A megyei lovas élet számára jó hírrel szolgálhat, hogy a díjugratás és a fogathajtás mellett Nógrádban is megjelenhet a világszerte a második legnagyobb lovas szakág, a távlovaglás. Ezzel lehetőséget biztosítanak arra, hogy más alternatívába is belekóstolhassanak a lovasok, közelebb kerüljenek a természethez, kipróbálják magukat ismeretlen terepeken.
Talán a mai lovassportok közül a távlovaglás tekint vissza a legrégebbi múltra. Bukephalos Nagy Sándort állítólag 18.000 kilométeren át vitte a hátán. Az amerikai póniexpressz egyik lovasa pedig hat hónapon át hetente, a hét három éjszakáján, 480 kilométert tett meg. A 19. század végén a katonaság rendezett hosszabb távon távlovagló versenyeket. A Nemzetközi Lovas Szövetség 1980-ban hivatalos szakágává nyilvánította a távlovaglást, Magyarországon először 1988-ban rendeztek ilyen jellegű viadalt. A filmrajongók a Hidalgo – A tűz óceánja című, 2004-es műből kaphattak ízelítőt a szákágból, természetesen szélsőséges módon.
Az, hogy a távlovaglás újonc a lovassportok közt, elsősorban azt jelenti, hogy az elkövetkező évtizedben várhatóan rohamos fejlődés elé néz. A hobbilovasok számára ez az ág sokkal könnyebben elérhető, mint a többi lovas szakág, így széles tömegbázis állhatna élsportolóink mögött. Más sportágakban versenyző lovasok szintén szívesen próbálják ki magukat és lovaikat a baráti hangulatú amatőr versenyeken. A külföldi példák mellet a hazai versenyeken résztvevők növekvő száma is biztató a sportág jövőjére nézve.
A speciálisan erre a célra tenyésztett és felkészített lovakon a versenyzők különböző távokon (20-160 km) indulhatnak. A pálya előre meghatározott útvonalon halad, és változatos terepviszonyokkal rendelkezik. A távlovagló, illetve távhajtó verseny összetett képet mutat lóról és lovasáról egyaránt. A ló belovagoltságát, idomítottságát, irányíthatóságát, tulajdonságait, a versenyző idomítási és állóképességét is próbára teszi. A verseny több szakaszból áll. Az egyes szakaszokat – minimum 40 kilométerenként – megállók választják el egymástól, ahol minden esetben állatorvosok vizsgálják meg, hogy a lovak továbblovaglásra, illetve hajtásra alkalmas állapotban vannak-e. A versenyzők a pályáról térképet kapnak, a verseny győztese az, aki a legrövidebb idő alatt teljesíti a megadott távot.
– Ezek ismeretében a megyei lovas szövetség és a szakág vezetőjével egyeztetve vetettem fel, hogy a megyében a megfelelő helyszín kiválasztásával rendezhetnénk egy 20 kilométeres amatőr versenyt, ahol legalább 25-30 lovas részvételével ízelítőt kapnak a szakág kipróbálásáról – mesélte Urbányi Zoltánné, a szakág salgótarjáni hódolója. – A helyi lovas egyesületek, lovardavezetők, tulajdonosok ismeretében szerintem biztos akad olyan hobbilovas, aki szívesen eljönne egy ilyen versenyre. Ezért idén késő ősszel megpróbáljuk ezt megszervezni, hogy mindenkinek legyen elég idő felkészülni. A nógrádi természeti szépségek tucatjai, illetve a technikai kihívás is elég vonzó. Szeretnénk, ha évente legalább egy versenyt tudnánk rendezni, természetesen már nem csak amatőröknek. Bárki, aki terepen lovagolt már és egy jó csapat, jó hangulatú versenyére vágyik, azok érdeklődését szívesen várják a [email protected] címre.
Két év alatt építették fel a hatalmas épületet, mely a német vállalat kolozsvári mérnöki központját bővíti.