A Mars holdjain érdemes az ősi élet nyomai után kutatni

Hjodo Rjuki és Uszui Tomohiro tanulmányában sorra veszi a vörös bolygó tanulmányozására irányuló jelenlegi és a következő tíz évre kiterjedő erőfeszítéseket - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Ezek közé tartozik az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Perseverance marsjárójának kőzetmintagyűjtése a Jezero-kráterben. A NASA továbbá a 2030-as években tervez űrjárművet küldeni a Marsra a mintáknak a Földre történő szállításához.
Japán pedig még az évtized vége előtt űrszondákat akar küldeni a Mars mindkét holdjára és azokat mintákkal együtt visszahozni a Földre.
Hjodo és Uszui szerint a vörös bolygó mindkét holdja - Phobosz és Deimosz - kisebb a Föld holdjánál és jóval közelebb is vannak a Marshoz, mint a Hold a bolygónkhoz.
A Science című tudományos folyóiratban megjelent írásukban a kutatók kifejtik, hogy a Mars felszínének tanulmányozására küldött űrszondák csupán nagyon kis területen tudnak vizsgálódni. Mint írták, olyan ez, mintha egy űreszköz a Szahara közepében landolna: találna ugyan az életre utaló nyomokat, de csak egy töredékét a valóságnak.
A szakemberek szerint ezzel szemben egy olyan űrszonda, amely a Mars holdjain vizsgálódna, valószínűleg nagyobb szerencsével járna. Mint emlékeztettek, korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy a Mars egykor nedves bolygó lehetett.
Ugyancsak korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a Marshoz rengeteg aszteroida csapódott az évmilliók alatt. Néhány nagyobb ütközés nyomán a marsi felszín darabjai kilökődtek az űrbe, egy ilyen darabot még a Földön is azonosítottak.
A japán szakemberek szerint a marsi felszín "lemorzsolódott" darabjainak egy része kétségkívül a planéta egyik vagy akár mindkét holdjának felszínén landolhatott, és mivel mindkét hold csaknem teljesen steril környezettel rendelkezik, megőrizhették az ősi élet nyomait rejtő anyagokat.