutóbb a kunszentmiklósi üzemükben építettek be „hővisszanyerős szellőztetőt” a hulladékhő újrahasznosítása érdekében, de a geotermikus energiára alapozva sikerült lényegében a teljes technológiai hőenergia-igényüket termálvízzel fedezni, így évente 150 ezer köbméter földgáz felhasználását tudják kiváltani.

Kiváló minősítések

A vállalat számos elismeréssel büszkélkedhet, azonban egzakt viszonyítási pontot a vevői visszajelzések jelentenek annak kapcsán, hogy milyen márkát választunk. A piacvezető gyártót a közelmúltban a kimagasló minőség védjegyével, arany QUDAL®-lal tüntette ki a svájci székhelyű, független ICERTIAS szervezet, piackutatási adatok alapján.

A termékek nívóját a tavaly negyedik alkalommal elnyert Best Buy Award, valamint a Hazai Termék védjegy is igazolja.

Válassza a megbízhatóságot és a minőséget!

Duplájára bővítik a kapacitást

A márciusban bejelentett tágabb Jedlik Ányos Energetikai Programon belül 40 milliárd forintos biogáz- és biometán-előállítást támogató programot indít a kormány - jelentette be Czepek Gábor csütörtökön Miskolcon, A vidék konferenciája című rendezvényen tartott előadásában.

A parlamenti államtitkár elmondta, a program célja, hogy a jelenlegi 200 millió köbméteres kapacitásról duplájára bővüljön a magyarországi biogáz-előállítás volumene, elősegítve az ország energiaimporttól való függésének csökkenését. Hozzátette, a pályázat legfeljebb hatvanöt százalékos támogatási intenzitású program lesz, melyhez csütörtöktől várják a véleményeket a szakmai szervezetektől.

A biogáz-előállítást támogató programra várhatóan júniusban és júliusban lesznek majd beadhatóak a pályázatok – közölte az államtitkár.

Több száz millió köbméter földgázt spórolhat meg az ország

Steiner Attila Kiskunhalason számolt be arról, hogy a geotermikus projekteket nagyjából 70 milliárd forint keretösszegű pályázati csomaggal segíti a kormány.

Az energetikáért felelős államtitkár a kiskunhalasi Bundzsák Dezső Városi Sportközpont geotermikus energiát hasznosító fűtés-korszerűsítésének nyitórendezvényén elmondta: a pályázati lehetőségek célja, hogy hosszú távon minél több földgáz fogyasztását váltsák ki Magyarországon.

Hangsúlyozta: jelenleg a távhőszektor földgázkitettsége rendkívül magas, több mint 70 százalékos, ennek 40-50 százalékra csökkentése a kormány célja, csak ezzel több száz millió köbméter földgázt spórolhat meg az ország.

A sportközpontban a fejlesztést az MS Energy Solutions Kft. végzi el, mintegy 251 millió forintnyi támogatással. Az összeget az „Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások tematikus terület, SM06-GEO jelű” pályázati kiíráson a Svájci Alap keretében nyerték el a teljes összegében több mint 300 millió forint értékű beruházásra – mint ahogy a halasmedia.hu is beszámol róla.

Hangsúlyozzák: a vásárlói döntések során a márkabizalom az egyik leginkább meghatározó tényező, amelynek eléréséhez hosszú, kitartó, a márkaértékeket és a vásárlói igényeket mindig szem előtt tartó munkára van szükség. A Terrán eredményessége annak köszönhető, hogy a legmodernebb gyártástechnológiát a legmagasabb szintű szakértelemmel párosítja a vevők elvárásaival összhangban. Ez tükröződik azokban az elismerésekben, amelyeket a fogyasztók körében végzett felmérések alapján ítélnek oda független szervezetek – emelik ki.

Öt csillagot kapott a Terrán a 20 országra kiterjedő felmérésben

A kimagasló minőség védjegyével, az arany QUDAL-lal azokat a brandeket tünteti ki az ICERTIAS, amelyeket a válaszadók adott kategóriákban a legszínvonalasabbnak tartanak. A piackutatási eredményeik alapján Magyarországon a Terrán tetőcserepek érdemelték ki ezt az ötcsillagos tanúsítványt.

A 20 országra kiterjedő, reprezentatív mintán alapuló QUDAL felmérések célja, hogy iránytűként segítsenek a fogyasztóknak eligazodni a kínálatban, és felhívják a kiemelkedő termékekre és szolgáltatásokra a figyelmet.

„A sikert számtalan mérőszám alapján skálázhatjuk, azonban a vevők visszajelzései egzakt viszonyítási pontot jelentenek, ha termékeket vagy szolgáltatásokat értékelünk. Különösen nagy becsben tartjuk az olyan kitüntetéseket, amelyeket ténylegesen kizárólag a vásárlók véleményére építve ítélnek oda” 

– mondta Tóth Szabolcs regionális marketingigazgató.

A tájékoztató szerint csúcsot döntött a belföldi vendégforgalom 2024-ben, a vármegyék nyertese pedig Veszprém volt, amelynek szálláshelyei több mint egymillió hazai vendéget fogadtak. Az NTAK adatai alapján a legtöbb hazai turista Budapestet követően Pest, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből kelt útra az elmúlt évben. Körükben a legnépszerűbb úti célok Siófok, Balatonfüred, Zalakaros, Hajdúszoboszló, Hévíz és Eger voltak. 

Hasonlóan alakul a vármegyék sorrendje azt vizsgálva is, hogy népességarányosan melyikben a legmagasabb a hazai utazók aránya. A toplista első két helyezettje ebben az esetben is a két legnagyobb belföldi turistakibocsátó vármegye, a harmadik viszont Komárom-Esztergom, amelynek lakosai főként Siófok, Zalakaros és Balatonfüred szálláshelyeit keresték fel - írták. 

Saját vármegyéjüktől legmesszebbre Békés és Nógrád turistái utaztak, akik főként Hajdúszoboszlót, Siófokot és Egert választották. A harmadik helyezett Bács-Kiskun lakosai elsősorban Siófokot, Gyulát és Balatonfüredet célozták tavaly - közölték.

Az NTAK adatai alapján látható az is, miként változnak az úti célok korosztályonként. Míg Pest vármegye mintegy 77 ezer fiatal turistájának legnépszerűbb desztinációja 2024-ben Siófok, Eger és Szeged volt, addig az ugyaninnen induló 65 év feletti korosztály mintegy 131 ezer tagja inkább Hajdúszoboszlót, Hévízt és Cserkeszőlőt részesítette előnyben. A legidősebb hazai vendég a közlemény szerint egy több mint 100 éves hölgy volt, aki Fejér vármegyéből látogatott Hévízre, ahol 24 éjszakát töltött. Közölték: a 4-5 csillagos hotelfoglalások aránya Győr-Moson-Sopron turistái körében volt a legmagasabb (63 százalék), amelyek főként Bükre, Zalakarosra és Hévízre koncentrálódtak az elmúlt évben. A kempingek pedig a Pest vármegyei utazók körében voltak a legnépszerűbbek, ők leginkább Siófokon, Zamárdiban és Balatonfüreden keresték ezeket a szálláshelyeket.

A pályázat ugródeszka is lehet a jövő munkaerőpiacán

A BIM hazai alkalmazásában élenjáró magyar tervező vállalat közleménye a pályázat célját is leírja: ösztönözni a fiatalokat a BIM kreatív, gyakorlati alkalmazására, és hogy a hazai építőipar digitalizációja már az egyetemi évek alatt kézzelfogható valósággá váljon. „A verseny így nemcsak szakmai megmérettetés, hanem ugródeszka is lehet a hallgatók számára a jövő munkaerőpiacán” – olvasható az összefoglalóban.

A közleményben Joó Dánielt, a BuildEXT BIM menedzserét idézik, aki felhívja a figyelmet, hogy a BIM ma már nem a jövő, hanem a jelen része:

„Szeretnénk, ha ezt a most végző hallgatók is így látnák. Ez a pályázat lehetőséget ad arra, hogy megmutassák, hogyan lehet a tervezéstől a kivitelezésig, vagy akár az üzemeltetésig valódi, működő digitális megoldásokat létrehozni, és hogy ők legyenek azok, akik velünk közösen a szakma szemléletét formálják.”

A sikeres védés is feltétel

A beszámoló a gyakorlati részleteket is kifejti: eszerint a beadási határidő: 2025. április 30. A pályázatra jelentkezhet minden olyan hallgató, aki 2024-ben készítette el diplomamunkáját építőmérnöki, építészmérnöki, gépészmérnöki vagy villamosmérnöki alap- (BSc), mester- (MSc) vagy osztatlan képzésben, és azt a beadási határidőig sikeresen meg is védi.

A nevezés online regisztrációs űrlap kitöltésével történik, ezt követően a pályázók egyedi tárhely-hozzáférést kapnak, ahová a pályamunkát feltölthetik. A nevezés akkor érvényes, ha minden elvárt dokumentum feltöltésre került. A pályázaton kizárólag Revit szoftverrel készült modelleket várnak, de örömmel fogadják, ha a munkát más BIM alapú megoldásokkal is kiegészítik.

A hazai ingatlan- és építőipari szakma képviselői előtt szerepelhetnek a legjobbak

Az első három helyezett összesen 300 000 Ft értékű díjazásban részesül.

Az eredményhirdetésre és a díjak átadására a PropTech Hungary Konferencia 2025 rendezvény BIM szekciójában kerül sor május 7-én, ahol a nyertesek 5 perces előadásban mutathatják be pályaműveiket a hazai ingatlan- és építőipari szakma képviselőinek.

A Proptech Hungary szakmai partnerként csatlakozott a pályázathoz, hogy lehetőséget adjon a nyerteseknek bemutatni munkájukat Magyarország legjelentősebb ingatlantechnológiai konferenciáján, közvetlenül a szakmai közönség előtt.

Az értékelés szempontjai

•          Műszaki megoldások újszerűsége, innovációja

•          BIM modellek átgondoltsága, szerkezeti minősége

•          BIM alkalmazások sokoldalúsága (pl. 4D, 5D, pontfelhő, szimulációk)

•          A dolgozat és a prezentáció minősége, szakmai megalapozottsága

Kötelezően benyújtandó anyagok

•          Diplomamunka (.pdf formátumban)

•          Revit modell (.rvt formátumban)

•          Maximum 7 diából álló előadás (.ppt, .prezi, vagy .pdf formátumban)

További információ, jelentkezés és részletes kiírás itt olvasható.

Homlokzataink lezárásának, védelmének leggyakoribb és legismertebb módja a vakolás. Az épületek külső és belső falainak díszítésére, védelmére szolgáló színezővakolatok története így nem csoda, hogy az ókori civilizációkig nyúlik vissza. Már az egyiptomiak vagy épp a rómaiak is széles körben használtak színezett és csiszolt vakolatokat. Gyakori volt például a Római birodalomban egy mész alapú vakolat használata, amelybe finomra őrölt márványport kevertek és egyre vékonyodó rétegekben vitték fel. E falképzést gyakran használták falfreskók alapozó rétegenként, valamint márvány és nyerskő falfelületekhez kiegészítő elemként.

Róma tudását hosszú évszázadok után élesztette fel a reneszánsz, egyben az olasz kereskedelmi központok felvirágzása. Az épületek stílusos, magas színvonalú dekorálásának igénye mellett fontos szempontként jelent meg ekkor a tartósság is. Korabeli építészek, mint Andrea Palladio, rendkívül magas szintre emelték a freskók és márványozott felületek kialakításának technológiáját. Az ipari forradalom hozott ugyanakkor a vakolási technikákban igazi újítást: már a 18. században is gyakoriak voltak a mészhabarcs vakolatú házak Magyarországon is, a vakolatminták elterjedésével a 19. századra pedig egyenesen státuszszimbólummá vált a vakolt homlokzat.

Már a 19. században is jelentős változások következtek be a színezővakolatok gyártásában és alkalmazásában: az új technológiák és anyagok megjelenése lehetővé tette, hogy tartósabbak és ellenállóbbak legyenek a falazat fedőrétegei. A cementalapú vakolatok széles körben terjedtek el, mert sokkal ellenállóbbak voltak a nedvességgel és időjárással szemben, mint a hagyományos mészvakolatok. A vakolatok technikája mégis az első világháborút követően változott meg a legnagyobb mértékben, ebben nagy szerepet játszottak a kémiai felfedezések és a nagyvárosokból gyorsabban leszivárgó divatok követése is.

Kimagasló változásokat hozott a kémia

A homlokzati vakolatok az utóbbi évtizedekben, de főként az elmúlt néhány évben robbanásszerűen fejlődtek: megjelentek az akril és szilikonalapú vakolatok, amelyek forradalmasították a teljes iparágat.

Az új típusú vakolatok kiváló tapadással, rugalmassággal és vízállósággal rendelkeznek, miközben lehetőséget biztosítanak a színek és textúrák széles skálájának alkalmazására. 

Az első nagy változást az üzemben előkevert és színezett, zsákos kiszerelésű nemesvakolatok elterjedése jelentette, amelyekhez a bedolgozás előtt csak vizet kellett hozzáadni, ezeket azonban hazánkban is gyorsan felváltották a feldolgozásra kész vékonyvakolatok. E termékek jellemzően háromféle kötőanyaggal készülnek: a diszperziós műgyanta, a szilikongyanta és a káli vízüveg (vagyis szilikát) kötőanyagú vakolatok egyaránt az anyagban található legnagyobb szemcse méretének megfelelő vastagságban hordják fel (általában 1,5-3 mm között). A két legjellemzőbb felületi struktúrát (a kapart és a dörzsölt) pedig mára nem a feldolgozás módja, hanem az anyagban található különféle nagyságú szemcsék aránya adja meg.

Korunk kihívásaira keresték a megoldást

A Cemix Hungary Kft. legújabb termékcsaládja, a Magic Decor speciális, felületi struktúrák kivitelezésére kifejlesztett szilikon kötőanyagú vakolatokat hozott a piacra, amelyek látványos megjelenést nyújtanak a homlokzati falfelületeken. Az elérhető színeknek, az alkalmazott technikai megoldásoknak és a termékváltozatok különböző tulajdonságainak köszönhetően a lehetőségek és a kombinációk száma gyakorlatilag végtelen, a végeredmény pedig rendkívül tartós és időtálló.

Három tagot számlál a Magic Decor család, amelyek elsősorban a szemcseméretben különböznek egymástól:

• 2793 Magic Decor (0,2 mm szemcseméret)
• 2792 Magic Decor (1 mm szemcseméret)
• 2791 Magic Decor (2,5 mm szemcseméret)

Az eltérő finomságúra kevert anyagok segítségével eltérő tulajdonságokkal rendelkező, finom- vagy durvaszemcsés felületi struktúrák alakíthatók ki, ezeknek alapvetően öt típusát különböztetjük meg:

• betonhatású felület
• kőhatású felület
• faerezetes felület
• kefézett felület
• tégla hatású felület

Változatos színek, hasznos kiegészítők

A Cemix Inspiration színkártyájának valamennyi színében kikeverhetők az anyagok, ami összesen közel 340 különböző színárnyalatot jelent, így az egyedi struktúrák mellett a színválasztással is jelentősen bővíthető a látványos felületi megoldások száma.

Az új fejlesztésű vakolatok mellé a Cemix több izgalmas kiegészítőterméket is kínál. Ezek egyik csoportjába a vakolati sablonok tartoznak, amelyek segítségével mintázatokba rendezhetők a felületi struktúrák. A kínálatban jelenleg ciklopkő-, klinkertégla- és laposkősablonok érhetők el, amelyek a mintázat vágásának köszönhetően sorolhatók is egymáshoz.

Vakoláshoz és a struktúrák kialakításához használható speciális szerszámok adják a másik nagy csoportot, amelyek számtalan kreatív ötlet megvalósításában segíthetik a használóakt. A faerezet-mintázó eszközt a természetes fa hatású, a struktúra kefét pedig a kefézetett felületekhez lehet használni. A Magic Decor vakolatcsalád további kiegészítője még a Decor Lazur festék, amellyel a struktúráknak mélységet adhatunk és a faburkolat-hatású felületeket életre kelthetjük.

Gazdaságos és kényelmes anyag született

25 kg-os vödrös kiszerelésben, felhasználásra kész állapotban kaphatók a Magic Decor vakolatok, amelyek kültéren kiválóan alkalmasak a végső felület elkészítésére. Használhatók ásványi alapvakolatokra, betonfelületekre, vagy épp jól tapadó, ásványi és diszperziós festékekre és vakolatokra is.

Szilikon kötőanyaguknak köszönhetően páraáteresztő és vízlepergető felületet biztosítanak a Cemix termékei, amelyek ellenállók a felületi szennyeződésekkel szemben és hosszú időn át megőrzik színeik élénkségét. A hagyományos struktúrák (mint a klinker- vagy a betonhatású felületek) kialakítása esetén a Magic Decor vakolatok alkalmazásával kevesebb anyagra van szükség és kevesebb hulladék is keletkezik; felhasználása pedig olyan egyszerű és gyors, hogy akár kisebb felületeken is alkalmazható.

A 200 milliárd forint keretösszegű tőkeprogram révén 5 év alatt közel 30 ezer lakás épülhet meg. A program iránti előzetes piaci érdeklődés minden várakozást felülmúlt, így a tőkeprogram megvalósítói a keretösszeg emelését is kilátásba helyezték. Így az induló keret további 100 milliárd forinttal, összesen 300 milliárd forintra történő megemelésére is sor kerülhet a jövőben.

A programmal, melyről már korában is beszámoltunk, ingatlanalapok ingatlanfejlesztésein keresztül célozza meg a lakáspiaci kínálat bővülését, a magánszemélyek lakáshoz jutását és az otthonteremtést. A program mintegy 800 - 1 000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat meg a lakáspiacon, segítségével 5 éves időtávon közel 30 ezer lakás épülhet meg – emelik ki az összefoglalóban.

Feltételek és elvárások

A programra 2025. március 17. és március 24. között olyan hazai, jelentős tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkező piaci befektetési alapkezelők jelentkezhetnek nyilvános pályázat útján, akik 2024. december 31. napján legalább 25 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlan- és/vagy értékpapíralapokban, vagy átlagosan együttesen legalább 25 milliárd forint jegyzett tőkéjű magántőkelapot kezeltek. Egy alapkezelő akár több alappal is pályázhat, így az alapkezelők alaponként legalább 5 milliárd forint, alapkezelőnként legfeljebb 20 milliárd forint tőkejuttatást kaphatnak az induló konstrukcióban.

A nyertes – meglévő vagy újonnan létrehozott – ingatlanalapok az elnyert tőkejuttatás 100%-át kizárólag magyarországi ingatlanbefektetésekre, ennek 80%-át pedig lakások, bérlakások, valamint kollégiumi épületek fejlesztésére fordíthatják.

A nyertes alapok a rendeltetésszerű felhasználás érdekében beszámolási kötelezettséggel bírnak az NTH felé, amely szankciókkal élhet a nem időarányos vagy nem megfelelő teljesítés esetén.

Az új gazdaságpolitikai akcióterv részeként 200 milliárd forintos keretösszeggel új tőkeprogramot indít a kormány ingatlanalapok számára 2025 márciusában, ami három célt szolgál: kollégiumok, bérlakások vagy új lakások építését

- jelentette be a nemzetgazdasági miniszter december 10-én Budapesten sajtótájékoztatón.

Nagy Márton kiemelte, a Lakhatási Tőkeprogram bejelentését jelentős egyeztetés előzte meg az ingatlanpiaci fejlesztők, a lakásfejlesztők bevonásával, példaként az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesületet (IFK) említette.

A 2025. december 31-ig tartó, az ingatlanpiac kínálati oldalát érintő program keretéből minden, nyitott vagy zárt, már meglévő vagy újonnan létrehozott ingatlanalap is részesülhet, alapkezelőnként legfeljebb 30 milliárd forinttal. Az MFB Zrt. az adott alapban legfeljebb 70 százalékig szerez részesedést.

Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a tőkeprogramról elmondta, hogy az abban szereplő 200 milliárd forintos keretösszeg 800 milliárd forintot mozgathat meg.

A gazdaság növekedését ösztönzik

A miniszter úgy vélte, a 200 milliárd forint megjelenése nagy lökést fog adni a piacon az új lakásépítéseknek, mindezek makrogazdasági hatásait már ősszel lehet majd látni: amennyiben a lakásfejlesztők az első fél évben megszerzik az építési engedélyeket, akkor a második fél évben elkezdenek építeni, ez pedig mind az építőipar fellendítéséhez, mind a gazdasági növekedéshez hozzá fog járulni. Ugyanis a lakáspiac és a fogyasztás "kéz a kézben jár" - fogalmazott a tárcavezető.

A márciusban induló új programban évente 25 ezer új lakás építését célozták meg, míg idén az új lakásépítések száma talán meg fogja közelítni a 12 ezret.

Az elmúlt négy évben zajló projekt célja egyebek mellett a Terrán tetőcserépbe integrált napelemmodulok továbbfejlesztése és a termékpaletta bővítése volt

- írták a közleményben. A több mint 100 éves Terrán termékét, a Generon napelemes tetőcserepet lapunkban is több alkalommal bemutattuk, mely által a cég saját megoldást kínál a megújuló-energia felhasználásra.

Megjelentek a piacon terrakotta színű napelemes tetőcserepek

A Generon különlegességét az adja, hogy a napcellák olyan speciális módon vannak az egyedi tetőcserepek felületére integrálva, hogy azok felhelyezése és megjelenése szinte megegyezik a hagyományos tetőcserepekkel.

A termékpaletta bővítése terén az eddigi fekete napelemszín mellett bevezették a terrakotta színű napelemes tetőcserepeket, amelyek szélesebb vevőkör igényeit elégítik ki, és bővítik a termék lehetséges felhasználásait. Utóbbit egyrészt a meglévő termékek üzemi paramétereinek javításával, másrészt új, a piacon eddig nem jelenlevő termékek bevezetésével érték el.

A meglévő termékek paramétereinek javítását a modulok optimalizálásával érték el, így jobb hatásfokú cellákat építettek be és csökkentették a veszteséget, továbbá sikerült csökkenteni a modulok üzemi hőmérsékletét is.

Könnyebben átvészelhetővé vált a meghibásodás

A projektben egy újfajta, modulonkénti mikroinverterrel ellátott okos napelemes tetőcserép kialakítását is megvalósították. Így a rendszer egyrészt tetszőlegesen bővíthető utólagosan is,

másrészt egy modul meghibásodása esetén nem a teljes rendszer energiatermelése szűnik meg.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Terrán Kft. nettó árbevétele 2023-ban 14,004 milliárd forint volt az egy évvel korábban elért 25,634 milliárd forinttal szemben. A társaság 2023-ban 853 millió forint nyereséggel zárt, 2022-ben pedig 4,427 milliárd forint volt az adózott eredménye.